A koronavírus bölcsőiből, a kínai piacokról nehéz lesz száműzni a vadállatokat

Hírek2020. szept 10.D.J.

Bár a vadon élő egyedeket Kínában tilos étkezési célra árulni, a testrészeikkel gyógyszerként továbbra is lehet kereskedni.

A kínai Bolao város szomszédságában a dzsungel közepén százával tenyésztik kobrákat. A farm jól megélt a kígyókból. Mielőtt a járvány beütött a kilójukat hét dollárért adták el. Ám a koronavírus felbukkanása után a bevételeik lenullázódtak. Mióta kiderült, hogy a vuhani piacnak kulcsszerepe volt a pandémia beindításában, a pekingi kormány megtiltotta a vadállathús értékesítését.

Ezzel egyik pillanatról a másik összeomlott egy 18 milliárd dolláros ágazat.

Ám a Bolao határában működő kígyófarm üzemeltetői egyelőre kivárnak. Reménykednek benne, hogy megváltozik a széljárás. Forgalom híján az etetéseknél spórolnak. Az állatoknak most már heti öt helyett csak egy alkalommal adnak enni. A kígyók viszont emiatt egyre nyugtalanabbak. Félő, hogy idővel elkezdik majd megenni egymást – magyarázta még a nyáron a Financial Times-nak a hely üzemeltetője.

Nem véletlen, hogy a vadállatok tenyésztői még bizakodnak: Kína már 2003-ban, a SARS járvány után is beszűntette a vadállatok kereskedelmét. De az a tilalom csak pár hónapig tartott.

A mostani szabályozásban pedig akadnak kiskapuk. A vadon élő fajokat ugyan fogyasztásra nem lehet felkínálni, viszont az egyes testrészeiket el lehet adni gyógyászati célokra. A tobzoska hús árusítása például hiába van betiltva, az egyedek tüskéit továbbra is lehet kapni a standokon. A Greepeace szerint az se egészen világos, hogy a mostani törvények szerint mely fajok számítanak vadállatnak és melyek nem. A szabályokat pedig sok helyen eleve meg is kerülik. Egy ázsiai hírportál a WION beszámolója szerint az egyik vuhani piacon a tiltás ellenére most is kapni békát.

A korlátozások fenntartása azért sem egyszerű, mert Kínában még mindig sok a szegény, akik a háziállatokból készült finomságokat nem engedhetik meg maguknak. Az országban 600 millió ember kevesebb, mint napi 5 dollárból él.

Nekik sokat jelentett, hogy a szokott áraknál 20-30 százalékkal olcsóbban, könnyen juthattak minőségi húshoz. Hu Xingdou független közgazdász szerint, a piacok megregulázása sok háztartásnál látványosan meg fogja dobni a kiadásokat.

Maga a vadállathús kereskedelem Kínában eredetileg még a 70-es években kezdett el szárba szökni. Azután, hogy kitört az éhinség az országban és tízmilliók haltak éhen, egyértelmű volt, hogy a mezőgazdaságot újra kell gondolni. A nagy állami termelők mellett ekkor jelentek meg a vadállatokat tenyésztő farmerek, akik kis léptékben például teknősöket, denevéreket, mosómedvéket vagy épp tarajos sülöket kezdtek el tenyészteni. A járvány előtt Kínában a vadállatok nevelésével és értékesítésével közel 14 millió ember foglalkozott. Most a jövőjük körül sok a kérdőjel, de sokan arra számítanak, hogy amint a járvány lecsillapodik, a szabályozás is fel fog lazulni.