A technológiai újítások teljesen átrajzolták a mai geopolitikát
HírekElérkezett az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történet és az elmélet összevetésére. Egy új kötet a geopolitika új fogalmát, történetét és legismertebb gondolkodóit mutatja be Szilágyi István professzor tolmácsolásában. A geopolitika mint a nemzetközi viszonyok térbeli és részben földrajzi aspektusaival foglalkozó társadalomtudomány a 19. század utolsó harmadában, a 20. század első évtizedében jelent meg az akadémiai tudományosság, a felsőoktatás, a politikai gondolkodás és a politikai döntéshozatal világában. Mára már kikerülhetetlenné, sőt egyenesen divatossá vált a közéletben, a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok, az újságírók és a hírmagyarázók, a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében egyaránt. A százéves múltra visszatekintő fogalom újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan ugyanakkor különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Eljött tehát az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére. A Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet Csizmadia Norbert, a PAIGEO Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta. A Bölcs Várban megtartott bemutató fontos eleme volt a szerző és a kuratóriumi elnök beszélgetése a könyv által felvetett kérdésekről. A Pallas Athéné Books történetében ez az első általuk kiadott könyv, amelyet magyar szerző írt.
A geopolitika fogalmát, történetét és legismertebb gondolkodóit mutatja be, tizenkét év kutatómunka eredményeként.A százéves múltra visszatekintő fogalom újjászületése örvendetes jelenség. A geopolitika mibenlétére vonatkozóan ugyanakkor különböző nézetekkel, értelmezésekkel és megközelítésekkel találkozunk. Eljött tehát az idő a geopolitikai gondolkodás eddig megtett útjának felvázolására, a történeti és elméleti szintézis megteremtésére. Ami a történeti utat illeti, a kötet bemutatja: az 1920-as, 1930-as értizedben intézményesült német geopolitikai iskola Karl Ernst Haushoffer tábornok szellemi irányítása és tevékenysége révén szilárdult meg. Eredményeit és megállapításait azonban hódító és agresszív külpolitikája megalapozására használta fel a Harmadik Birodalom. A geopolitikai ezért a második világháborút követő időszakban nemkívánatossá vált a társadalomtudományok világában. A geopolitikai gondolkodás újraéledése az 1970-es évtizedben Franciaországban következett be. Az azóta eltelt fél évszázad alatt a geopolitikai elmélete gyors fejlődésnek indult. Tematikai bázisa kiszélesedett, térfelfogása ötdimenzióssá vált. A hagyományosnak tekinthető szárazföldi, tengeri és légi megközelítés mellett megjelent az asztropolitika formáját öltő űrtér vagy világűr, valamint a szélesebb értelemben vett információs szféra részét képező cybertér vizsgálata is.
Az öt fejezetből és bibliográfiából álló monográfia áttekinti a geopolitikai gondolkodás klasszikusainak munkásságát is.Vizsgálja a hidegháború korszakának geopolitikai rendszerét. Önálló fejezetet szentel az 1990-től kezdődő új történelmi korszak geopolitikájának is. Ezen belül feltárja a nemzetközi rendszer és a globalizáció összefüggéseit, a globális biztonság geopolitikai tényezőit. Foglalkozik a geopolitikai gondolkodás földrajzi övezetek és társadalmi berendezkedések szerinti kontinuitásának és diszkontinuitásának kérdéskörével. Elemzi az ötdimenziós térstruktúra és a kritikai geopolitika problematikáját. A monográfia utolsó fejezete az előző részekben kifejtett gondolatok és elemzések alapján a geopolitikai és geostratégiai tényezők: a természeti és társadalmi környezet, az emberi tényezők és erőforrások, a hatalom, uralom és erő összefüggésrendszere, a geopolitikai struktúrák és szintek, a geopolitikai kódok és modellek összegzésére vállalkozik. Ahogy Csizmadia Norbert összefoglalta Szilágyi István könyvét: 250 oldal, öt izgalmas fejezet a geopolitika születésétől a geopolitika jövőjéig.