Autópálya-nagyhatalom vagyunk

Magyarországon, akárcsak a szomszédos Szlovéniában, egy négyzetkilométerre több mint két kilométernyi közút jut, míg ez a mutatószám a világ legnagyobb és talán a legfejlettebb úthálózatú országában, az Egyesült Államokban csak 750 méter.

A nyugat-európai fogalmak szerint is sűrűnek mondható magyarországi autópálya-hálózat nem kis mértékben járult hozzá, hogy azok az elsősorban nyugat-európai cégek, amelyek viszonylag nagy tömegű alapanyagot, alkatrészt mozgatnak, és fontos számukra az időben történő szállítás, és a képzett munkaerő országon belüli mobilitása, Magyarországot választották gyártó-összeszerelő partnerül.

Kína Egy Övezet Egy Út (OBOR), más néven az Új Selyemút szállítási-logisztikai megaprogramjában Magyarország, mint regionális központ, hub, kiemelkedő szerepet kap – nem utolsósorban a Belgrád-Budapest vasútvonal és az M1, M7 autópályák lehetséges közút-vasút összekapcsolása, a gyors konténeres szállítás miatt.

Hogy néz ki a helyzet régiós összehasonlításban?

Szűkebb régiónkban, Ausztriánál másfél kilométernyi, Lengyelországnál, amelynek területe mintegy négy és félszerese Magyarországénak, egy kilométernyi közút jut az ország területének egy négyzetkilométerére.

Horvátországnál ez a mutató csak 500 méter, Ukrajnánál 300 méter, Romániánál ugyancsak 300 méter. Szerbiában egy négyzetkilométerre fél kilométernyi közút jut.

Egyébként Magyarország az autópályákat illetően a régióban és Európában is az elsők között van.

Ennél is jobb pozíciót foglalunk el, ha az autópályák hosszát tekintjük az adott ország területéhez arányosítva. De az autópályák abszolút hossza tekintetében sincs szégyenkezni valónk.

Magyarországnak hosszabb autópálya-hálózata van, mint bármelyik szomszédjának, beleértve Ausztriát, vagy a nálunk területileg több mint hatszor nagyobb Ukrajnát.

Horvátország sem panaszkodhat, világviszonylatban is az elsők között van, ha az adott országban lévő úthálózat hosszát és ebből az autópályák arányát tekintjük.

Ott az autópályák része a teljes úthálózaton belül körülbelül négy százalék. Ez persze annak is tulajdonítható, hogy kevés a közútja.

Magyarországnál az autópályák kilométerben kifejezett rész-hosszúsága a teljes úthálózaton belül egy százalék alatt marad. Ez a mutató még az Egyesült Államokban sem éri el a két százalékot.

Összefüggés az autópálya és a gazdasági fejlettség között

A világ leghosszabb autópálya-hálózatával egyébként az USA területével nagyjából azonos méretű Kína rendelkezik. Míg az Egyesült Államokban az autópályák hossza mintegy 108 400 kilométer, addig Kínában ez 142 500 kilométer. Tegyük hozzá, hogy Kínában az autópálya-építés a hatalmasra fejlesztett közútépítési kapacitás lekötését is szolgálta – túl az autópályák sokrétű hozzájárulásán az adott ország, az adott régió fejlesztéséhez.

Ugyanakkor tanulmányok sora igyekezett közvetlen összefüggést kimutatni az autópálya-hossz, illetve közúti úthálózat mérete és a gazdaságfejlődés között. Valamennyi szerző megállapítja, hogy a kapcsolat tagadhatatlan, de annyiféle egyéb szempont, kihatás, kölcsönhatás érvényesül, hogy ezek közül gyakorlatilag lehetetlen kiszűrni csak az autópályák szerepét. Viszonylag szoros az összefüggés az autópályák és az adott ország gazdasági fejlettségi szintje között is.

Egy bizonyos (közepes) fejlettségi szint alatt az autópályák viszonylag kevés ösztönzést adnak az adott régió gazdasága felfutásához.

Ezek az autópályák fő előnyei:

A globaltransportandlogistics.com portálon megjelent egyik tanulmány az autópályákhoz kötődő öt alapvető előnyt sorol fel.

1. A jó szállítási infrastruktúra, amelynek része az autópálya-hálózat, csökkenti a szállítási költségeket, így általában az önköltséget, növelve a nyereségességet és a termelékenységet.
2. Kiszámíthatóbbá, jobban időzíthetővé teszi a szállítást. Városi építkezéseknél, utak építésénél, felújításánál, ahol raktározási lehetőség alig van, vagy egyáltalán nincs, a „delivering on time” rendszer – amelynek működtetésében az autópályák, az úthálózat szerepe döntő - roppant mértékben felgyorsítja az építkezést, csökkenti a raktározási, egyéb költségeket.
3. Az autópályák társadalomra gyakorolt hatása is fontos, például az egymástól távolabb élő családok, családtagok, barátok könnyebben tartják a kapcsolatot.
4. Nagy mértékben csökkenti a falu és a város közti különbségeket, hiszen mindkét oldalról növeli a mobilitást, javítja az életminőséget.
5. Az autópályákon haladó járművek egy kilométerre számított üzemanyag-költségei jelentősen kisebbek a túlzsúfolt városi, városközi közutakhoz mérve. Kisebb a levegőszennyezés, az egy járműkilométerre számított károsanyag-kibocsátás is. Megfelelő szabályzással, a járművezetők civilizált, jogkövető magatartásával nagymértékben csökkenthetők a balesetek is.