Magyar munkaerőpiac: kétezermilliárdos növekedési tartalék hever parlagon
HírekA 45 év feletti, 20-30 éves tapasztalattal rendelkező vezetők és szakemberek munkaerőpiaci kiszorítása nem csupán HR-kihívás vagy egyéni probléma, hanem súlyos makrogazdasági és vállalati veszteség. A The Seniors tanácsadó cég számításai szerint a kordiszkrimináció és az ezzel járó kényszerű tétlenség évente 1400-2200 milliárd forintos GDP-kiesést okoz Magyarországon.
A magyar munkaerőpiac jelenlegi működése súlyos strukturális problémákkal küzd:
a 45 év feletti szakemberek jelentős része előtt bezárulnak a kapuk, függetlenül attól, hogy korábban pénzügyi, gyártási vagy éppen HR-vezetőként hoztak stratégiai döntéseket.
E szakemberek körében végzett kutatást a The Seniors, Magyarország első olyan tanácsadó szervezete, amely egyéni és szervezeti szintű senior tehetségfolytonossági szolgáltatásokat kínál.
Az adatokból kiderül:
az aktív álláskeresők közel 80 százaléka hetekig semmilyen választ nem kap a jelentkezéseire, 74,4 százalékuk automatikus, indoklás nélküli elutasításban részesül, míg több mint 57 százalékukat az adminisztratív körök után egyszerűen túlképzettnek vagy túl tapasztaltnak minősítik.
Mindez nem egyéni balszerencse, hanem rendszerszintű jelenség, amelyet tetéz, hogy a senior álláskeresők 28,6 százaléka több mint egy éve, 11 százaléka pedig már több mint két éve képtelen elhelyezkedni. Ez a kényszerű tétlenség hiányzó munkát, kieső béreket és elmaradt vállalati döntéseket eredményez egy olyan turbulens gazdasági környezetben, ahol a piaci kockázatokra már nem elegendőek az elméleti válaszok.
Nemzetközi adatok egyértelműen igazolják, hogy a senior munkaerő megtartása és integrálása mérhető gazdasági előnyökkel jár.
Az OECD adatai alapján az 50 év feletti munkavállalók arányának 10 százalékos növelése egy szervezetben átlagosan 4 százalékkal csökkenti a fluktuációt és növeli a termelékenységet.
A magyar gyakorlatban azonban a döntéseket gyakran a rövid távú számviteli logika vezérli: a senior vezető magasabb bére azonnal látszik a havi költségeken, míg az új munkatárs akár 18 hónapos betanulási ideje, a szervezet teljesítményvesztesége vagy a két év múlva drágábban visszavásárolt tudás rejtve marad.
Egy pénzügyi igazgató, aki ma a senior munkavállalók leépítéséről dönt költségmegtakarítás címen, nem pénzt takarít meg, hanem halasztott költséget vesz a cég nyakába, magasabb kamattal, mint amennyit a jegybank felszámolna – mutatott rá Csillag-Csatlós Csilla, executive coach, a The Seniors alapítója.
Az így generált vállalati szintű veszteségek egyértelműen számszerűsíthetőek. A hazai szakmai konszenzus szerint egy szellemi vezetői munkakör pótlása az éves bér 33-200 százaléka közötti tételbe kerül.
Egyetlen senior szakember lecserélése – a végkielégítéstől és a fejvadász díjától kezdve a tudásamortizáción át a maradó kollégák kieső kapacitásáig – átlagosan 11-22 millió forintos közvetlen és közvetett veszteséget jelent egy cégnek.
Eközben Magyarországon évente körülbelül 119 ezer senior szakembert cserélnek le átszervezés vagy leépítés miatt. A vállalati szektor szintjén ez a jelenség évente 680-1350 milliárd forintos felesleges kiadást jelent. Egy 500 fős hazai középvállalat esetében, ahol évente átlagosan 13 senior munkavállaló cserélődik ki kényszerből, ez évi 170-200 millió forintos költséget és 7-13 százalékos negatív EBITDA-hatást eredményez. Ráadásul ez a struktúra nem tartalmazza az olyan rejtett károkat, mint a felépített ügyfélkapcsolatok elvesztése vagy az utódlási vákuum miatti döntési csúszások.
