Megvannak az ópiát botrány felelősei?

A vietnámi és az iraki háborúban együttvéve se halt meg annyi amerikai, mint ahány gyógyszer túladagolás miatt veszti el az életét egyetlen év alatt. A függőséget okozó orvosságok miatt naponta 150-en halnak meg a tengerentúlon. A baj akkora, hogy az USA-ban a fájdalomcsillapítók túlzott szedése az egyik vezető halálokká vált. Tetézi a helyzetet, hogy a probléma kezelésére az USA-ban jelenleg nincs elég szakember. A közel 3 millió gyógyszerfüggő rehabilitációját nem tudják megoldani.

A felelősök számonkérése viszont az utóbbi időben új lendületet kapott. A reflektorfénybe először a Purdue Pharma került. Az addikciót kiváltó ópiumtartalmú gyógyszereket vagyis az ópiátokat először ez a 127 éves cég kezdte el felfuttatni még a 90-es években. Korábban a hasonló orvosságokat csak akkor használták, ha a betegnek elviselhetetlen fájdalmai voltak. A Purdue Pharma azonban új irányba terelte az amerikai egészségügyet.

Az Oxycontin nevű gyógyszerük bevezetését ugyanis komoly marketing-kampány kísérte. Igyekeztek rávenni az orvosokat, hogy ne csak műtétek után vagy haldoklóknál, hanem akár egy szimpla hátfájásnál is nyugodtan vessék be a roppant erős fájdalomcsillapítót. Még az európai szakembereket is igyekeztek meggyőzni az Oxycontin „hallatlan előnyeiről”, de szerencsére az öreg kontinensen a függőséget okozó szer reklámja süket fülekre talált. Amerikában viszont az ópiátok használata elképesztő léptékben terjedt. A katasztrófára nem is kellett sokat várni.

A túladagolások már az ezredforduló után pár évvel is komoly problémákat okoztak.

A Purdue Pharma vezetői végül 2007-ben bevallották, hogy félrevezették az orvosi szakmát, a gyógyszerfelügyeletet és a betegeket is. Azzal, hogy vallomást tettek elkerülték a börtönt.

Akkor 600 millió dollár büntetést kellett fizetniük. Tavaly májusban újabb hulláma indult meg a számonkéréseknek. Most ott tartunk, hogy a gyógyszercéget az USA-ban már legalább 45 állam, valamint 1500 város és megye perelte be. Szakértők szerint az eljárások teljesen tönkretehetik a nagymultú vállalatot. Viszont téves lenne azt hinni, hogy az egész jelenség mögött egyetlen cég áll – ezt már az „Amerikai Túladagolás: Az Ópiát Krízis Három Felvonásban” című könyv szerzője, és a The Guardian riportere Chris McGreal jegyzi meg.

Véleménye szerint az ópiát krízisen rengeteg cég nyerészkedett: kórház üzemeltetők és gyógyszerkereskedők éppúgy, mint néhány biztosítási cég.

Azzal, hogy ez a történet többszereplős, az amerikai szervek is egyetértenek. Félrevezető marketing miatt olyan gyógyszeripari cégek ellen is indult eljárás, mint az Endo, az Allergan vagy a TEVA.

A legújabb fejlemény, hogy Oklahomában a napokban elkezdődött a világ legnagyobb gyógyszeripari cége az évi 81 milliárd dolláros forgalmat produkáló Johnson & Johnson pere. A vád szerint a fájdalomcsillapítóiknál ők is megtévesztő reklámokat használtak.

Egyes termékeknél a függőség valódi veszélyét szándékosan eltitkolták, ezzel pedig hozzájárultak az ópiát-krízis felfutásához.

A vállalat képviselői szerint a cég ártatlan. Elmondásuk szerint a marketingjükben használt kijelentések egybecsengtek mindazzal, amit az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal is állított még 2009 idején, amikor azt mondták: a fájdalomcsillapítók körültekintő használat mellett ritkán okoznak függőséget.

Az állam szerint viszont a Johnson & Johnson egy olyan kár okozásában vett részt, amelynek a rendezése csak Oklahomának a következő 20-30 évben 12-17 milliárd dollárba fog kerülni.

Eredetileg a TEVA és a Purdue Pharma is ott állt volna a vádlottak padján, de velük peren kívül megegyeztek: előbbi 85 millió dollárt, utóbbi 270 milliót fizetett be az egyezség keretében.

Egy biztos: akármi is legyen az ítélet, ha a tárgyalás hosszan el fog húzódni az komolyan árthat a Johnson & Johnson családbarát imidzsének. Ha pedig a céget elítélik, a mostanit számos hasonló per követheti.