A Monetáris Tanács az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
- A GKI konjunktúraindexével indul a hét
A GKI június 21-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató az áprilisi jelentős javulást követően (-6,8 pont) májusban tovább emelkedett, -2,6 pontra nőtt az értéke. Ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét Az index áprilisi és májusi emelkedése kedvező előjel a gazdaság helyreállását illetően.
Az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak olyan optimisták (1,5-7 pont év végén), mint idén májusban (2,9 pont). Az üzleti szférában minden ágazat várakozása javult májusban. Immár kissé több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, az egyetlen kivétel a kereskedelmi ágazat. Jelenleg a legoptimistábbak az építőipari és az ipari cégek, a legnagyobb májusi hangulatjavulás pedig a szolgáltató szektorban következett be (itt a korlátozások fokozatos feloldása játszhatott fontos szerepet).
A fogyasztói bizalmi index – a májusi emelkedés ellenére is – még elmarad a tavaly márciusi (-12,1 pont), vagyis válság előtti szintjétől (2021. május: -18,3 pont). A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeli megtakarítási képességét az áprilisinál sokkal kedvezőbbnek értékelte, s javulónak látta a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is.
A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére.
A Danube Capital 2021. áprilisi előrejelzési pályája szerint idén 5,6%-os, 2022-ben pedig 5,9%-os gazdasági növekedésre érdemes számítani idehaza.
A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a friss előrejelzések és helyzetértékelés július elején várható.
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
Június 22-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előzetes kommunikációja alapján a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 0,75%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében (jelenleg: 0,6%). Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja a Bloombergnek adott interjújában elmondta, hogy a kamatemelési ciklus negyedévente egy szigorítást jelenthet. Pleschinger Gyula nyilatkozata alapján az egyhetes betét veszélyhelyzeti jellege már nem indokolt, ezért a Monetáris Tanácsnak érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni.
Korábban Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy sajtóinterjúban jelezte, hogy a gazdaság teljes újranyitása nyomán felpörgő inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az esetleges monetáris szigorításra a júniusi kamatdöntés során. Majd a Monetáris Tanács a májusi kamatdöntő ülés alkalmával megerősítette, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
Emellett az NHP Hajrá! 3000 Mrd Ft-os keretösszege várhatóan nem kerül a továbbiakban megemelésre. Az NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretösszegének kihasználtsága június eleji adatok szerint 2597 milliárd forint volt, a jelenleg rendelkezésre álló keretösszeg kicsivel több, mint 86,6%-a még került lehívásra. Ugyanakkor a kormányzat igyekszik pótolni az eszközt, a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók lesznek elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők lesznek a kis- és középvállalkozások számára.
Ugyanakkor a jelzések alapján a Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapír-piaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a rugalmasságra törekedve használja. Így a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmarad.
A júniusi kamatdöntés során a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú.
A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:
Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, áprilisban 5,1%-ra emelkedett, majd májusban ismét 5,1% volt az inflációs mutató értéke, tehát kívül maradt az MNB toleranciasávján (2-4%).
A maginfláció 3% körül alakult: a január-februári 3,2%-ról márciusra 2,8%-ra, áprilisra 3,1%-ra változott, majd májusban 3,4%-ra gyorsult, vagyis a belső árnyomás továbbra is fennmaradt. Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 3,4%-on alakult májusban az áprilisi 3,1%-os érték után (január-február: 3,2%, év/év, március: 3,1%, év/év).
Előrejelzésünk szerint bázishatásokat figyelembe véve júniusban lassulhat, de továbbra is 5% környékén lehet az inflációs mutató. Ezt követően júliusban már jelentősen visszaeshet a dinamika, de várhatóan 4% környékén, vagyis a toleranciasáv felső határánál állhat az éves alapon mért infláció. Augusztustól pedig ismét gyorsulhat a mutató, szeptembertől ismét 5% közelébe kúszhat az infláció. Felfelé mutató kockázatot jelent az infláció tekintetében a gazdasági nyitást követő keresletélénkülés.
A hazai fő inflációs mutató jelenleg – átmeneti hatások miatt – a jegybanki toleranciasávon (2-4%) kívül tartózkodik, a külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A külső környezet esetében is átmeneti megugrásokból beszélnek a jegybankok, akik így a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek jelenleg.
A fő jegybankok (ECB és a Fed) kamatpolitikája továbbra is a laza monetáris politika fenntartása irányába hat. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed jelenleg folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). A tengerentúlon a Fed publikus nyilatkozatai alapján az idei évben is fennmaradhat a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika.
Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%). Ugyanakkor a cseh jegybank esetében is várható a monetáris politikai kondíciók szigorítása a fokozott inflációs nyomás miatt.
