Az MNB kamatdöntésére érdemes figyelni a jövő héten

Hírek2020. máj 23.MKB Elemzési Központ

A jövő hét rendkívül mozgalmas lesz. MNB kamatdöntés, kereseti, munkaerőpiaci adatok jönnek. De lesz GKI konjuntúrajelentés, beruházási adatok és részletes GDP számok is.

  • A májusi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét

A GKI gazdaságkutató intézet május 25-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató áprilisban hatalmasat zuhant, a járvány okozta gazdasági válság hazánkat súlyosan érintette. A GKI konjunktúraindexe közel 30 pontot esett egyetlen hónap alatt, ilyenre korábban nem volt példa. Februárról (-2,6) márciusra (-4,5) még csekély mértékben csökkent, ám a márciusi -4,5-ös értékről -33,1-re zuhant áprilisban. Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari bizalmi index hét éves negatív csúcsán van. A fogyasztói bizalmi index romlása mögött többek között a foglalkoztatási hajlandóság csökkenése és a várható munkanélküliség növekedése állt.

Egy kis optimizmusra adhat okot a már publikált, friss fogyasztói bizalmi index. Májusban 11 pontot javult az index. Az emelkedés hátterében valószínűleg a korábban a kormányzat által hozott korlátozások folyamatos feloldása áll. Májusban enyhült a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme és a saját pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban is pozitívabbak voltak.

A járvány elhúzódásával egyre nagyobb a valószínűsége a recesszió elmélyülésének. Mind a járvány, mind az annak következtében hozott korlátozó intézkedések a keresletre és kínálatra is hatással vannak. Egyes iparágakat (turizmus, vendéglátás, szórakoztató-ipar) különösen súlyosan érint a jelenleg kialakult helyzet. Azonban a korlátozások folyamatos lazítása következtében a gazdaság is lassan újra indulhat. A fogyasztói bizalmi indexből kiindulva a májusi konjunktúraindex is felpattanhat az áprilisi mélyrepülés után.

A hazai gazdaság jövőbeli kilátásairól a Danube Capital R&A Zrt. áprilisban publikált Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője révén ad betekintést. A benne található előrejelzések egy rendkívül bizonytalan környezetben készültek el, így nem csak egy makrogazdasági előrejelzés került publikálásra, hanem egy átfogó alappálya mellett (GDP 2020-ban 4%-kal csökken) két alternatív pálya (GDP stagnál idén, illetve a GDP 8,2%-kal esik vissza) is megtalálható a kitekintőben a magyar gazdaság vonatkozásában. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el, a legfontosabb megállapítások a Danube Capital szakmai blogján olvashatók.

  • Kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa kedden

Hazánkban 2020 áprilisában az infláció 2,4%-ra lassult a márciusi 3,9%-ról, így az infláció az MNB 3%-os célja alá süllyedt, de továbbra is a toleranciasávon belül mozog (2%-4%). Ezáltal az MNB sem kényszerül a monetáris politikai kondíciók szigorítására, mint ahogy idén január-február környékén felmerült annak lehetősége a 4% feletti inflációs értékek okán (január: 4,7%, február: 4,4%). Vagyis a 3% alatti, de toleranciasávon belül mozgó infláció kedvező az MNB kamatpolitikája szempontjából, amely így a jegybankot – több más tényező mellett – kivárásra ösztönözheti.

Bár a headline infláció 3% alá csökkent áprilisban, azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy a maginfláció áprilisban továbbra is erős maradt, mely jelentős belső árnyomásra utal: márciusban és áprilisban egyaránt 4,3%-os volt (év/év alapon). Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció a márciusi 3,9%-ról kismértékben (év/év alapon), 3,8%-ra mérséklődött (inflációs témában a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk).

