Az ópiát tönkretette Amerikát - A forgalmazó gyógyszergyártó tagad

A keresetet Oklahoma állam nyújtotta be, a Johnson & Johnson évek óta tartó megtévesztő kampányaira hivatkozva, melyek 2000 óta mintegy 6000 ember halálát okozták az államban.

A vád szerint a cég eltúlozta az előnyöket és csodaszerként mutatta be a komoly függőséget okozó szereket. Az ítélethirdetés után a cég azonnal kijelentette: fellebbezni fognak - írta meg a BBC.

Mekkora a baj?

A vietnámi és az iraki háborúban együttvéve se halt meg annyi amerikai, mint ahány gyógyszer túladagolás miatt veszti el az életét egyetlen év alatt. A függőséget okozó orvosságok miatt naponta 150-en halnak meg a tengerentúlon.

A baj akkora, hogy az USA-ban a fájdalomcsillapítók túlzott szedése az egyik vezető halálokká vált.

Tetézi a helyzetet, hogy a probléma kezelésére az USA-ban jelenleg nincs elég szakember. A közel 3 millió gyógyszerfüggő rehabilitációját nem tudják megoldani. Tavaly ősszel emiatt közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett Donald Trump.

Szakértők azonban hangsúlyozzák, a valóban hasznos lépés csak a felszínt kapirgálja, a válság igazán hatékony megszüntetésére sokkal átfogóbb és ambiciózusabb lépések szükségesek. A rendelkezések megnehezíthetik a tiltott szerek átjutását a határon és könnyíthetik a már kialakult függőség kezeléséhez való hozzájutást, de nem finanszírozzák kellő mértékben a kezelést. Az öt évre előirányzott 8 milliárd dollár pedig eltörpül a több tízmilliárdtól, amire szerintük egy év alatt szükség lenne. 

Testi-lelki roncsok

Közismert tény, hogy a mákból nyert ópium alkaloidjai, így a morfin és származékai hatékony fájdalomcsillapítók, a világ minden részén használják őket a daganatos betegek fájdalmainak enyhítésére, nyugtatásra.

Ahogy már a sumérok óta ismert ópium, úgy ennek származékai is az agyban és a gerincvelőben elhelyezkedő speciális fehérjékhez, az opioid receptorokhoz kapcsolódva, komplex módon fejtik ki hatásaikat. Ezek közül az eufóriás, vagy a környezeti hatások iránti közöny melletti fájdalomenyhítés mellett a sötét oldal az az erős függőség, mely használatuk után kialakul, testi-lelki ronccsá téve használóikat.

Az opiátok tartós használatára a szervezet hozzászokással válaszol, vagyis ugyanolyan hatás eléréséhez egyre nagyobb dózist kell alkalmazni, ha pedig elhagyják a szer szedését, fizikai és pszichés kényszeres elvonási tünetek lépnek fel.

A túladagolásnál a legveszélyesebb a légzésközpont érzékenységének csökkentése, ami légzési elégtelenséghez, végül fulladáshoz vezet.

Megvannak a felelősök

A felelősök számonkérése viszont az utóbbi időben új lendületet kapott. A reflektorfénybe először a Purdue Pharma került. Az addikciót kiváltó ópiumtartalmú gyógyszereket vagyis az ópiátokat először ez a 127 éves cég kezdte el felfuttatni még a 90-es években. Korábban a hasonló orvosságokat csak akkor használták, ha a betegnek elviselhetetlen fájdalmai voltak. A Purdue Pharma azonban új irányba terelte az amerikai egészségügyet.

Az Oxycontin nevű gyógyszerük bevezetését ugyanis komoly marketing-kampány kísérte. Igyekeztek rávenni az orvosokat, hogy ne csak műtétek után vagy haldoklóknál, hanem akár egy szimpla hátfájásnál is nyugodtan vessék be a roppant erős fájdalomcsillapítót. Még az európai szakembereket is igyekeztek meggyőzni az Oxycontin „hallatlan előnyeiről”, de szerencsére az öreg kontinensen a függőséget okozó szer reklámja süket fülekre talált. Amerikában viszont az ópiátok használata elképesztő léptékben terjedt. A katasztrófára nem is kellett sokat várni.

A túladagolások már az ezredforduló után pár évvel is komoly problémákat okoztak.

A Purdue Pharma vezetői végül 2007-ben bevallották, hogy félrevezették az orvosi szakmát, a gyógyszerfelügyeletet és a betegeket is. Azzal, hogy vallomást tettek elkerülték a börtönt.

Akkor 600 millió dollár büntetést kellett fizetniük. Tavaly májusban újabb hulláma indult meg a számonkéréseknek. Most ott tartunk, hogy a gyógyszercéget az USA-ban már legalább 45 állam, valamint 1500 város és megye perelte be. Szakértők szerint az eljárások teljesen tönkretehetik a nagymultú vállalatot. Viszont téves lenne azt hinni, hogy az egész jelenség mögött egyetlen cég áll – ezt már az „Amerikai Túladagolás: Az Ópiát Krízis Három Felvonásban” című könyv szerzője, és a The Guardian riportere Chris McGreal jegyzi meg.

Véleménye szerint az ópiát krízisen rengeteg cég nyerészkedett: kórház üzemeltetők és gyógyszerkereskedők éppúgy, mint néhány biztosítási cég.

A Johnson & Johnson tagad

A vállalat képviselői szerint a cég ártatlan. Elmondásuk szerint a marketingjükben használt kijelentések egybecsengtek mindazzal, amit az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal is állított még 2009 idején, amikor azt mondták: a fájdalomcsillapítók körültekintő használat mellett ritkán okoznak függőséget.

Thad Balkman bíró a tárgyaláson

Az állam szerint viszont a Johnson & Johnson egy olyan kár okozásában vett részt, amelynek a rendezése csak Oklahomának a következő 20-30 évben 12-17 milliárd dollárba fog kerülni.

Ez az első eset, amely az opioidgyártók és forgalmazók ellen indított több ezer peres eljárás közül tárgyalására került. A korábban megvádolt Purdue Pharma és Teva gyógyszergyárak peren kívül megegyeztek. Az amerikai Purdue Pharma 270 millió dollárt, míg az izraeli Teva Pharmaceutical 85 millió dollárt fizetett az oklahomai államnak.