Az inflációról beszélgetne az emberekkel az eurózóna jegybankja

Sokak számára az Európai Központi Bank (EKB) politika-csinálóinak nyelve annyira követhetetlen, mintha azt egy másik bolygóról sugároznák. Napjainkban azonban az EKB szakértői szeretnének belekóstolni a valós életbe, számol be a Reuters. Ebben az évben számos fórumot tartanak, amelyek résztvevői az egyetemi hallgatóktól egészen a klérus tagjaiig terjednek. Meg akarják ismerni az emberek inflációról alkotott véleményét, hogy visszacsatolhassák azt az EKB döntéshozói számára.

Az eseménysorozat, amelynek az amerikai központi bank példáját követve „Az EKB odafigyel” címet adták, jól érzékelhető stílusbeli változást jelez, köszönhetően az emberek véleménye iránt különösen fogékony új elnök, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetője, az egykori francia politikus Christine Lagarde személyének.

Christine Lagarde elődje, Mario Draghi még az elmúlt év októberében is arról beszélt: fenntartásai vannak a széles nagyközönségnek szóló kommunikációval kapcsolatban.

Óvatosnak kell lenni. Amint az igazi szakértői kör helyett más közönséghez szólunk, más nyelvet kell használnunk és természetes módon átlépünk egy másik valóságba: a politika világába

mondta a korábbi elnök.

Az irányváltás jelezheti azt is: az eurózzóna központi bankja maga sem tudja igazán, hogy az általa közölt inflációs adatok alátámasztják-e annak a sok trillió eurós pénzügyi ösztönző csomagnak az indokoltságát, amelyet Európa gazdaságának élénkítésére fordított.

A felmérések azt mutatják: az eurózóna háztartásai jóval magasabbnak érzékelik az inflációt, mint ami a hivatalos adatokban szerepel. Az EKB néhány politikaformálója szerint ennek az lehet az oka, hogy az indexek nem tartalmazzák a lakásárak változásait, amelyek alapvetően meghatározzák sok millió ember pénzügyi helyzetét.

Az EKB egy egész éves stratégiai áttekintés részeként március 26-án Brüsszelben indítja meg a folyamatot. Az eurózóna mint a 19 tagállamának nemzeti bankját felkérték, nyárig legalább egy ilyen fórumot szervezzen meg.

A felülvizsgálat eredményéről, ami végül inflációs céljának újrafogalmazásához vezethet, az EKB a nyilvános konzultációk végéig feltehetőleg nem ad tájékoztatást.

Ez a valószínűsíthető forgatókönyv rossz hír azon politikaalakítók, közöttük a szlovák központi bank kormányzója, Peter Kazimir számára, akik már korábban jelezték: azt szeretnék, ha az EKB felülvizsgált inflációs célja már hamarabb, éves fóruma előtt közzétételre kerülne. A fórumot június 29-én, a portugáliai Sintrában tartják.

Rossz üzenet lenne, ha már júniusban érdemi nyilatkozatot tennénk az áttekintésről. Arra utalna, hogy nem vesszük komolyan a megkérdezettek véleményét

mondta egy nevének elhallgatását kérő bennfentes forrás.  

A nyilvános tájékoztatókra kisvállalkozókat, a tudományos élet képviselőit, egyetemi hallgatókat, nyugdíjasokat, sőt még papokat is meghívnak, hogy véleményt mondjanak az inflációról és más kérdésekről, így a klímaváltozástól egészen a digitális valutákig terjedő ügyekről.

E fórumok szervezése egyesek szemében azonban nem tűnik másnak, mint egy elfogadottságot javító pótmegoldásnak.

A Reuters hírforrásai egyetértettek abban, hogy a fórumokon gyűjtött információk aligha változtatják meg az EKB döntéshozóinak álláspontját arról, újra kell-e fogalmazni az árstabilitás definícióját. Ez jelenleg egy olyan inflációs ráta, amely „a 2 százalék alatt van, de ahhoz nagyon közel áll”.

A politikaformálók sokkal inkább azt szeretnék megérteni: mi okozza azt a közérzetet, amely szerint az infláció igen magas, a fizetések növekedése pedig ehhez képest részleges és késedelmes. Törekedni fognak arra is, hogy Christine Lagarde személyes stílusával összhangban egyszerű, közérthető módon magyarázzák el az EKB tevékenységének céljait.