Az OMV főnöke keresi a legtöbbet Ausztriában, 2,5 milliárd forintot évente

Hírek2020. máj 30.Növekedés.hu

A mostani válságos időkben, amikor több százezer munkanélküli van Ausztirában és 1,3 millió ember rövidített munkaidőben dolgozik, az igazgatósági tagok jutalmai újra a fellegekben járnak.

Az oe24.at hírportálon olvasható cikk szerint a Munkaügyi Kamara (AK) azt követeli, hogy azok a vállalatok, amelyek állami támogatásra szorulnak, az előző évi eredmények alapján kifizetendő vezetői jutalmak legalább 50 százalékát tartsák vissza. 

A 2019-ben az bécsi tőzsde, az ATX igazgatósági tagjai ismét „csillagászati” pénzekhez jutottak.

Átlagos keresetük megközelítette az 1,9 millió eurót (665 millió forint), az országos medián-jövedelem 57 szeresét, derül abból az elemzésből, amelyet a ATX-index 20 vezető vállalata közül az éves jelentését már közreadott 17-re kiterjedően készítettek el.

Az átlagos fizetés a 2018. évi, mindenkori rekordhoz képest körülbelül 16 százalékkal csökkent, de a 2003 óta készülő felmérés második legmagasabb értékét tükrözi.

A mostani lista vezetője az OMV vezérigazgatója, Rainer Seele, keresete 7,2 millió euró (2,5 milliárd forint). Őt a Mayr Melnhof vezére, Wilhelm Hörmanseder 5,2 millió euróval, majd a BAWAG bankcsoport főnöke, Anas Abuzaakouk 4,9 millió euróval követi.

Míg Seele és Hörmanseder jelentősen többet kerestek, mint az előző évben, Abuzaakouk mintegy 25 százalékkal kevesebbet vihetett haza, mint 2018-ban, miután 2019. évi jutalmáról önként lemondott.

Rainer Seele MTI/EPA/Christian Bruna

Ennek ellenére, mivel a hat BAWAG igazgatósági tag közül négyen a tíz legjobb kereső között vannak, a Bank vezetői csapata a 2019. pénzügyi évre összesen 19,8 millió euró juttatást vett fel.

A lista tizedik helyén még mindig az OMV korábbi vezérigazgatója, Gerhard Roiss áll, aki öt éve vált meg az olajtársaság igazgatóságától. Ő 3,13 millió eurót kap, vagyis többet, mint az aktív igazgatósági tagok és vezérigazgatók többsége.

A BAWAG és a Porr építőipari csoport kivételével egyetlen tőzsdén jegyzett társaság sem jelezte még, hogy lemondana járandósága egy részéről.

A Munkaügyi Kamara azt követeli, hogy központi intézkedés szülessen a jutalmak összegével kapcsolatban. „Egy dolognak semmiképpen sem szabad megtörténnie: a 2008/2009 évi pénzügyi válságot követő bérpolitika megismétlődésének, amikor a jutalmakat csökkentették, de a fix kereseteket növelték” szögezte le az AK közgazdásza és a tanulmány szerzője, Christina Wieser. A fizetés fix hányada 2009-ben 60,4 százalék, 2008-ban 46,6 százalék volt, ami kijelenthetővé teszi, hogy a csökkenő jutalmakat a fix fizetések emelése ellensúlyozta.