A kigazdálkodhatatlan energiaárak ellen mindent bevetnek a színházak

A magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése olyan helyzetet teremtett a színházak életében, hogy kiderült, a közönség inkább visszafogta vagy elhalasztotta a nagyobb tételt jelentő vásárlásait, de inkább kitartott a kultúra mellett - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Válság – streamszínház – foglalkoztatás című kerekasztal-beszélgetésén.

A rezsiárak többszörösére, akár nyolcszorosára emelkedtek, ami ellen többek között csökkentett nyitvatartással és több helyen a streamszínház fenntartásával reagáltak.

Tóth Tünde, a debreceni Csokonai Színház igazgatási és gazdálkodási vezetője kiemelte: több probléma okozott, illetve okoz válságot a színház világában: ezek közül a járvány, az energia-válság és az infláció a legsúlyosabb.

A kultúra nagyon kis terület a nemzetgazdaság egészében, a foglalkoztatottak száma 28 000 fő, ami a 4 700 000 főhöz képest eltörpül, de az itt dolgozók életét mélyen érinti.A válsághelyzetre az egyik megoldásnak a steamszinház, illetve a régi felvételek lejátszása látszott. 

A válság menedzselésére a következő módszereket alkalmazták:

• a reagálást felgyorsítását
• online meetingek tartását
• a nézők 2 hetenkénti email-es tájékoztatását
• home office-t
• a digitális infrastruktúra fejlesztését.

Az energia válság

Az energiaárak emelkedése éppen akkor jött, amikor kijöttek a járványválságból. Az energia árváltozás számszerűsítve azt jelenti, hogy a dologi kiadásokból az energia költség volt 2021-ben 5,5 százalék, tavaly 3 százalék, mert sokat zárva voltak, 2023-ban pedig 38 százalék lesz. Ezt önerőből kigazdálkodni nem lehet.

2022 szeptemberben megnyílt az új játszóhely, ami EU forrásokból valósult meg, a legmodernebb technikával. Ma úgy üzemelnek, hogy 7 napból 3 nap zárva vannak, nincs fűtés csak temperálás a többi napon, az irodai dolgozók home office-ban vannak, és rendkívüli munkarend van bevezetve.

Béres Attila rendező, a Miskolci Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy náluk különleges vezetési rendszer van nyolc éve: öt fős igazgatósággal, egyenlő szavazati joggal, minden döntés teljesen demokratikus.

A járvány okozta válságkezelésről elmondta, hogy könnyebb volt, mint a mostani, akkor volt remény, hogy elmúlik, most nem látni az alagút végét.

Mint mondta, a színház lényege a közösségi élmény, az előadások mindenáron való megtartását tartották célnak. Segítette ezt a nyári színházuk, amivel a járvány után az országban elsőként tudtak indulni. A nézettség növelése érdekében nem hirdettek bérletet – ne legyen kötöttség – de utána a bérletesek visszacsalogatása nehéz volt. Készítettek stream előadásokat is, saját felületet hoztak létre. Volt, hogy 9000 néző nézte az adásukat.

Az energia válsággal kapcsolatban hangsúlyozta:

• a 2019 januári rezsi költség 6,3 millió forint volt, a 2023 januári rezsi költség ezzel szemben 30 millió forint körül alakul,
• a támogatás változatlan maradt, de nem zártak be, egy sajátos módszert választottak gyűjtést szerveztek. 11 000 fő adományozott összesen 26 millió forintot, ami sokat segített.
• a színház 3 nap tart előadást.

Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója, az MKT elnökségi tagja hangsúlyozta:megtartották a bérleti rendszert, és a kénytelen jegyáremelés ellenére jönnek a nézők, mert

• az infláció idején sem takarékoskodnak, nagy dologra nincs pénz, de enni, inni, szórakozni akarnak
• a lelki tartás megerősödik válságban, a nehéz helyzetben felértékelődik az ami az ember lelkében van
• nagyon gyors volt a visszatérés, 2023 januárban 101 százalékos volt a nézettség ( pótszék „hegyek” )

A streamszínház fenntartását nagyon fontosnak tartják, hogy tovább éljen a színház, és tulajdonképpen egy missziót teljesít, külföldön, főleg az USÁ-ban és Kanadában nagyon nagy a keresettsége.

Az energia válság kapcsán ők azt a döntést hozták, hogy állandóan üzemelnek, minden este játszanak.

Az energia költség nagyon erősen növekedett: 2018-hoz képest nyolcszoros lett.

A bevételi forrásaik jelentősen változtak: 2020-ig a bevétel harmada volt állami támogatás, ugyanennyi a fővárosi támogatás, illetve a jegybevétel. Ma kétharmada állami támogatás, egyharmada pedig a jegy bevétel.

Az előttünk álló kihívásokkal kapcsolatban a következőket emelték ki: 

• nem tudni kiigazítás lesz, vagy megszorítás
• mekkora lesz és meddig tart az inflációs hullám,
• az áram ára 26 ft/kWh-ról 90-100 Ft/kWh lett,
• a járvány okozta bizonytalanság miatt az előértékesítés erősen visszaesett.

A válság idején a legfontosabb, hogy minden változásra gyorsan reagáljanak, és többféle megoldást lehet kombinálni

- szögezték le a színházi vezetők.