Rossz hír a sör kedvelőinek: a klímaváltozás nem csupán a tengerek szintjének emelkedéséhez, erősebb hurrikánok és nagyobb erejű erdőtüzek kialakulásához vezet, de komoly sörhiányt is okozhat.
A folyamat oka két egyetem, az amerikai University of California, Irvine, és a brit University of East Anglia (UEA) tanulmánya szerint az, hogy a világszerte egyre többször tapasztalt aszályos időjárás csökkentheti a betakarított árpa mennyiségét. A kevesebb alapanyag sör-hiányhoz vezet, a kínálat csökkenése pedig a kedvelt ital árának emelkedését eredményezi.
A tanulmány összeállítói a világ 34 övezetében elemezték a rendkívüli időjárás és az árpa terméshozamának összefüggéseit. Ezt követően minden régió esetében megvizsgálták, hogy az éghajlat jövőbeni alakulásának különböző esetei hogyan hatnak a megtermelt árpa mennyiségére, a sör kínálatára és árára.
A tanulmány eredményei szerint az átlagos árpa-termés a helyi körülmények alakulásától függően 3-17 százalékkal esik majd.
A legsúlyosabb időjárási körülmények esetén a világ sörfogyasztása 16 százalékkal, mintegy 29 milliárd literrel csökken, ami körülbelül megfelel az Egyesült Államokban évente elfogyasztott mennyiségnek. A sör ára megduplázódik. Enyhébb esetekben a fogyasztás 4 százalékkal mérséklődhet, az áremelkedés 15 százalék lehet.
A változások azokat az országokat érintik majd a legjobban, ahol az egy főre eső sörfogyasztás mutatói az elmúlt években a legmagasabbak voltak.
Ma az 1,4 milliárd főt számláló Kína az az ország, ahol a legtöbb sört isszák meg.
A szélsőséges időjárási események hatására a fogyasztás 4,34 milliárd literrel, a jelenlegi mennyiség 10 százalékával csökkenhet.
Az Egyesült Államokban az aszály és a hőhullámok hatására bekövetkező visszaesés mértéke 20 százalék lehet. Egy sor amerikainak bizonyára fel kell adnia bizonyos népszerű ivójátékokat, így a beer pong-ot és a keg stands-et.
Németországban, amely híres pilsner típusú söréről, a fogyasztás 30 százalékkal csökkenhet.
Az Oktoberfest hangulata egészen másként alakulhat.
Az Egyesült Királyságban a forgalom több, mint harmada kieshet, az árak pedig megkétszereződnek.
A változás mértéke a kelet-európai országokban lehet a legnagyobb: Észtországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban. Az árak itt akár hat-hétszeres mértékben nőhetnek. Egy üveg sör, amely ebben a térségben ma 70 cent, a jövőben 3,50 dollárba kerülhet (1 US dollár =280,12 Ft).
A klímaváltozás nem csak az alkoholos italok ágazatát érinti; hatással van az élelmiszer-termelés egészére. Az olyan, luxusnak tekinthető termék fogyasztása, mint a sör, az érintettek között az első lehet, ha a gabonaféléket ételek készítésére kell felhasználni. Ugyanez vonatkozik az olyan cikkekre, mint a bor, a tea, a kávé és a csokoládé.
„Extrém időjárási események gyakoribbá válása esetén a luxus-élelmiszerek nagyon drágák lesznek vagy egyszerűen eltűnnek a piacról” szögezte le a kutatást vezető Dabo Guan. „Ez természetesen senkit sem öl meg. De az életszínvonal nagymértékben romlik és a társadalmi stabilitás veszélybe kerül. Ez talán felrázza az embereket, hogy már ma tegyenek valamit a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.”