A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a magyarországi vállalkozások körében - válságkezelő eszközök

Az elemzésben szereplő adatok a bel- és külföldi értékesítési árak esetében a GVI előző harminckét féléves konjunktúrafelvételeiből (2005–2020), az elemzés többi fejezetében pedig a GVI 2020. októberi féléves konjunktúrafelvételéből származnak, melynek során 3142 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az érintett témákban.

Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett kijárási és egyéb korlátozásokat megelőzően.

Eredményeinket tehát nagy mértékben befolyásolta a járvány első hullámának csillapodása és a GVI konjunktúramutatójában is megjelenő optimistább várakozás. 1 A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

2020. március 20-át, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket megelőzően, a hazai vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága 81 százalék volt, mely tavasszal 20 százalékponttal, 61 százalékra esett vissza. A járvány első hullámát követően, a korlátozások lazításának idején az átlagos kapacitáskihasználtság előbb 73 százalékra, majd októberre 75 százalékra nőtt.

A válság előtti kapacitáskihasználtsági szintet októberre a cégek 55 százaléka érte el vagy haladta meg, 40 százalékuk azonban 50 százalékpontosnál kisebb, 5 százalékuk pedig legalább 50 százalékpontos csökkenést szenvedett el a korlátozások bevezetése előtti időszakhoz viszonyítva.

A vállalatok foglalkoztatotti létszámát vizsgálva látható, hogy annak emelkedésével párhuzamosan a kapacitáskihasználtság visszaesése mérséklődik. Az 1–9 fős kisvállalkozások esetében az eleve alacsony bázis (69 százalék) ellenére is további 23 százalékpontos csökkenés figyelhető meg tavasszal, az októberben mért szint (56 százalék) pedig még mindig jelentősen a válság előtti szint alatt marad.

A gazdasági ágazatok közül az egyéb szolgáltatások területén mutatkozott a legjelentősebb átlagos kapacitáskihasználtság-csökkenés tavasszal, 24 százalékpontos, ezt követi sorrendben a kereskedelem (20 százalékpont), az ipar (18 százalékpont) és az építőipar (8 százalékpont).

A kapacitáskihasználtság mértéke alapján elmondható, hogy október folyamán – tehát a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett újabb korlátozó intézkedések előtt – a vállalkozások jelentős része jobb helyzetben volt, mint a tavaszi első hullám idején, de még nem érte el a válság előtti szintet.

A koronavírus-járvány negatív hatásai kapcsán a cégvezetők közel fele arról számolt be, hogy a járvány hatására csökkent a kereslet (48 százalék), illetve a cég olyan tevékenységet végez, melyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni (48 százalék), minden harmadik válaszadó pedig azt jelezte, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek beszállítóként dolgoznak, csökkentették a megrendelés-állományt (31 százalék).

Kiemelendő, hogy míg áprilisban a szükséges munkaerő hiányát a vállalkozások 12 százaléka jelezte nehézségként, ezúttal a cégek mintegy negyede (26 százalék) jelölte meg ezt a tényezőt. A megkérdezettek ötöde a rendezvények betiltását és a rövidített nyitva tartást (18 százaléka), valamint a csökkenő exportot (17 százalék) is megnevezte a járvány negatív hatásaként, az importhelyettesítés szerepe viszont visszaszorult áprilishoz képest (6 százalék).

A vállalkozások által alkalmazott válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi sorrendben a likviditás javítása, a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, valamint az üzleti szolidaritás, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg leggyakrabban.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (58 százalék), a beruházások lassítása és halasztása (37 százalék), a részmunkaidő vagy rövidített munkaidő bevezetése (37 százalék), a kormányzati kedvezmények igénybevétele (37 százalék), a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával (30 százalék), valamint hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék).

Ezek közül a kormányzati kedvezmények igénybe vétele és a hosszú távú terv készítése az, amelyek áprilisban még nem szerepeltek a leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelő eszközök között, azonban akkor is nagyon magas volt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek tervezték ezeket a lépéseket.

A béremeléssel kapcsolatban októberben a vállalkozások valamivel optimistábban vélekedtek a 2020-as évre vonatkozó, mint áprilisban (51 százalék helyett 57 százalékuk számolt be emelésről), ráadásul a béremelés várható mértéke is nőtt: az infláció mértékével közel azonos, 1–5 százalékos béremelkedést (20 százalékról 23 százalékra) és a 6–10 százalékos béremelkedést (26 százalékról 29 százalékra) tervező cégek aránya is 3 százalékponttal nőtt. A keresetek csökkentéséről csak a vállalkozások 7 százaléka számolt be (a tavaszi 11 százalék után), ugyanakkor továbbra is gyakran alkalmazott stratégia a bérek befagyasztása (37 százalék).

2020 októberében a válaszadók 5 százaléka vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő félévben – arányuk áprilisban még a 2008-as gazdasági világválság kitörését követő szintet idéző 12 százalék volt. Emellett a válaszadók 55 százaléka gondolta úgy, hogy nőni fognak az árak, 7 százalékponttal többen, mint áprilisban.