Bebikázott gazdasági növekedés, stabil pénzügyi helyzet – a kormány meghatározó, középtávú programot publikált
HírekNyilvánosságra hozták a 2027-2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programot.
Ez a terv arról szól, hogyan jutunk el egy kiszámítható, rendezett pénzügyi helyzethez úgy, hogy közben a gazdaság is újra növekedjen. Kármán András pénzügyminiszter facebook bejegyzése szerint az éves költségvetések csak akkor biztosíthatják a fenntartható gazdálkodást, ha egy hosszabb távú, kiszámítható gazdaságpolitikai vízióba és tartósan is működő gazdasági modellbe illeszkednek.
Ráadásul az elmúlt években nemcsak középtávon, hanem már éven belül is teljesen szétesett a költségvetési tervezés. A hiánycélt évente többször módosították, a költségvetést év közben rendeleti úton össze-vissza rángatták: a 2026-os büdzsét például még 3,7 százalékos hiánnyal fogadták el, a kormányváltáskor azonban 8,3 százalékos hiány felé tartott az ország. A magyar költségvetés így elvesztette minden hitelességét, és ennek mindannyian megfizettük az árát: az EU legmagasabb kamatterheivel. Ennek most vége. A középtávú programmal világos horgonyt adunk a magyar költségvetési politikának a teljes politikai ciklusra.
A célunk 2030-ra egyértelmű: 3 százalék feletti növekedés és 3 százalék alatti hiány.
📉 A hiány jövőre 4,9 százalékra, 2030-ra 2,8 százalékra csökken.
📈 A gazdaság növekedése 2027-ben 2,4 százalékra, az évtized végére 3 százalék fölé gyorsul.
🏦 Az államadósság a 2026-os csúcs után csökkenő pályára áll.
💶 Legkésőbb 2030-ig teljesítjük az euró bevezetésének valamennyi feltételét.
Hogyan? Az idén megtakarított 700 milliárd forinton felül jövőre további 1465 milliárd forintot spórolunk meg az állam működésén: a túlárazott beszerzéseken, az előnytelen szerződéseken, a felesleges presztízsberuházásokon. Elbontjuk a NER-t a gazdaságban: véget vetünk a politikai alapon kiosztott megrendeléseknek és támogatásoknak, és teret nyitunk a tisztességes vállalkozásoknak, amelyek a saját teljesítményükből akarnak boldogulni. A hazahozott 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás pedig úgy fejleszti az utakat, a vasutat, az iskolákat és a kórházakat, hogy közben nem terheli a hazai költségvetést.
Nagy vállalások vannak benne
A középtávú költségvetési terv szem előtt tartja a kormány gazdaságpolitikai céljait: az adórendszer igazságos átalakítását, a közteherviselés kiegyenlítését, ágazat- és versenysemlegesebb vállalati adózást, a külföldi nagyvállalatok aránytalan támogatása helyett a hazai kis- és közepes vállalatok felzárkóztatását, az ország emberi erőforrásaiba való beruházást, a teljesítményalapú gazdaság kereteinek megteremtését - hangsúlyozza a program.
A költségvetési hiányt döntően az állam pazarló és túlárazott működési kiadásainak csökkentésével fogják elérni. A nem hatékony vállalati támogatások uniós forrásokból finanszírozott célzott programokkal történő helyettesítésétől nemcsak költségvetési megtakarítást várnak, hanem azt is, hogy a járadékvadász ösztönzők kiiktatásával és a piaci verseny érvényre juttatásával támogassa az új, termelékenységre épülő növekedési modellt - szögezik le.
A termelékenység növekedésének gyorsulásával és az uniós források hatékony becsatornázásával az a cél, hogy az évtized végére a gazdasági növekedés üteme 3 százalék fölé emelkedjen.
Hangsúlyozzák, a költségvetési egyensúly megteremtése elengedhetetlen az államadósság csökkenéséhez és a magyar gazdaság tartós stabilitásához. Az elkövetkező évek előrelátható költségvetési kötelezettségei (a demográfiai és a klímaátmenet, a védelmi kiadások és a tartósan alulfinanszírozott területek növekvő költségvetési terhei) miatt kulcskérdés a magyar gazdaság ellenállóképességének erősítése, és az államadósság terheinek csökkentése. A gazdaságpolitikai hitelesség és a felelős közpénzügyi gazdálkodás szükséges ahhoz, hogy a befektetői bizalom fennmaradjon, és a kamatkiadásaink fokozatosan csökkenhessenek - áll a programban.
Nemcsak a hiány csökkentése mellett kötelezi el magát a kormány, hanem amellett is, hogy felszámolja a magyar költségvetés évtizedes szerkezeti gyengeségeit: a felelős gazdálkodás hiányát, a gyenge tervezést, a hiányzó kiadási kontrollt, a kiadási szerkezet tartós aránytévesztéseit és a választási osztogatás gyakorlatát - olvasható a programban.