Elsősorban a mélyépítés esik vissza, a magasépítés, mely a házakat, lakóépületeket, irodákat, azok építését tartalmazza, még növekedni is tudott. A legfrissebb építőipari adatokat jövő hét szerdán ismerhetjük meg.
Az idén májusi erőteljes csökkenést további, ám mérsékeltebb építőipari visszaesés követte 2020 júniusában. Az építőipari termelés volumene májusban 20,1%-kal, júniusban pedig 15,7%-kal maradt el az egy évvel korábbi (egyébként magas) szinttől.
Májushoz hasonlóan júniusban is csökkent mindkét építményfőcsoport termelése: az épületeké 14,2%-kal, míg az egyéb építményeké 17,5%-kal.
A június végi szerződésállomány volumene 19,2%-kal maradt el a 2019. június végitől. A friss, júliusi adatokat szeptember 15-én, szerdán közli a KSH.
2020 első felében az építőipari termelés 7,4%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A magasépítés 7,4%-kal, míg a mélyépítés 7,2%-kal esett vissza.
Az első félév végi szerződésállomány 20%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.
A magasépítésé 5%-kal magasabb, a mélyépítésé pedig 30%-kal alacsonyabb. A magasépítés vagy másnéven épületek építése az építészetnek az az ága, amely a talaj felszíne fölötti építmények (pl. lakóházak, gyárak stb.) építésével foglalkozik. A mélyépítés vagy egyéb épületek építése pedig a talaj (fel)színe alatti út-, híd-, vasút-, alagút-, csatorna- és vízépítési és vízszabályozási műveletekkel foglalkozik.
A júniusban megkötött új szerződések értékének 60%-a épületekhez köthető.
Az egyéb építményekre kötött új szerződések értéke júniusban az előző év azonos időszakához képest 65,5%-kal visszaesett.
Ahogy azt korábban említettük, az egyéb építmények tárgyhóvégi szerződésállománya az első félév végén jelentősen 30%-kal visszaesett az egy évvel korábbi szinthez képest. Ennek oka, hogy
a megrendelők közül szinte eltűntek az önkormányzatok, valamint a korábbi uniós ciklus forrásai kimerültek.
A 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésből származó megrendelések legkorábban 2022-ben landolhatnak az építőiparnál, míg az önkormányzati beruházások nagy része jellemzően a helyi választások előtti 1-2 évben kerül kivitelezésre.
2019-ben az összes szerződés mintegy 30%-át tették ki az önkormányzati megrendelések, amelyek visszatérése nélkül az év második felében létszámcsökkenéssel érdemes számolni, elsősorban a segédmunkási körben.
Ennek mértéke az ÉVOSZ szerint 5-7%-ra tehető, amely előrehozott állami beruházásokkal mérsékelhető lenne.
2016 vége óta nem indultak olyan kis összegben építőipari beruházások hazánkban, mint az idei második negyedévben. Az április-júniusi időszakban csupán 418 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések, ami az első negyedévi 606 milliárd forinthoz képest egy 30%-os visszaesést jelent. A kormányzati gazdaságélénkítő programok több ágazatban is beruházásösztönző hatásúak lehetnek, amelyek legalább fele építéssel is együtt járhat. Azonban kérdéses, hogy ezek a beruházások, illetve a második negyedévben elhalasztott beruházások mikor kerülnek pótlásra.
A második negyedévben jelentősen megcsappant az új lakásépítések indulása, 4 éve nem volt ilyen alacsony ez a szám.
Ez több dologra is visszavezethető. Egyrészt idén januártól megszűnt a kedvezményes 5%-os lakásáfa, másrészt a veszélyhelyzet alatt a kijárási korlátozások miatt a potenciális vevők nem tudták személyesen szemügyre venni a kinézett lakásokat, harmadrészt pedig egyfajta kivárás is állhat a dolog mögött, hiszen az ősz folyamán a rozsdaövezeti 5%-os kedvezményes áfára jogosult területek bejelentésére vár a piac.
