24 milliárd vissza nem térítendő támogatás a gazdáknak - két hét van az igények benyújtására

Jóváhagyta a napokban a brüsszeli Európai Bizottság azt a 25 milliárd forintos élelmiszergazdasági válságkezelő programot, amelyet a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak kezeléséhez szavazott meg a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben. Az uniós engedélyeztetésre (notifikálásra) azért volt szükség, mert a programmal az agrárágazat szereplői plusz nemzeti forrásokhoz juthatnak.

Az Agrárminisztérium azt hangsúlyozza, hogy többletpénzekről van szó, amelyeket a tárca a jelenleg is elérhető támogatások mellett költhet el. Egyrészt a már meglévő támogatási jogcímek kereteit növelik, illetve egyszeri ideiglenes támogatási formákat vezetnek be azokban az ágazatokban, amelyeket a koronavírus-járvány gazdasági hatásai teljes egészében sújtanak. Másrészt új támogatási lehetőségeket nyithatnak meg olyan szektorokban, amelyek külön támogatásokat nem kapnak, de az ott érdekelt vállalkozások igazolható módon a járvány miatt szenvedtek el érdemi árbevétel-kieséseket.

A minisztérium a 25 milliárdos támogatási csomagot a mezőgazdasági termelők, a gazdálkodói szervezetek és az élelmiszeripari vállalkozások számára egyaránt elérhetővé kívánja tenni. A tárca az új programban az élelmiszerellátás biztonságának fenntartását és a termelői kapacitások megőrzését tekinti fő célnak, és azt is hangsúlyozza, hogy az intézkedések hozzájárulhatnak az agrárgazdasági munkahelyek megőrzéséhez.

A támogatások 35 ezer vállalkozást érinthetnek, amelyek együttesen körülbelül 140 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
A 25 milliárdos többletforrásból 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak az élelmiszeripari, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh-, a kecske-, a nyúl-, a húsmarha-, a tejelő szarvasmarha, a méhészeti és a lótenyésztési ágazat szereplői.

A kertészeten belül pedig külön egymilliárdos további többlettámogatást különítenek el az úgynevezett termelői szervezetek számára, hogy termékeiket – karitatív szervezeteken keresztül - ingyenesen oszthassák szét, illetve fogyasztásösztönző promóciós és kommunikációs akciókat bonyolíthassanak le.

A kormány döntése szerint az egyes szektorok a plusztámogatásokból különböző mértékben részesedhetnek. A legtöbb forrást, 8 milliárd forintot az élelmiszeriparra szánják, míg a baromfitermelők 3 milliárd, a sertéstartók 2,75 milliárd forintot kaphatnak. A többi ágazat 0,05-1,4 milliárd forintot használhat fel a keretből.
A tárca a részletekkel kapcsolatban nyomatékosítja, hogy vissza nem térítendő forrásokról van szó, amelyek odaítélése különböző alapfeltételektől függ. Az élelmiszeripari, a dísznövény-termelői és a halgazdálkodási pénzeket foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatásokat pedig az igazolt állatlétszám-adatok vagy a termelt növényi kultúrák nagysága szerint folyósítják.

A rendkívüli támogatásoknak az is előfeltétele, hogy a jogosultak kérelmeket nyújtsanak be a kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstárhoz. A folyamatos lebonyolítás érdekében a minisztérium úgy határozott, hogy a programot három szakaszban hirdeti meg.

Az élelmiszeripari, illetve a baromfi-, a sertés-, a dísznövény- és a halgazdálkodási ágazatban érdekelt vállalkozások június végétől július közepéig, a juh-, a szarvasmarha-, a méhészeti és a zöldségágazat képviselői július második felében, míg a borászok és a lótenyésztők augusztus első felében adhatják be kérelmeiket.

Így egy-egy szakasz lebonyolítására viszonylag rövid idő, két-két hét állhat rendelkezésre.

Nagy István agrárminiszter a konstrukciók kapcsán kiemelte, hogy a tárca a támogatási feltételeket egyszerű formában állította össze, hogy a kérelmezéseket és a kifizetéseket is gyorsítani lehessen. A részletszabályokat tartalmazó egyes tárcarendeleteket a következő hetekben hirdethetik ki.

Ezzel párhuzamosan a támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület előkészítését is megkezdték a kincstárnál, amely szokatlan gyorsasággal, már augusztusban megindíthatja a források ütemezett kifizetését.

A növekedés.hu információi szerint az új támogatási lehetőségek iránt nagy az érdeklődés az agrárszereplők körében, mivel számos ágazat vállalkozásai szenvedtek komoly károkat a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válságban. Az értékesített árumennyiségek csökkentek, emellett pedig a piaci árak is visszaestek. Így – főként a kisebb cégeknél és termelőknél – likviditási gondok adódtak, amelyek akár csődhelyzetekhez is vezethetnek.

Az agrártárca ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a járványhelyzet a hazai agráriumban milyen nagyságrendű károkat okozhat, illetve a szektor működési és piaci viszonyai mikorra normalizálódhatnak. Ezért ma nehéz megbecsülni, hogy a 25 milliárdos csomag élelmiszergazdasági szinten milyen mértékben enyhítheti a veszteségeket.

Az idei költségvetési agrárkiadások szempontjából lényeges kérdés az is, hogy a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetben a kormány az agrártárcától is csoportosított át pénzeket.

Ágazati információk szerint a kabinet a minisztérium 218 milliárdos idei büdzséjéből mintegy 20 milliárd forintot vont el, így az élelmiszergazdasági válságkezelő programmal „ehhez képest ad most vissza” 25 milliárd forintnyi összeget.
Bár az agrártárca az átcsoportosításokkal kapcsolatban nem közölt részleteket, valószínűsíthető, hogy a költségvetési átrendezés a termelőknek járó támogatási formákat nem érinti alapvetően. Inkább szervezeti-intézményi források megkurtításáról van szó, illetve elhalaszthatták egyes programok idénre beütemezett finanszírozását is. Így a 25 milliárdos csomag az agrárpiaci szereplőkre fordított állami támogatások érdemi növekedését jelentheti, de az elvonás miatt nincs szó az agráriumnak szánt teljes költségvetési kiadás látványos bővüléséről

A 25 milliárdos élelmiszergazdasági válságkezelő csomag felosztása (milliárd forint)

Megnevezés	összeg
Élelmiszeripar	8,0
Baromfi	3,0
Sertés	2,75
Tejhasznú szarvasmarha	1,8
Borászat	1,8
Dísznövény	1,4
Zöldségnövény	1,2
Juh	1,0
Húsmarha	1,0
Méhészet	1,0
Kertészeti termelői szervezetek	1,0
Halgazdálkodás	0,5
Lótenyésztés	0,25
Tenyésztojás	0,2
Kecske	0,05
Nyúl	0,05

Forrás: növekedés.hu, Agrárminisztérium