Az MNB kamatdöntésére érdemes figyelni a jövő héten

• A júniusi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét

A GKI gazdaságkutató intézet június 22-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét.

Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató áprilisban hatalmasat zuhant, közel 30 pontot esett egyetlen hónap alatt, ilyenre korábban nem volt példa. A járvány okozta gazdasági válság hazánkat súlyosan érintette. Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari bizalmi index hét éves negatív csúcsán volt áprilisban. Májusban azonban az ágazati és fogyasztói bizalmi indexek szinte mindegyike ledolgozta áprilisi zuhanásának egyharmadát, egyedül az iparban erősödött tovább a pesszimizmus.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi -33,1-ről májusban 5 ponttal emelkedett -28,1-re. A fogyasztói bizalmi index 11,3 ponttal, míg az üzleti bizalmi index 2,7 ponttal nőtt.

A júniusi fogyasztó bizalmi index értékét már publikálta a GKI, az index 6 ponttal emelkedett. Az áprilisi nagy zuhanáskor a lakosság legnagyobb félelme a munkájuk elvesztésének lehetősége volt, mely félelmük enyhült az elmúlt két hónapban, de továbbra is ez maradt a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező.

A lakosság saját pénzügyi helyzetével kapcsolatos várakozásai is javultak, de még minidig inkább romlónak ítélik meg azt.Egyre inkább úgy néz ki, hogy hazánk túl van a járvány első hullámán, ezért is kezdődhetett meg már májusban a járványügyi korlátozások feloldása. Vélhetően ennek hatására az üzleti bizalmi index számításakor vizsgált ágazatok mindegyike javult májusban, egy kivételével.

Legnagyobb mértékben a szolgáltatói és a kereskedelmi szektor bizalma növekedett. Az ipari várakozások azonban április után májusban is estek. A rendelésállományról alkotott negatív ipari vélemények húzták leginkább lefelé az ágazat várakozásait. Hazánk főbb kereskedelmi partnereinél májusban még kevésbé volt kedvező a járványügyi helyzet, így az ő gazdaságuk újraindítása még váratott magára, ezzel egyetemben pedig a hazai ipari exportőrök megrendeléseinek fellendülése is.

Júniusban a fogyasztói bizalmi indexhez hasonlóan az üzleti bizalmi index is tovább faraghatja az áprilisi nagy zuhanását, így összességében a GKI-konjunktúraindex értéke is növekedhet.A hazai gazdaság jövőbeli kilátásairól a Danube Capital R&A Zrt. áprilisban publikált Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője révén ad betekintést, melyben nemcsak egy makrogazdasági előrejelzés került publikálásra, hanem egy átfogó alappálya mellett (GDP 2020-ban 4%-kal csökken) két alternatív pálya (GDP stagnál idén, illetve a GDP 8,2%-kal esik vissza) is megtalálható a magyar gazdaság vonatkozásában. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el, a legfontosabb megállapítások a Danube Capital szakmai blogján olvashatók ide kattintva.

Az előrejelzések publikálása óta megjelent makrogazdasági adatok az első alternatív pálya (optimista szcenárió) és az alappálya közötti állapotot vetítenek előre az év hátralévő részére, ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelent a járvány esetleges kiújulása. Makrogazdasági előrejelzéseinket negyedévente vizsgáljuk felül, a következő helyzetértékelés és prognózisok július elején várhatóak.

• Kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa kedden

2020. májusban a hazai infláció 2,2%-ra lassult az áprilisi 2,4%-ról, így az infláció májusban továbbra is az MNB 3%-os célja alatt, de még a toleranciasávon belül mozgott (2%-4%).

Az inflációs pályát, azon belül is a havi lefutását tekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján 2020 harmadik negyedévében kerülhet megint 3% fölé a headline infláció. Hosszabb távon, a későbbi negyedéves lefutások esetében sem várható, hogy az infláció az előttünk álló években az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintje fölé kerülne. Azaz jelenleg is mutatkozik mozgástér az MNB-nél a monetáris lazítás irányába, még úgy is, hogy a maginfláció 4%-ra lassult, de még így is magas belső árnyomásra utal (április: 4,3%, év/év alapon), illetve az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció is az áprilisi 3,8%-ról 3,5%-ra mérséklődött.

