Bár csökken a brókercégek adója, Ön nem fizet kevesebb díjat nekik
HírekSok nehézsége van aktuálisan a magyar brókercégeknek, de most éppen egy jó hírt is kaptak. 2019-ben már nem kell a befektetési szolgáltatóknak banki különadót fizetni. Sajnos a brókerek így is panaszkodnak, aligha csökkentik a lakossági brókerdíjaikat, mert az elmúlt három évben folyamatosan esett az eredményük. De legalább az adó a hazai brókercégeket már nem hozza majd hátrányba. Ez ugyanis amúgy sem volt célja a jogalkotónak. A tőzsdei forgalom alapján havonta kimutatott magyar brókerrangsorban mindig ugyanaz a
négy cég van az élen, a Concorde, a Wood&Company, az Erste és az Equilor.
Valójában azonban ezek a cégek nem ugyanolyan feltételekkel dolgoznak, ha tetszik, nem ugyanolyan pályán fociznak.
A Concorde és az Equilor független hazai vállalkozások, kifejezetten a tőkepiaccal foglalkoznak, az Erste egy nagyobb bankcsoport része, komplexebb pénzügyi szolgáltatásokkal, míg a Wood & Company egy cseh cég, amely határon átnyúlva szolgálja ki üzleti partnereit.
Más profil, eltérő adózás
A kis magyar cégek évek óta azon keseregtek, hogy miközben ők több magyar munkavállalót foglalkoztatnak, nem csak londoni intézményeket, de a magyar lakosságot is kiszolgálják, ráadásul elemzik is a közepes méretű magyar cégeket; mégis versenyhátrányba kerülnek. Nyilván a hazai jogalkotóknak nem célja, hogy pont a magyar cégeket sújtsa a külföldiekkel szemben, de mégis ez történt. Magyar székhelyű vállalkozásként ugyanis a magyarok fizetik a banki különadót, amit egy magyar irodával, magyar bejegyzésű céggel nem rendelkező külföldi bejegyzésű cégnek nem kell megfizetnie. Aki nem regisztrált Magyarországon, az ugyanúgy kereskedhet a tőzsdén, de különadót nem tudott tőle beszedni a magyar kormány.Nem brókerbalhé-adó
Bár sokan úgy emlékeznek erre az adónemre, mintha a kormány azért vezette volna be, hogy a 2015-ös brókerbotrány-sorozat teherviselésébe bevonja a tisztességes befektetési szolgáltatókat is. Valójában ez már egy régebbi adó. A botrányok idején csak emelkedett a befizetendő pénz, de már azóta velünk volt, amióta 2009-2010 környékén Magyarország kifejezetten nehéz pénzügyi helyzetbe került. Ekkor kapott különadót a távközlés, az energiaszektor és a bankrendszer is. Aztán az adónemek valamelyest csökkentek, ahogy stabilizálódott a gazdaság, de a brókeradó velünk maradt. Egészen mostanáig, mert a jó hír az, hogyjövőre már nem kell az évi akár 100 millió feletti összegű különadót kifizetniük a hazai befektetési szolgáltatóknak,
Mindenki persze nem fizetett ennyit, de a legnagyobb három cég tényleg 100 millió forintnál is többet fizetett.
Csökkentik-e a díjakat?
Valószínűleg az adómérséklésnek nem lesz brókerjutalék-csökkenés a következménye. Ha megnézzük ugyanis valamelyik cégregiszterben a vezető brókercégek adatait, azt láthatjuk, hogy 2015 és 2017 között évről, évre veszítettek a nyereségeikből, és úgy élték meg az elmúlt éveket, hogy rengeteg költséget átvállaltak az ügyfelektől.Nehézségek
Vagyis az adócsökkentés most nagyon jól jött a brókercégeknek, de azt nem fogják átadni az ügyfeleknek, inkább saját sebeiket nyalogatják. Mert bár vélhetően nem a szegénység és a sanyarú sors jut eszünkbe először a brókerekről, mint szakmáról, de most tényleg nincsenek könnyű helyzetben. Melyek voltak a nehézségek?- Egyrészt a negatív kamatok. Ha az ügyfelek azt látják, hogy a portfóliókon csak 1-2 százalékot tudnak évente keresni, akkor nyilván kevesebb jutalékot tartanak elfogadhatónak a brókercégektől. Vagyis már az elmúlt években is csökkentek a jutalékok.
- Másrészt még egy szempontból a negatív kamatok. A brókercégek olykor már negatív kamattal tartják az ügyfelek szabad likviditását forintban, vagy euróban a Kelernél. Ezt a veszteséget azonban lenyelik, nem hárítják át a kliensekre.
- Harmadrészt a direktívák. A brókercégeknek fel kellett készülni a szabályozói újdonságokra is, elsősorban a MiFID 2-re, illetve az ESMA-ra, de a felkészülés mindig költségekkel is jár. Mik ezek a rövidítések? Az első a sokkal pontosabb ügyfél-felmérésre és ügyfél-tájékoztatásra tartalmaz előírásokat. Míg a másik azokat a furcsa hirdetéseket igyekszik kezelni, amelyek így szólnak: „feladtam a munkahelyemet, mégis 3000 eurót keresek havonta”. vagyis a nagy kockázattal kínált, például tőkeáttétellel értékesített kriptodevizás hirdetéseket igyekszik nagyon elkülöníteni a kockázatokat valóban kezelő brókercégektől. Talán nem lenne ördöngősség ezeknek a direktívának megfelelni, de a brókercégek arra panaszkodnak, hogy a megfelelő informatikai rendszerek kialakítása százmilliós költség.
