Azbesztszennyezési krízis: lassan halad a kármentesítés Nyugat-Magyarországon

A szennyezés genezise

Az azbeszt gyűjtőnéven ismert szilikátásványok csoportja kiváló hőszigetelő, tűzálló és mechanikai tulajdonságai miatt évtizedekig az építőipar közkedvelt anyaga volt.

Miután azonban bizonyítást nyert, hogy a roncsolódó anyagból felszabaduló mikroszkopikus szálak belélegzése azbesztózist, tüdőrákot és mesothelioma (mellhártyadaganat) kialakulását okozza, az Európai Unióban és Magyarországon is teljes tilalom alá került. 

A jelenlegi nyugat-magyarországi válság gyökere nem a klasszikus építőipari jelenlétre (például palatetők, szigetelések) vezethető vissza. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közérdekű adatigénylésekre adott válaszai és a geológiai vizsgálatok feltárták, hogy 2015 és 2026 között hatalmas mennyiségű olyan kőzúzalék érkezett Magyarországra, amely természetes módon azbeszttartalmú kőzetrétegekből származott.

A szálképző aktinolitot és krizotilt tartalmazó zúzottkő négy ausztriai (burgenlandi) kőbányából – kiemelten Pilgersdorf, Bernstein, Badersdorf és Rumpersdorf térségéből – származik. Az osztrák bányák úgy értékesítették a nyersanyagot olcsó útalapként és felszóróként, hogy annak veszélyes azbeszttartalmáról nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást, jóllehet az osztrák hatóságok bizonyos információk szerint már évek óta tudomással bírtak a kőbányák kitettségéről. Az érintett bányák működését az osztrák hatóságok végül 2026 januárjában függesztették fel. 

Érintett régiók és a szennyezettség mértéke

A kőzetanyagot Nyugat-Magyarországon rendkívül széles körben használták fel önkormányzati utak burkolására, magánbejárók felszórására, parkolók kialakítására, sőt egyes információk szerint turistautak stabilizálására is.

A kármentesítési feladatok koordinálására felállított Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) adatai szerint a probléma három nyugat-dunántúli vármegyét (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron) érint közvetlenül, és legalább 250 településen azonosítottak vagy gyanítanak ilyen típusú kőzúzalékot. 

A legsúlyosabb és legjobban dokumentált helyzet Szombathelyen alakult ki. A város Oladi Plató nevű kertvárosi részén végzett hivatalos kormányhivatali és akkreditált laboratóriumi mérések megdöbbentő eredményeket hoztak: egyes útszakaszok környezetében a levegő azbesztkoncentrációja a megengedett egészségügyi határérték többszörösét, bizonyos gócpontokon a normál háttérérték 300-szorosát is elérte. 

Szombathely mellett Kőszeg, Zalaegerszeg, Sopron és Bozsok esetében is laboratóriumi kőzettani vizsgálatok igazolták a veszélyes rostok jelenlétét az útburkolatban, de a gyanú árnyéka már a Közép-Dunántúl egyes részeit, például Székesfehérvár környékét is elérte. A kockázatot növeli a mechanikai igénybevétel: amikor gépjárművek haladnak át a nem kötött kőzúzalékkal borított utakon, a kövek egymáshoz súrlódva folyamatosan aprózódnak, a szél és a menetszél pedig messzire elszállítja a rákkeltő port. 

Azonnali válságkezelés és korlátozó intézkedések

A lakosság egészségének megóvása érdekében a helyi önkormányzatok és a kormányhivatalok rendkívüli és azonnali intézkedéseket léptettek életbe. Szombathely érintett részein például a következő operatív protokollokat vezették be: 

• Sebességkorlátozás: az érintett útszakaszokon 10 km/órás maximális haladási sebességet írtak elő, minimálisra csökkentve a gépjárművek porképző hatását. 

