ÁSZ elemzés: Eredményes volt az újraiparosítás
HírekA hazai ipari kapacitás és az ipari export a rendszerváltást követő években jelentős mértékben csökkent. A 2010. évi kormányváltást követően nagyobb hangsúlyt kapott Magyarország újraiparosításának célkitűzése. Ez az ipar nemzetgazdasági súlyának növelését, az exportképesség visszanyerését jelentette. Ez a törekvés sikeres volt: 2010-2019 között az ipari termelés és export, valamint az ipari foglalkoztatás növekedése jelentős mértékben hozzájárult Magyarország fejlődéséhez. Az ipari termelés növekedését az exportorientáció tette lehetővé, amelynek versenyképességét elsősorban a külföldi nagyvállalatok exportcélú magyarországi beruházásai teremtették meg.
2020-ig nőtt az ipar súlya
Az ipari termelés 2009. évi drámai csökkenését követően két évig az ipari termelés és exportértékesítés gyors ütemben emelkedett. A 2012. évi visszaesés után az ipar termelése dinamizálódott, és 2013-2015 között az ipar volt a magyar gazdaság motorja.
2017-től a szolgáltató ágazatok termelésének növekedése is felgyorsult, így az ipari termelés további jelentős emelkedése ellenére, súlyuknál fogva a szolgáltatások járultak leginkább hozzá a gazdasági növekedéshez.
A járvány miatti korlátozások az ipart súlyosan érintették, így a korábbi növekedési trendek 2020-ban megtörtek.
Exportorientáció előnyei és hátrányai
Az exportorientáció tette lehetővé, hogy a magyar ipar a hazai piac korlátozott keresletét túllépve gyorsan fejlődjön.
Ugyanakkor az export magas aránya és a külföldi tulajdonú vállalatok meghatározó részaránya az ipari exportban természetszerűen növeli a magyar ipar termelés kitettségét a globális kereslet hullámzásainak. Ez pozitívumként jelentkezett akkor, amikor egy-egy nagyberuházás évekre dinamizálta az adott alágazat termelését és exportját, de megmutatkozott abban is, ha egy-egy külföldi nagyvállalat magyarországi tevékenységének megszüntetése vagy visszafogása teljes alágazatok termelésében okozott visszaesést.
A 2020. évi járvány hatásai különösen súlyosan érintették a járműipart, amely termelésének 10 százalékot meghaladó visszaesése – a járműipar hazai súlyánál fogva – az egész ipar termelését számottevően csökkentette.
Nőtt a hazai beszállítás és a magasabb képzettséget igénylő munkák aránya
Az ipari termelés volumenének növekedése csak az egyik tényezője az ipar GDP-hez való hozzájárulásának. A másik tényező az, hogy az ipari termelés egy egysége átlagosan mekkora hozzáadott értéket hoz létre. E tényező a 2010-2019. évek között tendenciájában csökkent, mivel a legtöbb évben az ipari termelés gyorsabban nőtt, mint az ipari bruttó hozzáadott érték. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az export importtartalma jobban emelkedett, mint a Magyarországon hozzáadott új érték.
Ugyanakkor az elemzett időszak második felében néhány évben már nőtt a hazai beszállítás, illetve a magasabb képzettséget igénylő munkák aránya is emelkedett, ezt mutatja, hogy az ipari termelés volumene és hozzáadott értéke közel azonos mértékben változott.
A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az ipar GDP-n belüli részarányának változása nagyon hasonló pályát írt le a visegrádi országok és az EU 27 tagállama átlaga tekintetében, azaz 2015-2016-ig emelkedett az ipar részaránya, attól kezdve viszont csökkent.
A teljes elemzés IDE KATTINTVA érhető el.
