A mezőgazdaság kibocsátásának másfélszeresére növelése a cél

Megújuló vidék, megújuló agrárium

A 2000-es években a globalizálódó trendek közepette nagyon jelentőst kihívást jelentett az integrált vidékfejlesztés. Hazánk EU-s csatlakozásának irányába fontos mérföldkő volt a SAPARD program elindítása. Ez alapozta meg a Közös Agrárpolitikába (KAP) való belépésünket is – fogalmazott Farkas Sándor, miniszterhelyettes az Agrárminisztérium által, a Sapard program előkészítésének 20 évfordulóján, „Utunk az indulástól céljaink eléréséig - megújuló vidék, megújuló agrárium” címmel tartott konferencián.

(Sapard: az előcsatlakozás szakaszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás)

Az uniós csatlakozás következtében országszerte megnőtt a gyors felzárkóztatás és az egységes vidékfejlesztés iránti igény – húzta alá. Azóta rengeteg változás történt az agráriumban, azonban most újabb fordulópont előtt állunk. A Közös Agrárpolitika most következő 7 éves ciklusában a kormányzat által vállalt maximális 80 százalékos társfinanszírozásnak köszönhetően soha nem látott összeg áll majd rendelkezésre a vidék fejlesztésére. A KAP mindkét pillérét figyelembe véve pedig az előző ciklusban hazánknak járó összeg háromszorosa fog majd rendelkezésre állni, ami óriási mozgásteret jelent – ismertette. Ez a jelentős összeg azonban jelentős felelősséggel is jár, viszont a magyar KAP stratégiai terve rendkívül megalapozott és példátlan összefogás eredményeképp jött létre. Épp ezért a tervezet megfelel a magyar agrárium és a magyar gazdálkodók igényeinek – fogalmazott.

Magyarország kormánya még 2021 szeptemberben indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot – emlékeztetett.

Ez a program a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációját tartalmazza. A cél, hogy a külső gazdasági sokkhatásokkal és a természeti károkkal szemben ellenálló, versenyképes, magas hozzáadott értékkel termelő mezőgazdaságot és élelmiszeripart hozzunk létre. Emellett az erőforrás felhasználás hatékonyság növelésének a segítségével az agrárium fenntarthatóságát is javítani fogják, hozzájárulva ezzel a klímacélok teljesítéséhez – hangsúlyozta. Ennek érdekében 1000 milliárd forint jut majd kifejezetten zöld intézkedésekre – tette hozzá.

Önellátás a cél alapélelmiszerekből

A vidék fejlesztésére az elmúlt 20 évben már négy fejlesztési program zajlott le – ismertette Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A mostani vidékfejlesztési program egyik legfőbb célja, hogy a mezőgazdasági termelők, akik a vidéki gazdaság gerincét jelentik, egy biztos stabil megélhetésként tekinthessenek a gazdálkodásra – húzta alá.

Az államtitkár kiemelte, hogy habár sikérült elérni, hogy minőségi élelmiszert állítson elő a hazai mezőgazdaság, de emellett fontos szempont a technikai fejlesztés, illetve a termelés fenntarthatóvá tétele is, így a támogatásokkal ezt is elő szeretnék segíteni.

Négy pilléren nyugszik az agrárium jövőképe – fogalmazott. Ezek a gazdasági fejlődés, a minőségi élelmiszer előállítása, a zöld jövő és a megújuló vidék ösztönzése – tette hozzá.

Az eddigi eredményeket ismertetve elmondta, hogy amikor egy évvel ezelőtt a háromszorosára emelt vidékfejlesztési támogatást megkaptuk, az nem a semmire épült. A cél nem kisebb volt, mint erősebb vidéki gazdaságot, jelentősebb vidéki jólétet teremteni – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az eddigi fejlesztések során megmutatkozott, hogy megéri a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba fektetni. Jól mutatja az agráriumban rejlő potenciált, és a bizalmat a támogatás politika iránt, hogy jelentősen megnőttek a támogatási igények – tette hozzá.

A mostani támogatások kapcsán kihangsúlyozta, hogy a források 70 százalékát fejlesztésekre allokálták.

Kiemelte, hogy reflektálni kell a beruházásokat megvalósító gazdálkodók igényeire.

A jövőben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kibocsátását másfélszeresére kell növelni, emellett meg kell emelni a feldolgozott termékek arányát a termelésben és el kell érni valamennyi alapélelmiszerből a teljes önellátóságot – ismertette a célokat.

Nem csak a korábbi lemaradásokat szeretnénk bepótolni, hanem több húzóágazatban erős piaci pozíciót, vagy akár piacvezetői pozíciót kívánunk elérni, legyen ez akár a baromfi ágazat, vagy a zöldségfeldolgozás – húzta alá.

Emellett kiemelt érdekünk a termőtalaj védelme, a vizeink megóvása, ennek érdekében pedig az ökológiai gazdálkodás arányának a növelése és az erdőtelepítés elősegítése – sorolta a további feladatokat.

A gazdatársadalom generációs megújulásáról is szót ejtett Feldman Zsolt. Elmondta, hogy új gazdákat szeretnének bevonni a magyar agráriumba és szeretnék elérni, hogy legalább minden ötödik gazdálkodó 40 év alatti legyen.