Az MNB véleményünk szerint továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányába. Jelenleg a három havi BUBOR 0,9%-on áll, míg az idei évet jóval alacsonyabb, 0,16%-os szinten nyitotta, a tavalyi év átlagában pedig 0,19%-on állt; vagyis van lenne tér a rövid kamatok terén a lazább kondíciók irányába.

Az MNB gazdaságösztönző programjai – köztük az újonnan bevezetett állampapír-vásárlási program is (eddig vásárolt mennyiség közel 150 Mrd Ft) – a jelenlegi piaci vélemények, kommentárokat alapul véve is hatásosnak bizonyultak, a forint árfolyama és hazai hozamok is stabilizálódtak az áprilisi szintekhez képest, a hazai hozamgörbe laposabbá vált.

A globális hangulatjavulás, illetve a forintpiac stabilizálódása kapcsán fokozatosan előtérbe kerülhet a jelenleginél is alacsonyabb rövid kamatok témája, amely korábban is fontos célja volt a gazdaságpolitikának. A járvány, illetve a mostani gazdasági helyzet még inkább szükségessé teszi, hogy a vállalkozások minél alacsonyabb kamattal vehessenek fel beruházási, illetve forgóeszköz-hiteleket, hogy a tevékenységüket fenntartsák, illetve bővítsék; amely hozzájárul a magasabb gazdasági aktivitáshoz.

Várakozásunk szerint az MNB akár már a jövő heti kamatdöntő ülés alkalmával elindulhat az alacsonyabb kamatkörnyezet, a lazább monetáris politika irányába, melyet a külső környezet is támogat.

A Fed egymás után többször is vágott kamatot a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására (az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre), illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon. Az ECB is a gazdasági stimuláció érdekében – több egyéb gazdaságösztönző intézkedésen felül – szintén jelentős összegben vásárol állampapírt. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében. A lengyel jegybank az idei évben háromszor csökkentette az alapkamat mértékét, 1,5%-ról 0,1%-ra, a Cseh Nemzeti Bank február óta – szintén három lépésben – 2,25%-ról 0,25%-ra mérsékelte az irányadó rátát. A román jegybank februártól két lépésben 2,5-ről 1,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Összességében, a külső környezet alapján is mutatkozik tér az MNB részére, hogy hasonló irányba induljon el, mint a régiós és fejlett piaci jegybankok.

A hazai gazdasági monetáris stimulus mellett szólhat továbbá, hogy mind piaci, mind saját várakozásunk szerint gazdasági visszaesés várható az idei évben, vagyis a járvány ugyan kezd lecsengeni, mégsem csillapodnak a recessziós félelmek sem globálisan, sem idehaza. A Danube Capital várakozása szerint az alappálya esetében 4%-os GDP-csökkenés várható idén. Ráadásul a jegybanki kommunikáció is egyre borúsabb képet mutat a március óta eltelt időszakban: az MNB márciusi Inflációs jelentésében még 2-3% körüli gazdasági növekedést prognosztizált, az utóbbi hetek jegybanki kommunikációja már óvatosabb hangvételűnek mondható. Jövő héten publikálja az MNB friss gazdasági előrejelzéseit, ahol várakozásunk szerint lefelé módosítják az idei és a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket a márciusi prognózisukhoz képest.

Összességében mutatkozik tér a lazább monetáris politikai kondíciók irányába, mind külső, mind belső tényezők terén. A konkrét megvalósítás esetében ugyanakkor több lehetőség is adott.

Nem várjuk a jegybanki alapkamat csökkentését, inkább a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei változtathatja az MNB.

Kézenfekvő lehet a hetente megtartott betéti tenderek esetében az egyhetes betét kamatát csökkenteni a 0,9%-os értékről vagy az abban elhelyezhető összeget korlátozni. A piaci reakciók függvényében később van lehetőség a finomhangolásra (heti aukciók keretében) az MNB-kamatdöntések közötti időszakban is. Felmerülhet alternatív eszköznek az O/N kamatfolyosó szűkítése is, azonban ennek hátránya, hogy alaphelyzetben ezen az eszközön csak havonta egyszer tud a jegybank finomhangolást végezni