Bizonytalanná vált a Volkswagen Slovakia jövője

A Volkswagen Slovakia, az ország legnagyobb magán munkáltatója, a közelmúltban bejelentette: júniusig pozsonyi üzeméből három ezer embert elbocsát, olvasható a dw.com hírportálon.

A szlovák gazdaság, amelyben a VW, a Kia Motors, a PSA Peugeot Citroen és a Jaguar Land Rover autógyárai működnek, nagymértékben függ ettől az ágazattól. Az 5,4 milliós lélekszámú országban a szektor 300 ezer munkahelyet teremtett, és messze a legnagyobb foglalkoztató az országban.

A 2017-es év végén a VW Slovakia dolgozói létszáma 13 700 volt. A gyárban Touareg SUV, Audi Q7, Audi Q8, Porsche Cayenne Coupe, Volkswagen up!, Volkswagen e-up!, SEAT Mii, és Skoda Citigo autók készültek. A milliomodik Touareg-et  március végén szerelték össze.

A VW Csoport menedzsmentje tavaly úgy nyilatkozott, hogy nincsenek konkrét tervek a gyárral kapcsolatban. Egyes jelek azonban arra utalnak, hogy a vállalat már visszafogja a termelést. Januárban azt közölték, hogy a pozsonyi gyárban csökkenteni fogják a műszakok számát.

Március óta a hétvégeken nem készítenek SUV-okat és a négy műszakos munkarendet háromra mérsékelték.

Júniustól kezdődően a gyár kettőről egyre csökkenti a kis járművek, így a Skoda Citigo és a Seat Mia előállításán dolgozó műszakok számát is. Sőt júniustól a VW Slovakia visszaadja az Audi Hungary-tól „kölcsönzött” 500 dolgozót is.

A leépítésre azért van szükség, mert az anyavállalat az elektromos járművek fejlesztését állítja középpontba,

az EU szennyezőanyag-kibocsátási célkitűzései komoly változásokat követelnek.

A német autógyártó ágazat, amelynek az elmúlt két évben egy sereg problémával kellett szembenéznie, befektetési célú döntéseit a környezetbarát megoldások irányába mozdította el.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben célul tűzte ki, hogy 2021 és 2030 között 30 százalékkal csökkenti személy-és kis teherautóinak szennyezőanyag-kibocsátását. Jogilag kötelező kvótákat azonban nem szabott.

A közelmúltban a szlovák Kia is bejelentette, hogy az idei évben csökkenti alkalmazottainak létszámát. Az észak-szlovákiai Zsolna térségében fekvő gyárában készülő dízel-motorok kereslete ugyanis 35 százalékkal esett vissza.

A VW célul tűzte ki, hogy 2018-hoz képest 2025-re 30 százalékkal növeli elektromos hajtású járműveinek (EV) gyártását.

A 2023-as évre a vállalat mintegy hat milliárd eurónak megfelelő összeget kíván megtakarítani a valamennyi gyárában végrehajtásra kerülő költségcsökkentési intézkedések eredményeként. A megtakarított összeget az elektro-mobilitás fejlesztésére használják fel.

A VW a korábban tervezett 50 helyett közel 70 új elektromos modell előállítására készül. A 2028-as évben 22 millió elektromos autót szándékozik piacra bocsátani. Az EV-ket mindössze öt európai gyár szereli majd. Ezek közül kettőt, a németországi  Zwickau-t és Emden-t már megneveztek.

A VW az elmúlt években két milliárd eurót ruházott a szlovák autógyárba. A 2017-es évben az üzem bevétele 7,5 milliárd euró, tiszta nyeresége közel 177 millió euró volt. A pozsonyi egység azonban szakértők szerint nem tudja, mit fog gyártani a jelenlegi modellek 5-7 éves kifutását követően.

Szlovákia az egyetlen európai ország, ahol elektromos VW-autót, az e-Up!-ot gyártják. Ez a legelső, tömeggyártású VW elektromos autó, amelynek termelése 2013 óta folyik. Arra azonban nincs garancia, hogy ez így is folyatódik.

A VW fontos a szlovák gazdaság számára: összességében az ország GDP-jének 13 százalékát, ipari termelésének 44 százalékát biztosítja.

Szlovákia négy autógyára 2018-ban 1,08 millió járművet bocsátott ki; idén ez a szám várhatóan eléri az 1,15 milliót. Az ország autóipari szövetségének múlt havi nyilatkozata szerint ezzel megerősíti világelsőségét az egy főre jutó, új gyártású autók tekintetében.

A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) elnöke, Alexander Matusek ez év kezdetén azt mondta, hogy Szlovákiának változtatnia kell. „Az autóipar a közeljövőben jelentős változásokkal szembesül majd. Az idei év rendkívüli teljesítményt követel”. Az elnök rámutatott: a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló nyomás mellett számolni kell a képzett munkaerő hiányával, az üzleti környezet kiszámíthatatlanságával és a kutatás-fejlesztési források szűkösségével.

Aggodalomra ad okot az EU megnyilvánulásaiban érzékelhető harag is. „A környezetvédők és más, nem-kormányzati szervezetek ésszerűtlen elvárásokat és követelményeket támasztanak, miközben semmiféle felelősséget nem viselnek nyilatkozataikért vagy azok megvalósításáért”, véli a ZAP vezetése.