Átmenetileg gyorsított az MNB
HírekMegosztott volt a gazdasági közvélemény, hogy 75 vagy 100 bázispontos lazítással folytatódhat-e a kamatcsökkentési ciklus, végül az utóbbi mellett döntött az MNB, nagy többséggel - írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a jegybank monetáris tanácsának mai döntéséhez fűzött kommentárjában.
A jegybanki alapkamat új szintje így 9 százalék lett.
Értelemszerűen 100 bázisponttal csökken a kamatfolyosó felső, illetve alsó széle is holnaptól: rendre 10, illetve 8 százalékra.
A kamatdöntést követő alelnöki sajtótájékoztató hangsúlyozta, hogy ezzel együtt az idei év közepére várható kamatszint nem változott, továbbra is 6-7 százalék körüli szint lehet reális. A döntéshozatal továbbra is adatvezérelt marad.
Meghatározó lesz a márciusi Inflációs Jelentés helyzetértékelése, mely alapján a jegybank iránymutatást adhat majd a kamatcsökkentések folytatását illetően.
Az MNB álláspontja szerint a dezinfláció továbbra is erőteljes és széleskörű, a vártnál kedvezőbben alakult az elmúlt időszakban, ugyanakkor megjegyezték, hogy főként bázishatásoknak betudhatóan ismét emelkedésnek indulhat a headline index. Virág Barnabás alelnök több példát is említett, ami azt támasztja alá, hogy a vállalatokat inkább a kereslet hiánya nyomasztja és a magas reálkamatokat nem tekintik a termelést igazán hátráltató tényezőnek.
Az előretekintő iránymutatás a jegybanki közlemény végén nem változott érdemben.
A Monetáris Tanács két fő tényezőt vesz figyelembe az adatvezérelt döntéshozatalkor: egyrészt a makrogazdasági fundamentumok alakulását, másrészt a magyar gazdaság kockázati megítélésének változását.
Ma az MNB meglépte a régóta lebegtetett gyorsítást a kamatvágások terén és könnyen előfordulhat, hogy márciusban is a bátrabb lépés felé billen majd a mérleg.
Mindemellett a második negyedévtől a dezinfláció kifulladása és az áremelkedés beragadása, valamint a világ vezető jegybankjainak változó kamatpályája masszívan lassíthatja a hazai kamatcsökkentések ütemét is.
