Mennyire borúsak most a magyar exportkilátások?

Elemzések2020. jún 2.Harsányi Péter

Miként alakulhat idén és jövőre a hazai export, illetve a folyó fizetési mérleg többlete? Erről kérdeztük az Erste és a CIB Bank elemzőit.

A megkérdezett elemzők szerint a gazdasági visszaesés a második negyedévben lehet a legsúlyosabb. Továbbra is sok a lefelé mutató kockázat. Az Eurózóna gazdasága az idei év egészében 5-10 százalékkal zsugorodhat. Ennek hatására 2020-ban az export és az import dinamikája is jelentősen visszaeshet.

A kapacitásbővítések elhalasztása, a csökkenő beruházások és a korábban vártnál is gyengébb külső környezetet miatt lassabban térhet vissza az elmúlt években tapasztalt növekedési dinamika az exportszektorban.

Az importot másfelől nemcsak a visszafogottabb belső kereslet, hanem az exportkilátások romlása is befolyásolja majd, hiszen a hazai export importtartalma kifejezetten magas.

A külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegében nem várható nagymértékű elmozdulás.

Erste Bank

Az elmúlt években a folyó fizetési mérleg többlete fokozatosan olvadt el – fejtette ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. A 2016-ban még a GDP 4,5 százalékát kitevő többlet eltűnésének eredményeképpen 2018-ban teljesen egyensúlyban volt a fizetési mérleg, majd 2019-ben enyhe deficitbe fordul.

Fizetési mérlegünk lassú romlása egyértelmű összefüggésbe hozható az elmúlt években látott dinamikus gazdasági növekedéssel.

A növekedésnek ugyanis fontos hajtóerejét jelentette a belső fogyasztás és a beruházások dinamikus bővülése. Mindez elsősorban a gazdaság importigényének megdobásán keresztül – dacára a kedvező exportpiaci teljesítményünknek – jelentősebben rontotta a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Bár a szolgáltatások mérlegsoron fokozatosan emelkedő többlet részben ellensúlyozni tudta a külkereskedelmi mérleg romlását, az eredő mégis a fizetési mérleg többletének lassú eltűnése lett.

Nyeste Orsolya várakozásai szerint az idei évben mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások esetében jelentősebb lesz a visszaesés.

A krízis okozta leállások, a fogyasztói és az üzleti bizalom csökkenése, az emelkedő munkanélküliség, a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos extrém bizonytalanság érdemben csökkentheti a gazdasági szereplők fogyasztási és beruházási hajlandóságát az elmúlt évekhez képest.

Az import így várhatóan jelentősebben csökken majd az idei évben. Az első negyedévre vonatkozó, az MNB havi statisztikáiból számított előzetes fizetési mérleg adatok az euróban számított import 2 százalékos éves csökkenését mutatták, holott ebben az időszakban a válságnak még csak a kezdeti hatásai érintették a gazdaságot.

Az importot azonban nemcsak a visszafogottabb belső kereslet, hanem az exportkilátások romlása is befolyásolja majd, hiszen a hazai export importtartalma kifejezetten magas.

A külső kereslet alakulása kapcsán pedig egyelőre nem túl biztató a helyzet, hiszen úgy tűnik, hogy a korábban vártnál jelentősebb romlással kell szembenéznünk ezen a fronton. Az európai gazdaságokat, főbb exportpiacainkat már az első negyedévben megütötte a koronavírus krízis, s úgy tűnik, hogy az Eurózóna idei és jövő évi gazdasági kilátásait illetően még mindig a lefelé korrekciók vannak napirenden.

Az Erste Bank vezető elemzőjének várakozása szerint az Eurózóna GDP-je az idén 5-10 százalék közötti mértékben eshet.

Amennyiben pedig a külső kereslet a vártnál lassabban áll helyre, az óvatosságra intheti a gazdasági szereplőket, s az exportkapacitások korábban tervezett bővítéseit is elhalaszthatják. Összességében a fentiek alapján jelenleg úgy tűnik, hogy az import visszaesése kissé nagyobb mértékű lesz, mint az exporté, ami a külkereskedelmi mérleg kisebb mértékű javulásához vezethet az idei évben.

A szolgáltatások mérlegsor esetében az idegenforgalmi mérleg egyenlegének alakulása, s valószínűsíthető romlása lehet leginkább a meghatározó tényező, ami miatt a szolgáltatások mérlegsoron akár jelentősebben is csökkenhet a többlet 2019-hez képest.

