Az MNB kamatdöntésére érdemes odafigyelni a héten

• A júliusi GKI-konjunktúraindexszel indul a hét

Idén január óta egy csökkenő dinamika figyelhető meg a hazai gazdasági aktivitást tükröző mutatóban, a GKI-konjunktúraindexben. Az index lemorzsolódása a májusi egyszeri kiugrást követően (az áprilisi 2,9-ről 4,3-ra nőtt) júniusban tovább folytatódott, így a januári 7,1-es értékről júniusra 2,4-re mérséklődött az index. Ugyanakkor összességében a magyar gazdasággal kapcsolatos kilátások továbbra is pozitívnak mondhatók. A friss, júliusra vonatkozó adatokat hétfőn közli a GKI.

Az üzleti bizalmi index májusban még emelkedést mutatott az előző hónaphoz képest, azonban júniusban ismét visszaesést tapasztalhattunk májushoz viszonyítva, mely a májusi kiugrást leszámítva beleillik a január óta tartó csökkenő trendbe. Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index növekedést mutatott júniusban (az előző hónaphoz viszonyítva), így a február óta tartó kedvező, emelkedő dinamika ismét visszatért a fogyasztói várakozásokba a májusi megtorpanást követően. A hazai üzleti és a fogyasztói várakozások továbbra is optimizmust tükröznek, vagyis a kedvező üzleti bizalom idén is pozitívan támogathatja a hazai gazdasági aktivitást. A tavalyi kimagasló évhez képest idén minimális mérséklődésre számítunk a hazai GDP-növekedésben, 2020-ban pedig még tovább lassulhat a gazdasági bővülés, elsősorban a hazai üzleti ciklus előrehaladott állapota miatt.

• A keddi nap az MNB kamatdöntéséről szól majd

2019 júniusában 3,4%-ra lassult az infláció idehaza az előző havi 3,9%-os értékhez képest (év/év alapon mért adatok). Ezzel távolabb került az árszínvonal romlása az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os értékétől. A maginfláció is mérséklődést mutatott legutóbb, a májusi 4%-os szintről 3,8%-ra csökkent az értéke, azonban továbbra is magas belső árnyomás jeleit mutatja. Továbbá a jegybank által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció tekintetében is lassulást tapasztalhattunk júniusban (a májusi 3,7%-ról 3,5%-ra, év/év alapon). Az infláció legutóbbi mérséklődése ellenére a gazdaság alap mozgatórugói nem változtak, a feszes munkaerőpiac miatti prognosztizált további béremelkedések várhatóan az árakba is begyűrűzhetnek majd, így az előttünk álló években továbbra is fennmaradhat az erőteljes árnyomás idehaza.

A külső kondíciókat tekintve az eurózónában továbbra is alacsony szinten ragadt az infláció (június: 1,3%, év/év), ráadásul az ECB kommunikációja legújabban már a monetáris lazítás irányába mutat. Az MNB-t is dilemma elé állítja a külső környezet és a hazai, egyre intenzívebb belső nyomás kettősségéből fakadó bizonytalanság, a legutóbbi kamatdöntés alkalmával is csak enyhe szigorító lépest tett (likviditás további szűkítése az FX-swapok állományának fokozatos csökkentésével). A jegybank friss előrejelzésében jelezte, hogy ők is érzékelik a robusztus hazai inflációs kilátásokat: felfelé módosították inflációs előrejelzésüket az idei és a jövő évre is (2019-re: 3,2%, 2020: 3,4%). Ezenkívül ismételten hangsúlyozták, hogy adatvezérelt üzemmódban működnek, vagyis csak negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében döntenek a monetáris kondíciókról (következő Inflációs jelentés szeptember végén jelenik meg). Következésképpen, várakozásunk szerint az MNB továbbra is kivárhat, a keddi kamatdöntés alkalmával nem számítunk a hazai monetáris kondíciók változására.

További elemzések  itt érhetőek el.