Enyhe esés az Erste Csoport első félévi eredménye

A pénzügyi teljesítményről

A nettó kamatbevétel elsősorban Ausztriában, de kisebb mértékben Romániában is nőtt, így 2396,9 millió eurót ért el (+2,9 százalékkal 2329,7 millió euróról).

A nettó díj- és jutalékbevétel 956,7 millió euróra esett vissza (-2,4 százalékkal 980,4 millió euróról) úgy, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásból és hitelezési tevékenységből származó bevétel csökkenését részben ellensúlyozta az egyéb díj- és jutalékbevételek bővülése. Habár a kereskedési tevékenység nettó eredménye jelentős mértékben, 19,2 millió euróra csökkent (310,1 millió euróról), a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége 28,5 millió euróra nőtt (-140,1 millió euróról). Mindkét tétel alakulását átértékelési hatások befolyásolták összefüggésben a koronavírus-járvány kitörésével jelentkező piaci volatilitással.

A működési bevétel 3471,9 millió euróra csökkent (-3,4 százalékkal 3592,9 millió euróról).

Az általános igazgatási költségek 2114,7 millió euróra mérséklődtek (-1,5 százalékkal 2146,0 millió euróról). Habár a személyi kiadások 1265,5 millió euróra emelkedtek (+0,8 százalékkal 1255,9 millió euróról), az egyéb igazgatási költségeket sikerült 583,3 millió euróra csökkenteni (-6,7 százalékkal 625,5 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek magukba foglalják a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások szinte teljes 2020. évi összegét, 92,3 millió euró értékben (92,9 millió euróval szemben). Az amortizáció és értékcsökkenés 265,9  millió eurót tett ki (264,6 millió euró után). Összességében a működési eredmény 1357,2 millió euróra csökkent (-6,2 százalékkal 1446,9 millió euróról). A költség/bevétel ráta 60,9 százalékra nőtt (59,7 százalékról).

A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -675,4 millió euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 82 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 42,8 millió euró nettó visszaírással és 2 bázisponttal).

Elsődleges piacaink mindegyikén nőtt a hitelekhez, valamint az egyéb kötelezettségekhez és nyújtott garanciákhoz kötődő céltartalékképzés mértéke, elsősorban a koronavírus-járvány miatt romló makrogazdasági kilátások miatt. Ugyanakkor pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában. A bruttó ügyfélhitelekre számított NPL-ráta 2,4 százalékra javult (2,5 százalékról). Az NPL-fedezeti arány pedig 91,1 százalékra nőtt (77,1 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -169,9 millió euró volt (-351,0 millió euróról).

A szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 93,7 millió euróra emelkedett (76,3 millió euróról) főként az Ausztriában fizetendő összeg miatt. A bankadók és tranzakciós illetékek 83,0 millió euróra nőttek (64,7 millió euróról), főleg amiatt, hogy Szlovákiában duplájára, vagyis 16,0 millió euróról 38,0 millió euróra nőtt ez a tétel miután az erre vonatkozó, 2019-ben elfogadott törvénymódosítás 2020. január elsején hatályba lépett. A magyarországi bankadó a 2020-as pénzügyi évben 14,3 millió eurót tesz ki (az előző évi 12,6 millió euró után). Az előző év hasonló időszakában az egyéb működési eredményben szerepelt 150,8 millió euró céltartalék is a román leányvállalat üzleti tevékenységét érintő legfelsőbb bírósági határozat nyomán várható veszteségekre.

A bevételeket terhelő adók 140,3 millió euróra mérséklődtek (212,7 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni nyereség 76,1 millió euróra csökkent (205,2 millió euróról) a takarékpénztárak hozzájárulásában bekövetkezett jelentős visszaesés miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 293,8 millió eurót tett ki (-59,9 százalék az előző 731,9 millió euróhoz képest).

A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – 19,2 milliárd euróra nőtt (19,0 milliárd euróról). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges) 16,4 milliárd euróra nőtt (16,3 milliárd euróról), a bankcsoport szavatoló tőkéje (végleges) változatlanul 22,0 milliárd eurót tett ki. A fenti adatok tartalmazzák az évközi nyereséget is. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, végleges CRR szerint – az első félév során 115, 3 milliárd euróra csökkent (118,6 milliárd euróról). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) 14,2 százalékra nőtt (13,7 százalékról), a teljes tőkeráta pedig 19,1 százalék lett (18,5 százalék után).

A bankcsoport mérlegfőösszege 264,7 milliárd euróra nőtt (245,7 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 18,4 milliárd euróra emelkedtek (10,7 milliárd euróról), ugyanakkor a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 27,4 milliárd euróra emelkedett (23,1 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 163,7 milliárd euróra bővült (+2,2  százalékkal 160.3 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 22,0 milliárd euróra emelkedtek (13,1 milliárd euróról) az Európai Központi Bank által biztosított refinanszírozás (TLTRO-tranzakciók) nagyobb volumene nyomán. Az ügyfélbetétek állománya tovább nőtt – leginkább Csehországban és Ausztriában – így 182,7 milliárd eurót tett ki (+5,1 százalék 173,8 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 89,6 százalékon állt (az előző évi 92,2 százalék után).