Hatalmasat nőtt a magyar gazdasági teljesítmény

Az USA és az EU gazdasági pozíciói már középtávon is elgondolkoztatóak. Mindkettő globális GDP-ből való részesedése lefelé szálló ágban van. A globalizáció, a költségminimalizálási törekvések, a betegesen megnövekedett ellátási láncok miatt most globalizációs válsággal állunk szemben. Ezzel pedig az agrárium is érintett. A 2020-as években az EU növekedési számai el fognak maradni az ázsiai országok és a világ többi részének a növekedésétől. Hazánk tekintetében is elfogytak az extenzív növekedés forrásai és a munkaerő tartalékok. Épp ezért hatékonysági fordulatot kell végrehajtani, el kell érni a termelés során a hatékonyság növekedését – vélekedett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A megújulás költségvetési fedezetével kapcsolatban elmondta, hogy a lengyel – magyar gazdasági fejlődés kiemelkedik a térségben. Az infláció sem magyar jelenség, 80 százalékban külföldi hatásra történik, ezek a hatások az emelkedő energia árak, az ellátási láncok akadozása, az alapanyag hiány -sorolta. A mostani inflációs trendek a világ változásából fakadnak – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a foglalkoztatás terén is nagyon jól állunk. A magyar kormány által ígért egymillió új munkahely megvalósult és a munkanélküliségi ráta is kifejezetten alacsony.

Elmondta, hogy a magyar gazdasági teljesítmény is óriásit fejlődött, a rendszerváltás kori 5-6 ezer milliárd forintról 60 ezer milliárd forint körüli értékre növekedett.

A gazdasági teljesítmény növekedésével párhuzamosan egyébként Magyarország befizetése is növekszik az uniós közös költségvetésbe. Ez az összeg most 600 milliárd forint környékén mozog. Ezt figyelembe véve hazánk évente jelenleg mintegy 2000 milliárd forinttal kap többet vissza támogatás formájában mint amennyit befizet – ismertette.

Az államadósság is konszolidálódott – húzta alá. A GDP arányos 100 százalékról küzdöttük le a mostani elviselhető szintre. Így elértük, hogy az államadósság törlesztésének a terhei elhanyagolhatóak lettek a magyar GDP-hez képest. A korábbi években csökkenő államadósság ugyan most a koronavírus okozta válság után kissé megnőtt, de szerencsére az államháztartás kiadásait már most sikerült konszolidálni – tette hozzá.

Fontos az ügyfélbarát kiszolgálás

A Miniszterelnökség számára fontos a gazdálkodók ügyfélbarát kiszolgálásának a biztosítása – fogalmazott – Uzsák Katalin, a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár.

Kiemelte, hogy agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül pedig nincs Magyarország. Épp ezért fontos a gazdák segítése, hogy minél könnyebben intézhessék az ügyeiket – hangsúlyozta. ennek érdekében ahol csak lehet lehetővé teszik az elektronikus ügyintézést.

Elmondta, hogy a Kormányhivataloknál a támogatások kifizetésével, támogatások kezelésével kapcsolatos munkákat a Magyar Államkincstárral szoros együttműködésben végzik

Komoly sikerként értékelte az agrártámogatásokkal kapcsolatban, hogy az önellátottság szintje alapvető élelmiszerekből 80 százalék fölötti, negyedével csökkent az elvándorlás vidékről, és nőtt az agrárium termelése.

12 jogcímen fizetnek előleget

A kifizetett támogatások összege 2010-hez képest közel a duplájára emelkedett. A támogatások gerincét továbbra is a közvetlen támogatások kifizetése jelenti – ismertette Detre Miklós, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyekért felelős elnökhelyettese.

Kiemelte, hogy nagyon fontos a hatékonyság és a gyorsaság növelése, ennek érdekében vezették be 2016-ban az előzetes ellenőrzés intézményét is.

Elmondta, hogy óriási siker hogy jelentős részét a kifizetéseknek jóval a határidők előtt tudják teljesíteni, hiszen régen az is kérdés volt, hogy a határidőig ki lehet e fizetni a támogatások 95 százalékát. Emellett Magyarországon 12 jogcímen fizetnek ki előleget a támogatásokból. Összehasonlításképp a legtöbb országban nem, vagy csak egy-két jogcímen fizetnek előleget – tette hozzá.

Most egyébként Magyarország két átmeneti év erejéig átmeneti forrásokban részesül. A magyar kormány rekordmagas társfinanszírozása erre az időszakra is érvényes. Az átmeneti források összege így eléri az 1500 milliárd forintot – ismertette.

Fontos új innovációként kiemelte, hogy pilot projektként egy új monitoring rendszert tesztelnek. Az Európai Űrügynökség által üzemeltetett Sentinel műholdak képeinek a felhasználását szeretnék beépíteni az ellenőrzési rendszerbe – fogalmazott.

Átadták az évfordulós emléklapokat

Az esemény során a Sapard program előkészítésének 20 évfordulója alkalmából Zöldréti Attila, a Magyar Közgatdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának az elnöke átadta a SAPARD20 emléklapokat azoknak, akik szerepet vállaltak a program elindulásában.

Zöldréti Attila kiemelte, hogy eddig is nagyon hosszú utat tettek meg és komoly sikereket értek el, azonban most óriási lehetőség és teljes átalakulás előtt áll az agrár ágazat. A célok elérése érdekében fontos az összefogás és a közös munka - húzta alá. A következő hét évben több mint 7 és fél ezer milliárd forintos támogatáscsomag érkezik a mezőgazdaságba, ezt kell modernizációra, a fiatal gazdálkodók segítésére, a fenntarthatóság és a versenyképesség növelésére fordítani - fogalmazott.