• Súlykorlátozás: teljesen kitiltották a 3,5 tonnánál nehezebb járműveket, megakadályozva a kőzetanyag további súlyos strukturális roncsolódását. 

• Lezárások: több kritikus parkolót, magánbejárót és útszakaszt kordonokkal zártak el a forgalom elől.

• Nedvesítés: az érintett utakat folyamatosan, napi rendszerességgel locsolják, ami az egyik leghatékonyabb átmeneti módszer a porszállás megakadályozására.

• Egyéni védelem: a hatóságok magas hatékonyságú részecskeszűrő maszkokat osztottak ki a környező lakosságnak. 

Hol tartanak a kármentesítési munkák?

A probléma mértéke miatt a helyi önkormányzatok saját forrásból képtelenek lennének a kármentesítést elvégezni.

A kormány kormányhatározatban rögzítette, hogy a védekezés és a kármentesítés teljes költségét átvállalja az állam. 2026 júliusában hivatalosan is létrejött az Azbesztmentesítési Alap, amely a több milliárd forintra becsült fizikai munkálatok pénzügyi fedezetéül szolgál. 

A munkálatok jelenleg három párhuzamos fázisban zajlanak:

Diagnosztika és feltérképezés

Az ÉKFM jelentése szerint több mint 803 lakossági és önkormányzati bejelentés érkezett a hatóságokhoz. Ebből eddig legalább 181 részletes kőzettani és laboratóriumi vizsgálatot végeztek el a szakemberek.

A helyzet vizuális követhetősége és a transzparencia érdekében a Greenpeace Magyarország elindította online Azbeszttérképét, amely folyamatosan frissül a már dokumentált szennyezett területekkel, illetve azokkal a helyszínekkel, ahol a kármentesítés már sikeresen lezárult. 

Nemzetközi diplomáciai és jogi lépések

Mivel a szennyezés forrása egyértelműen Ausztria, a kormányfők bécsi találkozóján megállapodás született egy egészségügyi, környezetvédelmi és jogi szakértőkből álló osztrák-magyar vegyesbizottság felállításáról.

A bizottság feladata a felelősség tisztázása, a bányák adatainak transzparens átvétele, valamint a jogi következmények – köztük a Greenpeace Österreich által tett bűnvádi feljelentés – kezelése. Magyarország elvárja a teljes anyagi és jogi kárpótlást az osztrák féltől. 

Fizikai kármentesítés és technológia

A tényleges fizikai beavatkozások már megkezdődtek a legsúlyosabban érintett gócpontokon (főként Szombathelyen), de a teljes folyamat szakértők szerint évekig fog tartani. A kármentesítés technológiája rendkívül összetett: a szennyezett kőzúzalékot nem lehet egyszerűen markolókkal felásni, mert az óriási porszennyezéssel járna. A szakvállalatok speciális, zárt technológiát alkalmaznak: a kőzetet elszállítás előtt kötőanyaggal (stabilizáló habbal vagy emulzióval) permetezik le, amely megköti a rostokat. Ezt követően zárt, hermetikusan szigetelt konténerekben szállítják a kijelölt veszélyeshulladék-lerakókba. Az eltávolított útalap helyére teljesen új, ellenőrzött, tiszta kőzetanyag kerül, amelyet aszfalt- vagy betonburkolattal zárnak le. 

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés rávilágított a határokon átnyúló építőanyag-kereskedelem környezetvédelmi ellenőrzésének hiányosságaira. A kármentesítési munkák ugyan elindultak, a diagnosztikai hálózat működik és a finanszírozás biztosított, a logisztikai és technológiai korlátok miatt a több százezer tonnányi szennyezett kőzet teljes felszámolása hosszú, éveken át tartó, szisztematikus munkát igényel.

A szakma számára a legnagyobb tanulság, hogy a jövőben a természetes kőbányákból származó ömlesztett anyagok esetében is kötelezővé kell tenni a rendszeres mineralógiai és rosttartalom-vizsgálatot a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.