A világ legjobbjai között vannak a magyar szakképzésben résztvevő fiatalok

Közleményükben azt írták, a kedden megjelent

OECD Oktatási Pillanatkép 2023 (Education at a Glance) című jelentés elismeri a magyar szakképzési rendszer eredményeit,

az évente megjelenő anyag célja, hogy friss, megbízható és összehasonlítható adatokkal és azok magyarázatával mutassa be világviszonylatban az oktatási rendszerek teljesítményét.
 

az idei anyag egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a 25-34 éves korú, szakképesítéssel rendelkező fiatalok kiemelkedően magas arányban foglalkoztatottak, Magyarország a harmadik helyen szerepel a rangsorban Norvégia és Izland után, ez az adat mind az európai uniós, mind pedig az OECD-átlagnál jelentősen magasabb

- közölték.

Az OECD Magyarországra vonatkozóan azt is megállapítja, hogy a szakképzési rendszerben megszerzett végzettséggel rendelkezők - ami a 24-34 évesek 38 százalékát jelenti - kevésbé kitettek a munkanélküliség veszélyének, mint az általános középfokú végzettségűek, illetve 31 százalékkal magasabb bérezésre is számíthatnak - tették hozzá.

A minisztérium közleményében emlékeztetett, egy héttel ezelőtt

az eddigi legjobb eredményét érte el a magyar csapat a szakmák Európa-bajnokságán a lengyelországi Gdanskban, ahol az Európa Legjobbjai cím mellett öt arany-, egy ezüst-, négy bronzérmet és hét kiválósági érmet hoztak haza a fiatalok.

A harminckét résztvevő ország között Magyarország a második helyen végzett az összesített éremtáblázaton.

Mint közölték, a kormány 2020-ban újította meg a teljes szakképzési rendszert, az eredmények szerint a magyar fiatalok egyre jobb helyen végeznek nemzetközi versenyeken, javulnak a tanulmányi eredményeik, elhelyezkedési esélyeik, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy az oktatók, a tanulók és szüleik nyitottá váltak az új rendszerrel bevezetett változásokra.

A szakképzésbe jelentkezők száma évek óta nő, az általános iskola befejezése után a legnépszerűbb iskolatípus a technikum - olvasható a KIM közleményében.