Összességében így 2020-ban a GDP megközelítőleg 1 százaléka körül alakulhat a folyó fizetési mérleg hiánya.

2021-re vonatkozóan az export teljesítményének várt lassú helyreállása a külkereskedelmi mérleg javulását sugallja. Az európai gazdaságok magához térésének idejét és sebességét tekintve azonban óriási a bizonytalanság, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy a válság a korábban gondoltnál is nagyobb visszaesést hoz majd a vezető gazdaságokban.

Mindez rendkívül bizonytalanná teszi az export, s így a fizetési mérleg előrejelzését is. Összességében a jelenlegi tudásunk alapján 2021-ben a folyó mérleg enyhe javulása várható, középtávon pedig alapesetben egyensúly körül ingadozó fizetési mérleg adatokra számít az Erste Bank vezető elemzője.

CIB Bank

Magyarországon a nettó export, az export hozzájárulása a GDP bővüléséhez az elmúlt néhány évben már nem töltött be vezető szerepet: a legjelentősebb húzóerőt a belső fogyasztás jelentette – világított rá Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője.

Természetesen az export szerepe, kis nyitott gazdaság lévén, továbbra is jelentős volt és az export bővülése 2019-ben is elérte a 6 százalékot, azaz kissé meghaladta a GDP 4,9 százalékos dinamikáját. Ugyanakkor a kivitel növekedési üteme már tavaly is elmaradt az importnövekedés ütemétől és összességében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 0,4 százalékponttal lassította a gazdaság egészének növekedését.

Jobbágy Sándor szerint ebben jelentős szerepe volt az autóipari export gyengélkedésének, ami pedig az európai, illetve globális autóipari problémák (elsősorban szabályozási és keresleti problémák) súlyosbodásának trendjébe illeszkedett.

Az árumérleg egyenlege azonban így is többletet mutatott: 2019-ben 4,9 milliárd eurót tett ki, de a dinamikus GDP-bővülés ellenére is ez már csaknem 0,7 milliárd euróval kevesebb volt, mint 2018-ban. Az egyenleg még 2020 első negyedévében is erőteljes többletet hozott: a csaknem 2,0 milliárd eurós eredmény meghaladta 2019 azonos időszakának többletét. Bár az elmúlt öt év első három havi teljesítményeit figyelembe véve így is a második leggyengébb volt.

Ebben az évben, miután a COVID-19 járvány gazdasági hatásai mind a keresleti, mind a kínálati oldalt jelentős mértékben érintik, a külkereskedelem egyenlegében nem vár Jobbágy jelentős negatívumot.

A CIB Bank senior elemzőjének elmondása szerint azonban mind az export, mind az import dinamikája jelentősen visszaeshet. A tavalyi 6-7 százalék után éves szinten csökkenés valószínűsíthető. Ennek mértéke a járvány alakulásának és az erre adott gazdaságpolitikai, illetve magángazdasági válaszreakciók bizonytalansága miatt a második negyedév statisztikáinak ismeretében lesz pontosabban becsülhető.

Jobbágy Sándor ugyanis a második negyedévben számít a legsúlyosabb gazdasági visszaesésre és exportszűkülésre mind itthon, mind Magyarország főbb exportpartnereinél.

Amennyiben a sokak által várt fő forgatókönyv valósul meg, azaz 2020 utolsó negyedéve már némi élénkülést hoz és 2021-ben már kilábalás lesz jellemző, akkor, ha kismértékben is, de 2021-ben már pozitívan járulhat hozzá a hazai GDP-hez a nettó export alakulása.

Az, hogy ez valóban a jelenlegi fő forgatókönyv szerint tud-e megvalósulni, abban fontos szerepe lesz a legsúlyosabban érintett exportszektoroknak, így elsősorban az autógyártásnak, illetve a turizmuson keresztül a szolgáltatás-exportnak, valamint a szállítmányozás alakulásának is.

A CIB Bank jelenlegi óvatosan pozitív 2021-es előrejelzésében sem számít azonban még a 2019-es gyors dinamikák visszatérésére. Különösen, mivel az autóiparban és néhány más ágazatban is számos exportkapacitást bővítő beruházás elmaradhat vagy lényegesen kisebb volumenben valósulhat meg – tette hozzá Jobbágy.