A tandíj emelkedése miatt angol helyett német egyetemekre mennek a fiatalok

Hírek2020. szept. 24.Növekedés.hu

Az utóbbi években folyamatosan nőtt a brit egyetemeken tanuló külföldi fiatalok száma. A 2018/19-es tanévben például a brit felsőoktatásban tanuló 2,4 millió diák közül több mint 140 ezren valamely másik EU-s tagállamból érkeztek.

A brit egyetemek népszerűsége tehát mostanáig töretlen volt, a jövő évtől kezdődően viszont kérdés, hogy mennyire számíthatnak ezek az intézmények az Európából érkező diákok által befizetett tandíjbevételekre.

A brit kormány múlt heti bejelentése szerint ugyanis a tanulmányaikat 2021-ben kezdő EU-ból érkező diákok nem lesznek jogosultak az úgynevezett hazai státuszra, vagyis egyrészt magasabb tandíjat kell fizetniük, másrészt pedig a tandíjat nem finanszírozhatják a hazai diákokat megillető diákhitelből.

Jelenleg az európai diákok a britekhez hasonlóan maximum 9250 font éves tandíjat fizetnek, ez a várakozások szerint akár 75-125 százalékkal is megemelkedhet. Egyelőre csak Angliára vonatkozóan jelentették be a változást, a skóciai, walesi és észak-ír egyetemek vonatkozásában még nem született döntés.

A költségek drasztikus megemelkedése várhatóan sok fiatalt arra késztet majd, hogy más országot válasszon.

A Study.eu által idén nyáron 2500 európai fiatal megkérdezésével végzett kutatás azt mutatja, hogy a brit egyetemek a jövőben mintegy 84 százalékát elveszíthetik az Európai Unióból érkező diákjaiknak, a fiatalok ugyanis alternatív célpontokat választhatnak.

Elsősorban Hollandia és Németország lehet a legnépszerűbb választás azok számára, akik korábban brit egyetemen szerettek volna továbbtanulni. Ezek az országok, miután 2016-ban a britek az EU-ból való kilépés mellett döntöttek, tudatosan elkezdték megnövelni az angol nyelven indított egyetemi kurzusaiknak a számát, számítva a Nagy-Britanniából kieső diákok érdeklődésére.

Gerrit Blöss, a Study.eu vezetője elsősorban a németországi egyetemek népszerűségének növekedésére számít.

Németországban kiemelkedően magas színvonalú oktatás folyik, az állami egyetemek alapképzései ingyenesek, valamint megfizethető, színvonalas az életminőség, és ígéretes karrierlehetőségek várják a fiatalokat.

A 2018/19-es tanévben 374 600 külföldi hallgató tanult német egyetemeken, de ez a szám jelentősen megemelkedhet, hiszen a Study.eu kutatásában résztvevők 36 százaléka Németországot jelölte meg elsődleges tanulmányi célországként.

Blöss várakozásai szerint a helyzet lépéskényszerbe hozza a brit egyetemeket is: egyre több brit egyetem dönthet majd úgy, hogy a kontinensen fiókegyetemeket nyit, hasonlóan a Lancaster University kezdeményezéséhez, amely ez év szeptemberétől angol nyelvű kurzusokat indít Lipcsében.

Ez annál is inkább vonzó lehetőség mind az egyetemek, mind pedig a leendő hallgatók számára, mivel a Németországban tanuló külföldi hallgatóknak lehetőségük van az egyetem elvégzése után két évig az országban munkát vállalni, ezenkívül számos ágazatban óriási igény van a szakképzett munkaerőre, így a helyben képzett hallgatók az ország számára is hasznos munkaerő forrást jelentenek.

Blöss szerint akár a fizetős német magánegyetemek is profitálhatnak az Egyesült Királyságban megváltozott helyzetből, mivel azok a hallgatók, akik a korábbi tandíjat még készek lettek volna kifizetni az Egyesült Királyságban, most Németország felé fordulhatnak. 

Ezen kívül, mivel megnő a verseny a német állami egyetemek tandíjmentes programjaira való bejutásra, ez szintén oda vezethet, hogy a hallgatók egyre nagyobb számban fogják alternatívaként a német magánegyetemeket választani.