Olyan lehetőség előtt áll az agrárium, amilyenre 100 évente egyszer van példa

Fontos a megállapodás

A következő években óriási lehetőségek előtt áll a magyar agrárium. Olyan támogatási összegek fognak a gazdálkodók rendelkezésére állni, amilyenre százévente van példa – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya által ’’Mi várható 2022-ben a magyar agráriumban?’’ címmel szervezett konferencián.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet volt főigazgatója az eseményen kiemelte, hogy nagyon lényeges, hogy Magyarország minél hamarabb sikeresen megállapodjon az Európai Bizottsággal (EB) a következő hét éves költségvetési ciklus mezőgazdasági- és vidékfejlesztési forrásairól. Hazánk egyébként több európai országot megelőzve nyújtotta be a stratégiai tervét az EB-nek, azonban így sem biztos, hogy az általunk most beelőzött országok végül nem kapják meg hamarabb a Bizottság jóváhagyását a saját programjaikra – vélekedett a szakértő. Rendkívül fontos volna, hogy idén ősszel már tisztában legyenek a gazdálkodók, hogy mi várható a jövő évben – hangsúlyozta. Óriási összegekről van szó. Ha 50 százalékos támogatási intenzitással kalkulálunk a magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozásának köszönhetően 9000 milliárd forintnyi forrás juthat csak vidékfejlesztésre – húzta alá.

Növelni kell a hozzáadott értéket

Vajda László, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának társelnöke a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy emelkedjen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar által előállított termékek hozzáadott értéke. Ez a célkitűzés a magyar stratégiai tervben is szerepel – tette hozzá. Úgy véli, hogy ezeknek a magasabb hozzáadott értékű termékeknek piacot is kell biztosítani, ehhez pedig támogatni kell az értékesítési és a marketingtevékenységet.

Forrás: KSH

Lokális szemlélet

A vidékfejlesztés során fontosak a jövedelemtermelő beruházások, azonban a költséghatékonyság és az ár előny mellett az élelmezésbiztonságra is nagyon fontos odafigyelnünk – fogalmazott a konferencián Udovecz Gábor, az MTA doktora. Az agrárgazdaságtani szakértő nagyon fontosnak tartja a lokális szemléletet a globális mellett. Kiemelte: a saját lehetőségeinket kell figyelembe venni és a saját lokális kihívásainkra kell választ adni. Erre jó példa, hogy nálunk nem jelent problémát az erdőállomány csökkentése, viszont a meglévő állomány szeméttel való szennyezettsége igen, így nekünk ez utóbbira kell figyelmet fordítanunk – húzta alá. Fontos törődni a környezetvédelemmel, de nem szabad túlhajszolni a zöld-programokat, mert annak súlyos negatív hatásai lehetnek, már rövid távon is, például élelmiszer hiány alakulhat ki – vélekedett. Példaként az állattenyésztést hozta, mely mezőgazdasági ágazatot különösen sújtják a túlzásba vitt zöld-programok. Az élelmiszer láncban az állattartás drasztikus visszaszorítása súlyos következményekkel járhat, elég csak a földek trágyázására gondolni, hiszen természetes trágya helyett akkor sokkal több műtrágyát kellene alkalmazni – hangsúlyozta. Épp ezért az agrárium jövőjének a tervezésekor véleménye szerint nagyon fontos a kiegyensúlyozottság.

Csökken a gazdaságok száma

2020-ban hazánkban összesen 241 ezer gazdaság működött, ebből 117 ezer foglalkozott állattartással. A magyar gazdaságok száma egyébként folyamatosan csökken, 2010 és 2020 között összesen 31 százalékos fogyást mért esetükben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – ismertette a KSH 2020-as Agrárcenzusának a legfontosabb eredményeit Patay Ágnes, a KSH Mezőgazdasági statisztikai osztályának osztályvezetője.

A legjelentősebben, összesen 53 százalékkal az állattartással foglalkozó gazdaságok száma esett az elmúlt évtizedben. Ezen a kategórián belül a csökkenés az abrakfogyasztó állatok (sertés, csirke/tyúk) szakosodott tartásával foglalkozó gazdaságok esetében volt a legdrasztikusabb. Ez 72 százalékos csökkenést jelent 2010 és 2020 között – húzta alá.

Gazdaságszám változás - a gazdaságszám folyamatosan csökken; Forrás: KSH

Kiemelte, hogy ugyan ezek a számok elsőre riasztónak tűnhetnek, azonban a gazdaságszám csökkenés főképp onnan eredeztethető, hogy elsősorban a legapróbb, gyakran csak néhány állatot tartó gazdaságok száma csökkent le. Ezeknek a nagy része nem is feltétlen hívható árutermelő gazdaságnak.

Nem minden gazdaságtípusra igaz azonban ez a csökkenő tendencia – tette hozzá. A szakosodott szántóföldi növénytermesztéssel és a szakosodott kertészettel foglalkozó gazdaságokból ugyanis 28, illetve 19 százalékkal több lett a vizsgált időszakban. Így 2020-ban a leggyakoribb gazdaságtípusnak a szakosodott szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók tekinthetőek. Összesen 96 ezer működött belőlük a cenzus készítésekor.

2020-ban a leggyakoribb gazdaságtípusnak a szakosodott szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók tekinthetőek; Forrás:KSH

Jelenleg a gazdaságok átlagos standard éves termelési értéke megközelítőleg 9,3 millió forint. A magyar mezőgazdaság egyébként jelentősen koncentrált – fogalmazott. A gazdaságok 1 százaléka, azaz 2420 gazdaság használja a mezőgazdasági területek 35 százalékát és birtokolja az összes állategység 65 százalékát.

Problémaként említette, hogy a magyar gazdatársadalom folyamatosan öregszik. Az aktív korúak aránya folyamatosan csökken, míg a 65 év felettiek aránya nőtt 2010 és 2020 között. A negyven év alatti gazdák aránya is csökkent, nemcsak a középső korosztály aránya, így a gazdák utánpótlása kihívást fog jelenteni a jövőben.

A gazdaságok irányítói között az látható, hogy a fiatalabb gazdálkodók nagyobb arányban rendelkeznek mezőgazdasági végzettséggel, mint az idősebbek, akik gyakran inkább a tapasztalatukra alapozva végzik a gazdálkodást – húzta alá. A nagyobb gazdaságok irányítói közt nagyobb arányú a mezőgazdasági végzettség – tette hozzá. 

Az MKT konferenciája megtekinthető az alábbi videón: