Nem könnyű tartani a hídfőállást – egyre nagyobb a verseny Kína figyelméért
ElemzésekEgyre erőteljesebben vetélkednek a közép-kelet-európai országok Kína figyelméért és persze pénzéért, ami veszélyeztetheti hazánk eddigi kivételezett helyzetét. Nincs egyszerű helyzetben a magyar kormány, hiszen az elmúlt hét évben nagyon sokat tett a keleti nyitásért, de az eredmények ellentmondásosak. Érdekesen alakul Kína befolyása az Európai Unió (EU) közép-kelet-európai tagországaiban, közülük is a visegrádi tagországokban a PAGEO Geopolitikai Intézet infografikája szerint. A 2000-2017 közötti időszak végére a kínai közvetlen beruházások értéke összesen 3,8 milliárd euróra rúgott ebben a térségben.
Ebből Magyarország oroszlánrészt vállalt mintegy 2,1 milliárd euró erejéig, jóval megelőzve Lengyelországot (1 milliárd euró), Csehországot (600 millió euró) és Szlovákiát (100 millió euró).Az adatok tüzetesebb elemzésekor azonban kiderül: míg hazánk esetében a kínai beruházások összege 2014 óta csak nagyon lassan növekszik, addig a másik három országban ugrásszerű, két-háromszoros növekedést lehetett tapasztalni a 2015-2016 óta eltelt időszakban. Az utóbbi évek adatai tehát arra utalnak, hogy kezdünk kicsit lemaradni regionális versenytársaink mögött, amelyek szintén sorban állnak az ázsiai óriás befektetéseiért. Magyarország persze még így is az első számú célországa a kínai beruházásoknak a közép-kelet-európai régióban, és vitathatatlanul a kínai tőke legnagyobb házigazdája.
Kínai fölény a kereskedelemben
Hazánk vezető szerepéről tanúskodnak a külkereskedelmi adatok is: a térségben a Kínába irányuló magyar export a legnagyobb, tavalyi kivitelünk értéke elérte a 2,66 milliárd dollárt (ennek jó részét a multik adhatják), ami mintegy 750 milliárd forintnak felel meg. Kissé meglepő, de a csehek kínai exportja (2,41 milliárd dollár) valamelyest megelőzte a lengyelekét (2,30 milliárd dollár) 2017-ben, míg a szlovákok messze a legkevesebbet (1,38 milliárd dollár) tudták eladni a távol-keleti országba. Ami a térségünkbe irányuló kínai importot illeti, ezen a téren egyetlen közép-kelet-európai ország sem volt képes csodára. A kínai behozatal értéke több mint négyszerese a szlovákok kínai kivitelének, Lengyel- és Csehország esetében pedig még kirívóbb a kereskedelmi egyensúlyhiány: a Kínából származó import 11,5, illetve 8,5-szerese az odairányuló exportnak. Ezen a téren is Magyarország áll a legjobban, miután a Kínából érkező import csak kétszerese az exportnak. Az utóbbi időben különösen ígéretesen alakult a magyar mezőgazdasági termékek kínai kivitele, az ázsiai ország érdeklődése egyre nő a jó minőségű magyar áruk iránt.Változó intenzitással jön a tőke
Kína és a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági kapcsolatok tehát folyamatos, sőt, időnként ugrásszerű erősödést mutattak az elmúlt években, de nyilvánvaló, hogy még jelentős növekedési tartalékkal bírnak. Hazánk hídfő-szerepe – melyet egyelőre tud tartani – annak köszönhető, hogy a magyar kormány kezdettől fogva nyilvánvalóvá tette, a kapcsolatok fejlesztésének éllovasa kíván lenni a térségben. A magyarországi kínai nyitás új fejezete 2011 júniusában kezdődött az akkori kínai kormányfő, Ven Csia-pao budapesti látogatásával, mely során 12 gazdasági, kulturális és oktatási megállapodást írt alá a magyar állammal. Ezek nem mind valósultak meg – ilyen volt például a Malév felvásárlásának ötlete – de sok más viszont igen. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb kínai beruházásokat, melyek közül többnek az eredete a kétezres évekre nyúlik vissza: – A Borsodchemet a Wanhua vegyipari konszern vásárolta fel (összesen 1,6 milliárd eurós beruházás keretében), a tranzakció 2011-ben vált véglegessé. – Ugyancsak 2011 után futtatta fel magyarországi termelését a Huawei távközlési vállalat, amely a 2000-es évek közepén jött Magyarországra, és összesen 300 millió eurós befektetéssel jelentős európai logisztikai és ellátóközpontot hozott létre hazánkban. – A Huawei versenytársa, a ZTE 2005-ben nyitott képviseleti irodát nálunk, 2010-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát, majd regionális hálózati központot, call-centert és szervízközpontot telepített, amivel 4,3 milliárd forint (mintegy 15 millió euró) befektetést hozott Magyarországra, a The European Think-tank Network on China (ETNC) adatai szerint. – Ugyancsak a kétezres évektől datálódik a Yanfeng Automotive Interiors autóipari beszállító pápai gyára, amely 2016-ban 7,4 milliárd forintos beruházással bővült. – A nagyobb kínai befektetések között érdemes megemlíteni az Invitel csoport felvásárlását, amelyet 63 milliárd forintért (több mint 200 millió euróért) adtak el a China-CEE Fund magántőke-alapnak 2017 elején. Azóta egyébként a Digi Távközlési Zrt. vette át az Invitel lakossági és kisvállalati üzletágát. – A kínai BYD, a világ egyik legnagyobb elektromosbusz-előállítója mintegy 20 millió eurós projekt keretében 2017-ben hozta létre gyárát Komáromban. – A nagyobb kínai befektetések közé tartozik még a szolnoki citromsavgyár, de a projekt hosszú ideig egy helyben toporgott, és csak a tavalyi év végén sikerült megállapodni a finanszírozásról. Az eredetileg tervezettnél kisebb lesz a gyár, így 60 helyett 46 milliárd forintos beruházás (mintegy 160 millió eurós) keretében valósulhat meg. – A Sevenstar 2009-ben vásárolta meg a csődhelyzetbe jutott Energo Solar berendezéseit, a beruházás összege nem ismert. – A Lenovo számítástechnikai cég 2009-ben lépett be a magyar piacra, a Lenovo-Flex sárvári elektronikai üzeme azóta európai gyártóbázissá vált, de a beruházás teljes összege itt sem ismert. – A telekommunikációs cégeknek optikai kábeleket, csatlakozókat szállító Comlink 2013-ban vetette meg a lábát hazánkban, sajtóhírek szerint egy millió eurós beruházás keretében. – Végül, de nem utolsósorban kínai hitelből valósul meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, ahol a hazai szakasz pénzügyi keretét 525 milliárd forintban (plusz tíz százalék tartalék) állapították meg a magyar mérnök szakértők. A tenderen győztes cégnek legkésőbb 2023 végére kell elkészülnie a vasútvonallal.Elmaradt beruházások
A visegrádi országok mindegyike – így hazánk is – megtapasztalhatta azonban már azt is, hogy számos beígért projekt elmarad: idehaza ilyen volt például a ferihegyi reptérre vezető gyorsvasút vagy a Budapestet elkerülő V0-as vasútvonal megépítése. Az elmaradt befektetések egyik oka az az alapvető nézetkülönbség lehet, hogy a térségnek inkább új munkahelyeket létrehozó zöldmezős beruházásokra lenne szüksége, míg a kínai cégeknek nem céljuk a termelési kapacitások kihelyezése a régiónkba, szívesebben vásárolnak fel már jól működő cégeket. Ugyanakkor Peking számára fontosak az infrastrukturális fejlesztések is, mert ily módon is jelen kíván lenni az uniós tagállamokban. Közép- és Kelet-Európa ideális terep ebből a szempontból, hiszen a 2013-ban meghirdetett Új Kínai Selyemút, későbbi nevén az Egy Övezet, Egy Út gazdasági program célterületei közé is tartozik. Kína közép-kelet európai terjeszkedése tehát egyáltalán nem egy önálló projekt, hanem a jóval nagyobb léptékű Új Selyemút egy eleme. Kína közép-kelet-európai beruházásairól és kereskedelméről a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Róma Ádám készített infografikát:Miben jó még hazánk?
A jelek szerint Kína mostanában bizonyos országokra fókuszál, és ez a stratégia leginkább Magyarországnak és Lengyelországnak kedvezhet a térségben. Hazánk – mint az a fenti adatokból is kiderül – ma még utcahossznyi előnnyel, a legfejlettebb kínai gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a régión belül. A teljesség igénye nélkül csak néhány jelentős állomást sorolunk fel: mindenekelőtt a térségben nálunk alakult ki a legnépesebb kínai kolónia a kilencvenes években. Az állami tulajdonú Bank of China 2003-ban Budapesten létesített leánybankot, amely 2012 júniusáig az egyedüli volt a régióban. Ugyanakkor Ven Csia-pao épp a 2011-es budapesti látogatáson jelentette be, hogy Kína új mechanizmust tervez a közép-kelet-európai országokkal való kapcsolatok fejlesztésére: ez volt a 2012-ben létrejött 16+1 együttműködés elnevezésű platform. (A mechanizmusban részt vevő államok a következők: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország). Az együttműködés egyik fontos mérföldkövea Sino-CEE Fund tőkebefektetési alap létrehozása, amelyet a 2016 novemberi rigai csúcstalálkozón jelentettek be, és amelyhez hazánk 50 millió euróval járul hozzá.A 16+1 együttműködés tavaly novemberben tért vissza – hiszen a csúcstalálkozók gondolata a magyar fővárosban vetődött fel – Budapestre, ahová Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kíséretében mintegy 300-400 üzletember is érkezett. A találkozón többek között megállapodás született a Kínai–Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség létrehozásáról is, amelynek a Kínai Fejlesztési Bank kétmilliárd euró fejlesztési hitelt biztosíthat. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként néhány hónappal előbb Pekingben járt, ahol az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelték a magyar-kínai kétoldalú együttműködést, ami Kínában a legmagasabb kategória. Szintén fontos mérföldkő a két ország kapcsolatában, hogy Magyarország – Közép-Kelet-Európából másodikként – 2017-ben csatlakozott a 100 milliárd dollár alaptőkével létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB), amely hosszú távú finanszírozást biztosít infrastrukturális beruházásokra az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. A Magyar Nemzeti Bank pedig egy olyan megállapodást a Bank of China-val, miszerint az MNB a devizatartalékából kínai államkötvényeket is vesz. A felek arról is megállapodtak, hogy Budapestet Közép-Kelet-Európa jüan-elszámolási központjává fejlesztik, vagyis Budapesten lehet a régióban Kínával a saját valutájában üzleteket kötni. Budapesten már nyitott is egy jüanklíring házat a Bank of China, ez volt az első ilyen európai intézmény az euróövezeten kívül. Facsinay Kinga- Szabó Anna
