ÁSZ: a gazdaság ellenálló-képessége érdekében indokolt volt háttérbe szorítani a költségvetési hiánycélt
HírekA járvány okozta külső sokkhatás kezelése érdekében, a súlyos és tartós gazdasági visszaesés elkerülésére, a gazdasági helyreállítás feltételeinek megteremtésére irányultak a 2020-as gazdaságpolitikai intézkedések. A célzott adóelengedések és adóalap-csökkenések ezermilliárd forintot meghaladó költségvetési bevétel kiesést okoztak, míg a gazdaságvédelemi intézkedésekre fordított kiadások meghaladták a négyezer milliárd forintot - állapította meg az Állami Szávevőszék (ÁSZ) a Költségvetési Tanácsnak készített, illetve a 2022-es költségvetés megalkotásán keresztül az Országgyűlést is támogató, pénteken közzétett elemzésében.
A költségvetés tavalyi hiánya sokszorosan túllépte a tervezett mértékét, és megszakadt a GDP-arányos államadósság-mutató évtizedes csökkenésének folyamata. Az ÁSZ elemzői hangsúlyozták: szükséges volt a nemzetgazdaság rugalmas ellenálló-képességének (rezilienciájának) erősítése érdekében háttérbe szorítani a költségvetési egyensúlyra irányuló törekvést, amit a válsághelyzet következtében életbe lépő mentesítési szabályok jogilag is lehetővé tettek.
A fiskális politika elsősorban a járvány kezelését, az emberéletek védelmét szolgálta 2020-ban, ezért 1152,5 milliárd forint összegben finanszírozta a járványügyi védekezést, az egészségügyi eszközbeszerzést, és egyéb a járvánnyal összefüggő egészségügyi többletkiadásokat. Emellett az intézkedések célja az volt, hogy minél több forrás maradjon a gazdasági szereplőknél, ezért a versenyképesség támogatása, a gazdaság gyors talpra állítása érdekében adókönnyítések, adó- és járulékmentességeket, valamint célzott támogatásokat vezettek be. A célzott adóelengedések és a járvány okozta adóalap-csökkenések 1057,0 milliárd forint költségvetési bevétel csökkenést jelentettek, míg a gazdaságvédelemi intézkedésekre fordított kiadások 4030,7 milliárd forintot tettek ki. E kettős hatás megnövelte a költségvetés hiányt és államadósságot - teszik hozzá az elemzők.
A pénzforgalmi hiányt növelő kiadások részben a kormányzati szektoron belül maradtak, vagy az állam vagyonának gyarapodását eredményezték, így ezek a tételek nem növelték a kormányzati szektor eredményszemléletű hiányát, amely a GDP 8,1 százalékára emelkedett.
A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított, konszolidált bruttó adóssága a GDP 80,4 százalékára nőtt. Az előző évhez viszonyított 14,9 százalékpontos növekedése nem ütközött az államadósság-szabállyal, mivel a GDP reálértékének csökkenése miatt életbe lépett mentesítő záradék alapján 2020-ban nem kellett alkalmazni az államadósság-mutató csökkentésére vonatkozó előírást.
Az ÁSZ szakértői az elemzésben kiemelik: a járvány 2020-ban új kihívások elé állította költségvetési politikát, hiszen a reziliens fiskális politika elsősorban azt igényelte, hogy a társadalom, az egészségügy és a gazdaság ellenálló képességét teremtse meg a járvánnyal és negatív hatásaival szemben. Következésképpen a költségvetési egyensúly megőrzésére törekvésnek kifejezetten káros következményei lettek volna társadalmi és gazdasági szempontból is. A járvány okozta sokkhatások tompítása érdekében szükséges volt, hogy 2020-ban a fiskális politika a nemzetgazdaság egészének ellenálló-képességét erősítése, átmenetileg feladva a költségvetési egyensúly megőrzésére törekvést - vonták le a következtetést az ÁSZ elemzői. A nemzetgazdaság és a költségvetés rugalmas ellenálló-képességének erősítése megalapozta a 2021-es költségvetési, illetve makrogazdasági folyamatokat, illetve hozzájárult a 2022-es költségvetés reziliens személetben való megalkotásához is - szögezte le végezetül az ÁSZ véleménye.
