A gyümölcs, amelynek népszerűsége robbanásszerűen emelkedik
HírekValóságos kultuszgyümölccsé vált az áfonya az utóbbi években Németországban. A sötétkék színű bogyós gyümölcsből 2009-ben 10 868 tonnát fogyasztottak el a németek, és azóta ez a szám meghatszorozódott.
A főként Spanyolországból, Peruból és Lengyelországból származó import mennyisége ez idő alatt megtízszereződött, a belföldi termelők pedig megkétszerezték az általuk piacra dobott mennyiséget. Nincs még egy olyan gyümölcs, vagy zöldség, amelynek népszerűsége hasonló mértékben emelkedett – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAS) összeállításából.
A sötét húsú vadáfonya Európában is honos, évszázadok óta fogyasztják, a boltokban viszont nem ez a fajta kapható, hanem egy viszonylag új keletű változat, amelyet alig száz éve nemesítettek az Egyesült Államokban, ahonnan elindult világhódító útjára.
A mutatós és igen ellenálló gyümölcs eurómilliárdokban mérhető forgalmára egyszerű a magyarázat: óriási a kereslet, és folyamatos a kínálat.
A kereslet megugrásának előzményeként egy élelmiszeripari szaklapban 1996-ban megjelent cikket jegyeznek. Az írás a növényi alapanyagok egészségre gyakorolt jótékony hatását taglalta, kiemelve, hogy
az áfonyának más gyümölcsökhöz képest különösen magas az antioxidáns-tartalma. Bár azóta kiderült, hogy ez az állítás így tudományosan nem teljesen megalapozott, az apró gyümölcs elindult a világhír felé.
Népszerűségét az is segítette, hogy fogyasztása nemcsak egészséges, hanem kinézete is nagyon esztétikus, gömb alakja a tökéletességet képviseli, színe divatos és nyugalmat sugároz. Az áfonya így nemcsak „Superfood”, hanem dísze minden fogásnak, jól mutat az influencerek ételfotóin. Előnyei közé tartozik, hogy
számos egzotikus divatgyümölccsel szemben megfizethető, és a globális termelési hálózatnak köszönhetően egész évben hozzáférhető, megvásárolható.
További pozitív tulajdonsága a gyümölcsnek, hogy számottevő minőségi romlás nélkül eláll a hűtőházakban, jól bírja a hetekig tartó tengeri utat Dél-Amerikából Európába, ahová ráadásul vámmentesen hozható be.
Az évek alatt a fogyasztói szokások is megváltoztak. Míg korábban az áfonyaszezonban nagyobb adagban vásároltak belőle a háziasszonyok, hogy lekvárt főzzenek, ma főleg a kis műanyag dobozokba töltve, 125 vagy 175 grammos kiszerelésben kelendő. Ennek az a háttere, hogy
a gyümölcs a mindennapos étkezések alapdarabja lett, müzlibe, joghurtba szórják a fogyasztók, és az egészséges táplálkozás hívei édességpótló nassolásra is gyakran használják.
A német áfonyatermesztők vegyes érzelmekkel figyelik a gyümölcs karrierjét. Egyelőre bővítik a termőfelületeket, hiszen óriási a kereslet, de ez nem jár együtt az áfonya drágulásával, sőt, a folyamatos és nagymértékű import ármérséklő hatást fejt ki.
Így az áfonya termesztése kezd egyre kevésbe jövedelmezővé válni a német gazdálkodóknak.
Pedig a gyümölcs népszerűsége újabb csúcsokra juthat: az igen kiterjedt áfonyatermelő ágazat – amelynek még évente megtartott világkongresszusa is van – hatalmas beruházásokba, a termőterület további növelésébe és infrastrukturális fejlesztésekbe, például kikötői terminálok építésébe kezdett, mert a legnagyobb növekedést ígérő piacon, Kínában a középosztály még csak most kezd ráérezni az áfonya ízére.