A jegybankok több országban is a monetáris lazítás útjára léptek a COVID-19-járvány hatására. Sokan az alapkamat csökkentésével reagáltak a kialakult helyzetre, valamint több jegybank likviditás nyújtásával is támogatja a pénzügyi rendszert repo-műveleteken vagy egyéb monetáris politikai eszközökön keresztül (pl. ECB, Fed). A COVID-19-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésére irányuló jegybanki intézkedések – mind nemzetközi szinten, mind idehaza - jelentős hatást gyakorolnak a hitelezésre, illetve a pénz- és tőkepiaci kondíciók alakulására, azonban ezen intézkedéseknek átfutási ideje van, míg azok kifejtik a várt reálgazdasági hatásokat.

Emellett a hazai gazdaság az első negyedévben még – a járványhelyzetet tekintve - kedvező, 2,2%-os növekedést mutatott fel év/év alapon. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az idei év első két hónapját még nem érintette a koronavírus-járvány, az csak márciusban éreztette először a hatásait. Következésképp, a járvány által leginkább sújtott hónapokra (április-május) vonatkozó releváns makroadatok hiánya – az infláció lassulásán felül – várakozó álláspontra késztetheti az MNB-t, vagyis a május 26-i MNB-kamatdöntés alkalmával nem számítunk a monetáris kondíciók (pl. kamatfolyosó) érdemi módosulására.

Az MNB többször is jelezte, hogy továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik, így fontos mérföldkő lesz a június 23-i kamatdöntő ülés, amikor a döntéshozók már a friss negyedéves előrejelzések birtokában lesznek (a friss Inflációs jelentés két nappal később, június 25-én jelenik meg, viszont június 23-án már megismerhetjük a jegybank GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzéseit).

  • A hét második felében hazai munkaerőpiaci és kereseti adatok jelennek meg

A KSH május 27-én, szerdán közli a friss, 2020. február-áprilisi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci adatait. A KSH közlése szerint a január-márciusi időszakot még csak részben érintették a koronavírus-járvány okozta negatív hatások, így a múlt hónapban közölt munkanélküliségi adatokban még kevésbé látszódnak a válság jelei.

A 2020. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt. 2020 márciusában átlagosan 56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint februárban,

azonban a KSH ennek az 56 ezer főnek a nagy részét az inaktívak közé sorolta, hiszen a korlátozó intézkedések miatt nem tudtak állást keresni és munkába állni. Ha ezt az 56 ezer főt hozzáadnánk a munkanélküliekhez (ez indokolt volna, hiszen nem inaktívak), akkor 220 ezer fő feletti lenne a márciusi munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta 4,8% lenne.

A munkanélküliségi ráta alappályánk szerint 2020-ban 4,2%-on alakulhat a 2019-es 3,4%-ot követően, ez közel 200 ezer főt jelent az idei évben (200 ezernél több munkanélküli legutoljára 2016-ban volt idehaza, akkor 234 ezren voltak).

Május 28-án, csütörtökön január-márciusi kereseti adatokat is publikál a KSH. 2020. februárban a bruttó átlagkereset 377 300 forint, a nettó átlagkereset 250 900 forint volt. Előbbi 9,1%-kal, utóbbi 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH közlése szerint a koronavírus-járvány hatása a vizsgált februári időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.

Idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminumum összege, és a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek január 1-jétől. Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák csökkenthetik a teljes bértömeget (részmunkaidőben dolgozók arányának jelentős növekedése várható). Továbbá az állami szférában 8%-os béremelést hajtottak végre 2020 elején. Az idei évben összességében 5%-os béremelést várunk az állami szférában alappályánk szerint, mivel a közfoglalkoztatottak számának emelkedése lefelé húzza a növekedési ütemet (összetétel-hatás).

Összességében, nemzetgazdasági szinten az alappályánkon 2,5%-os béremelkedéssel számolunk 2020-ban év/év alapon (szemben a korábban várt 10%-kal). A következő években a bérnövekedés dinamikája 6% körül alakulhat a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a hatására.

