Az élelmiszer-önellátásról vitatkozik a cseh közélet
HírekA cseh parlament alsóházában az elmúlt napok során éles vitát váltott ki a az a javaslat, amelyet a kormány és az ellenzék néhány tagja állított össze, olvasható a radio.cz hírportálon. A javaslat egy új szabályozás kidolgozására szólít fel. Arra kötelezi az élelmiszer-kiskereskedőket, hogy az általánosan fogyasztott termék közül 100-ból 85-öt kizárólag hazai termelői forrásokból szerezzenek be.
A politikusok és a farmerek véleménye megoszlik. Egyesek úgy látják, hogy a kezdeményezés üdvözölhető, mivel lendületet adhat a cseh mezőgazdaságnak, mások attól tartanak, hogy az állam ezáltal beavatkozik a piac működésébe.
Egy, a Mezőgazdasági Kamara képviselőivel folytatott tavalyi megbeszélésen Andrej Babiš miniszterelnök, aki vagyonának egy részét a cseh agrárágazatban betöltött meghatározó szerepének köszönheti, az ország élelmiszer-ágazatban kialakult önellátási szintjét „katasztrofálisnak” nevezte.
Lehet ugyan, hogy a miniszterelnök durván fogalmazott, de nem ő volt az első kormánytag, aki felvetette ezt a kérdést. Az ország élelmiszer önellátási szintjének megerősítését célzó állami támogatás ügyét már a 2013-2017 között hivatalban lévő kormány is napirendre tűzte; törvényeket kezdeményezett a cseh farmerek és a mezőgazdasági termelés támogatásáról.
A kérdés most ismét előtérbe került. Márciusban a kormány 3,3 milliárd koronát irányzott elő „az élelmiszer-önellátás támogatására”. Az elmúlt napokban a Képviselőház tagjai közös javaslatot terjesztettek elő egy olyan szabályozásra, amely arra kötelezné a kiskereskedőket, hogy
2021-től az általuk forgalmazott élelmiszerek legalább 55 százaléka hazai előállítású kell, hogy legyen. Az előírt arány évente növekedne és 2027-re érné el a 85 százalékot.
A javaslat egyik kezdeményezője, Margita Balaštíkova a felvetést a következőkkel magyarázta:
A boltok és az élelmiszer kiskereskedők azt állítják, hogy jelenleg az általuk forgalmazott termékek 80 százaléka a Cseh Köztársaságból származik. Ha ez megfelel a valóságnak, nincs miért aggódni: már ma is teljesítik az előírásokat. Ami a végső 85 százalékot illeti: azt hiszem, lesz elég idő az ösztönzők kialakítására és a mezőgazdasági ágazat újra-indítására.
Politikusok és a mezőgazdasági ágazat e szabályzást támogató néhány képviselője szerint számos élelmiszer esetében a hazai termelés nem elégséges a fogyasztói kereslet kielégítésére
A Cseh Mezőgazdasági Kamara elnöke, Zdeněk Jandejsek például áprilisban azt nyilatkozta, hogy a zöldségek tekintetében a helyzet különösen problémás.
A hazai zöldségfogyasztás körülbelül 25 százalékát termeljük meg magunk. Az elmúlt 30 év folyamán arra jutottunk, hogy szükségtelen a termelésre összpontosítani, egyszerűen importáljuk a hiányzó mennyiséget. Azt hiszem, ez nagyon rossz megoldás volt. Tudomásul kell vennünk, hogy nem tudunk eleget a külföldről behozott élelmiszer minőségéről. Nem tudjuk, milyen talajon termelték meg, hogyan gondoskodtak róla. Erről teljesen megfeledkeztünk. Itthon magas követelményeknek kell eleget tenni. Azt hiszem, saját zöldségeink kiváló minőségűek, a legjobbak közé tartoznak. Figyelmünket a zöldségek hazai megtermelésére kell összpontosítanunk.
Gondok vannak a hússal is. Tavaly például a sertéshús 40 százaléka volt cseh, a baromfinál ez az arány 55 százalék.
A kezdeményezést mindenesetre összességében vegyesen fogadták.
Néhányan úgy vélik, hogy egy olyan kísérletről van szó, amelynek célja, hogy az állam további támogatásokat nyújtson a nagy mezőgazdasági vállalatoknak. Andrej Babiš miniszterelnök, akiről az Európai Bizottság egy közelmúltban végzett ellenőrzése megállapította, hogy még mindig ellenőrzése alatt tartja az általa alapított Agrofer vegyipari és mezőgazdasági holdingot, ezzel nem ért egyet. Úgy látja: egy esetleges válsághelyzetben a javaslat megvalósítása hasznos lehet.
Érdemes megállapítani azt is, hogy még abban a körben is, ahol az önellátás a legtöbb haszonnal járhat – a kis farmok tulajdonosai esetében – a kezdeményezés támogatottsága messze nem teljeskörú. A Cseh Magán Farmerek Szövetsége a jelenlegi javaslatot
teljesen abszurdnak és céljaival ellentétesnek
nevezte. A közelmúltban kiadott közleményében Jaroslav Šebek elnök leszögezte: támogatja ugyan, hogy több hazai előállítású élelmiszer kerüljön az áruházak polcaira, de mindennek a fogyasztók választása alapján kell megtörténnie, nem pedig a hatósági szabályozás kényszere következtében.
A Mezőgazdasági Kamara és az Élelmiszer-és Italgyártók Szövetsége arra hajlik, hogy a kérdést az ellátás biztonsága felől kell megközelíteni. Ki kell választanunk azokat az alapvető termékeket, amelyeket meg tudunk termelni, és azokat, amelyek nem, de kiemelkedően fontosak az ország számára.
Tomáš Prouza, a Cseh Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség képviselője a fogyasztók szempontjából vizsgálta a felvetést. Azzal érvelt, hogy az élelmiszerválaszték korlátozása értelemszerűen a verseny visszaszorulásához vezet és a cseh termelők büntetlenül emelhetik majd áraikat.
Martin Pýcha, a Cseh Köztársaság Mezőgazdasági Szövetségének vezetője az élelmiszer-önellátást „a szabadság felé vezető útnak” nevezte. Bírálta azokat a jelenlegi EU-szabályokat, amelyek a hazai mezőgazdaság támogatásának szintjére vonatkoznak. Azt állította, hogy Franciaország és Hollandia, aránytalanul kedvező elbírálásban részesülnek, mert az Unióba történő belépéskor előnyösebb szabályokat harcoltak ki maguknak.
