Az arcmaszkjaink megfojtják a környezetet

Hírek2020. okt. 12.D.J.

Egyes becslések szerint a járvány miatt havonta 129 milliárd maszkot használunk el világszerte.

Amikor a koronavírus elkezdett terjedni a világon még sok volt a kérdőjel a védekezés körül. Az Egészségügyi Világszervezet tavasszal például még egyáltalán nem javasolta a szájmaszkok tömeges viselését. Egész júniusig kellett várni, mire változtatattak az ajánlásaikon. Jó fél évvel a járvány kipattanása után jóval világosabban látjuk a helyzetet. Most már gyakorlatilag minden elismert szakember egyetért abban, hogy a maszkok viselése kulcsfontosságú a COVID elleni harcban.

A vírus elleni gondos védekezésnek viszont van egy káros hatása. A sok kidobott maszk jó része a tengerekbe és az óceánokba kerül, ami azért is gond mert az egészségügyi eszközök rendszerint műanyagot is tartalmaznak.

Az egyik környezetvédelemmel foglalkozó non-profit szervezet az Ocean Conservancy alelnöke egészen hátborzongató adatokkal állt elő a BBC-nek. Doug Cress szerint idén havonta 129 milliárd maszk kerül szemétre.

Sajnos előfordulhat, hogy a maszkot gondosan egy szemetesbe dobjuk, a védőfelszerelés végül mégis egy ámbráscet gyomrában fogja végezni.

A hulladéklerakókból ugyanis a maszkokat az eső vagy a szél elterelheti egy közeli folyóba, ahonnan idővel a szemét a tengerekbe is eljuthat.

A műanyag persze már a pandémia előtt is komoly gondokat okozott. Hisz korábban is évi 8 millió tonna került belőle az óceánokba. A műanyaggal főleg az a baj, hogy nehezen bomlik le. Egy szájmaszknak körülbelül 450 év kell mire „felszívódik”. Az időjárás hatására hiába oszlik egyre kisebb darabokra. A bomlást segítő baktériumok nem tudnak mit kezdeni a mikro-műanyaggal.

Ami azért is probléma, mert így meg tudják mérgezni a táplálékláncot. A műanyagszemét egy részét a vízi állatok eszik meg. Találtak már olyan halott bálnát, amelyiknek a gyomrában 40 kilónyi műanyag volt. A szennyezés miatt kifejezetten sok tengeri madár is meghal: évente úgy egy millió.

Most a koronavírus miatt akkora a gond, hogy az egyik francia környezetvédő Laurent Lombard a nyáron már amiatt aggódott, hogy a Földközi-tengerben több lesz a szájmaszk, mint a medúza.

A problémát a legkönnyebben úgy tudjuk kezelni, ha az egyszer használatosak helyett minél többen szereznek be mosható, többször is viselhető maszkokat. Az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten ajánlja a jó minőségű szövetmaszkok hordását. Emellett az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint a műanyag kesztyűk használata az esetek túlnyomó többségében – például bolti bevásárlásnál – fölösleges. Sokkal fontosabb hogy ne fogdossuk az arcunkat, a kezünket pedig rendszeresen mossuk meg.