  • 2020 első negyedévének beruházási adatait ismerhetjük meg csütörtökön

A KSH csütörtökön közli 2020 első negyedévének beruházási adatait. 2019 IV. negyedévében 5,9%-kal bővültek a nemzetgazdasági beruházások az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi év első három negyedévének mindegyikében két számjegyű bővülést tapasztalhattunk (év/év alapon). A növekedési ütem mérséklődését az utolsó negyedévben elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar – azon belül részben a járműgyártás – beruházásainak visszaesése okozta; a szolgáltatási ágak többségében a beruházások a nemzetgazdasági átlag felett nőttek. 2019-ben a nemzetgazdasági beruházások volumene 14%-kal haladta meg a 2018-as volument.

Az elmúlt években mind a kormányzati, mind a privát beruházások terén kiemelkedő növekedést lehetett tapasztalni. Előbbit alapvetően az EU-s források táplálták, míg utóbbit a lakásépítések és a vállalati beruházások.

Az EU-s források tényleges elköltése véleményünk szerint 2019-ben tetőzött; ezt követően lecsengés várható, de ezzel együtt is még jelentős mértékű marad a források effektív felhasználása.

2020-ban a járvány hatására mind a vállalati, mind a lakossági beruházások terén jelentős visszaeséssel számolunk. A bizonytalan gazdasági környezetre a lakossággal ellentétben a vállalatok gyorsabban reagálnak, beruházásaikat elhalasztják vagy teljesen le is állítják. Ugyanakkor az állam által bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv beruházástámogatást is tartalmaz, mely várakozásunk szerint tompítja a vállalati beruházások visszaesését.

A lakosság által megkezdett beruházások (jellemzően lakásépítések) is megérezhetik a gazdasági leállás hatásait; ezért csúszásokkal, akár azok teljes leállításával számolunk. Azonban ezt tompítja, hogy a lakossági beruházások esetén nagyobb mértékű a tehetetlenség, vagyis a szereplők várakozásunk szerint törekszenek a már megkezdett építkezések befejezésére. A lakáscélú beruházások esetében jellemzően már biztosított a forrás, ebben segíthet a hiteltörlesztési moratórium is.

A privát szektor beruházásainak jelentős visszaesésén (-11% 2020-ban) tompítanak a kormányzati beruházások (11%-os növekedés), de a privát szféra beruházásokon belüli jelentősebb súlya miatt (közel 75%) még ezzel együtt is a teljes beruházási dinamika 6,4%-os csökkenését várjuk 2020-ban.

  • Pénteken megismerjük az első negyedéves hazai GDP részletes adatait

Pénteken a 2020. első negyedévre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közöl a KSH. Az első becslés szerint az első negyedévben 2,2%-kal bővült a magyar gazdaság 2019. első negyedévéhez képest (nyers adat). A növekedés mértéke a Bloomberg elemzői konszenzusát 0,1 százalékponttal haladta meg. Az első becslés alkalmával a járvány miatt igen bizonytalan volt a gazdasági környezet, ezért az első negyedéves GDP-adat módosulhat a második becslés során.

2019. negyedik negyedévében 4,5%-kal emelkedett a GDP, ehhez képest a mostani adat jelentős lassulást mutat, mely mögött a koronavírus-járvány áll. Fontos szem előtt tartani, hogy az idei év első két hónapját még nem érintette a koronavírus-járvány, az csak márciusban éreztette először a hatásait.

Az adatok publikálásával párhuzamosan annyit közölt a statisztikai hivatal, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve.

A Danube Capital várakozása szerint a mezőgazdaság és az ipar mérsékelten, a szolgáltatási szektor nagyobb mértékben járult hozzá az első negyedéves gazdasági növekedéshez. Továbbá az építőipar teljesítményének visszaesése mérsékelte az első negyedévben a bővülés ütemét.

Az idei évben összességében 4%-os átlagos gazdasági visszaesés várható Magyarországon alappályánk szerint, amely a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak és a járvány okozta gazdasági leállásnak a következménye. Ugyanakkor 2021-re már pozitív irányú, 3,5%-os növekedés várható, amely a külkereskedelmi forgalom felélénkülésével és a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével magyarázható.