Kilátások

A 2020-as évet a koronavírus-járvány határozza meg az egész világon. A járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett gazdasági és társadalmi korlátozások széles köre jelentős gazdasági felfordulást okozott. A makrogazdasági visszaesés a világ országai által változó mértékben bevezetett karanténjellegű intézkedések közvetlen következményének tekinthetők. A helyenként drámai mértékű negatív hatások tompítása érdekében minden állam jelentős mentőcsomagokat vezetett be, amelyek a hiteltörlesztési moratóriumtól kezdve a különféle garanciákon és áthidaló kölcsönökön át a rövidített munkarend bevezetéséig, az adófizetési kötelezettség elhalasztásáig és közvetlen segélyek juttatásáig terjedt. A jegybankok kamatot csökkentettek, példátlan mértékű likviditást öntöttek a piacra, emellett vállalati- és államkötvény-vásárlási programokat indítottak. A bankfelügyeleti szervek lazítottak a tőkekövetelményeken, emellett a pénzügyi beszámolási sztenderdek pragmatikus értelmezésére biztatták a piaci szereplőket az osztalékfizetés elhalasztása mellett.

Ebben környezetben a GDP határozott visszaesésére kell számítani, amelynek mértéke Ausztriában és Kelet-Közép-Európában 4-9 százalék között valószínűsíthető 2020-ban.

Ezt azonban a várakozások szerint visszapattanás követi 2021-ben, ami azonban nem lesz lineáris, hiszen a járványügyi helyzet alakulásától és a bevezetett adminisztratív intézkedésektől függ majd. A gazdasági tevékenység visszaesése miatt a működési bevétel csökkenése várható.

A 2020. évi nettó kamatbevétel mérséklődik a Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szerbiában végrehajtott jelentős mértékű kamatcsökkentés mellett a hitelezés organikus növekedésének visszaesése, az állami garanciával támogatott tranzakciók állományának az alacsonyabb marzs felé történő elmozdulása, valamint hátrányos devizahatások nyomán.

A nettó díj- és jutalékbevétel alakulását a várakozások szerint negatívan befolyásolja a gyengébb gazdasági aktivitás. A kereskedési tevékenység nettó eredményének és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredményének visszaesése már a koronavírus-járvány kitörése előtt is előre jelezhető volt a 2019-ben jelentkező magas értékeltségi szintek miatt. A vázolt háttér mellett a működési kiadások várhatóan javulnak éves összevetésben az utazási költségek csökkenése, a nagyobb fokú hatékonyság miatt elért megtakarítások, valamint pozitív devizahatások nyomán. 2020-ban a nyereség leginkább a kockázati költségek felől kerül nyomás alá. A teljes évet tekintve a kockázati céltartalék mértéke várhatóan az átlagos bruttó ügyfélhitelekhez viszonyítva 65-80 bázisponton alakul majd. Az Erste Csoport igazgatósága annyi kockázati költséget igyekszik „megelőlegezni” 2020-ban, amennyi csak igazoltnak tűnik a makrogazdasági tényadatok és előrejelzések, a vállalati besorolások alakulása, valamint a lakossági ügyfélportfólió értékelése alapján. A goodwillt érintő leírások hiánya miatt az egyéb működési eredmény várhatóan javulni fog idén 2019-hez viszonyítva, hiszen tavaly jelentős egyszeri hatások jelentkeztek itt. Az adóráta minden valószínűség szerint emelkedni fog, mivel az alacsony adóteherrel rendelkező országokban a nyereségesség visszaesése várható.

Összességében 2020-ban a nettó nyereség jelentős mértékű mérséklődésére kell számítani.

Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1-ráta) vélhetően a jelenlegi erős szinten marad, ami jelentős mértékű mozgásteret biztosít a gazdasági környezet romlásának esetére. Középtávon az Erste Csoport célja továbbra is az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1-ráta) 13,5 százalékos szintjének elérése. Az Erste Csoport egyaránt elkötelezett az osztalékfizetés mellett a 2019-es és a 2020-as pénzügyi évre vonatkozóan, amint a felügyeleti szervek az osztalékfizetési tilalmat 2021. január 1.-vel hatályon kívül helyezik, ám természetesen ez a gazdasági és üzleti kilátások függvénye is.

Az előrejelzés bekövetkeztét veszélyeztető kockázatok között szerepel a koronavírus által kiváltott válság elhúzódása, a kamatok várttól eltérő alakulása miatti hatások, a bankszektort hátrányosan érintő politikai vagy szabályozói intézkedések, valamint geopolitikai és világgazdasági fejlemények. Emellett a gazdasági környezet romlása goodwill-leíráshoz is vezethet. Az Erste Csoport mindemellett kitett a gazdasági környezet alakulásától függetlenül előálló jogi kockázatoknak is.