Csökkent a dollár szerepe a tartalékokban, meglepő devizák a nyertesek
HírekA dollár visz mindent, de a szerepe csökkent, most 59 százalékon áll a globális jegybanki tartalékokban. Nem jött fel az euró, a jen, a font és a svájci frank aránya, helyette olyan fizetőeszközök lettek a nyertesek, mint a kínai jüan, a kanadai és az ausztrál dollár, illetve a svéd korona és a dél-koreai won. Az orosz jegybanki tartalékok harmada már jüanban van - részben a Kínába irányuló orosz olajkereskedelem fellendülése miatt.
Hiába erős az amerikai dollár, tovább csökkent az aránya a nagy jegybankok tartalékaiban, ezzel párhuzamosan több pénzt tartanak többek között kanadai dollárban és kínai jüanban - derül ki az IMF legfrissebb elemzéséből. A dollár aránya 59 százalék alá csökkent az elmúlt év utolsó negyedévében.
A nagy jegybankok devizatartalékainak megoszlása
Az ábrán látható, hogy az "egyéb devizák" szerepe emelkedett leginkább: az ausztrál dollár, a kanadai dollár, a kínai jüan a svéd korona és a dél-koreai won is nagyobb szerepet kapott.
A dollár továbbra is vezető pozíciót tölt be a nemzetközi kereskedelemben, a hitelezésben, illetve a deviza-adósságok és kötvények zöme is dollárban denominált, ennek ellenére mérséklődött az amerikai fizetőeszköz aránya a jegybanki tartalékokban - hívják fel a figyelmet az IMF közgazdászai.
Amennyit a tartalékok arányaiban veszített a dollár, annek körülbelül negyedét nyerte a kínai jüan. A fennmaradó háromnegyed részt a kanadai dollár, a svéd korona és a dél-koreai won teszi ki.
A jüan előretörése főleg az orosz jegybank tartalékolási politikájának köszönhető: a múlt év végén már a devizatartalékok egyharmadát a kínai fizetőeszköz tette ki, amelyet egyébként az IMF hivatalos devizatartaléknak is elismer.
A kínai jüan megoszlása a jegybanki tartalékokban (milliárd dollár, 2021. végén)
A fenti ábrán is látható, hogy a kínai fizetőeszközt egyharmad részben az orosz jegybank használja devizatartalékként, a második helyen Brazília és Svájc áll, de jelentős Mexikó és Izrael vásárlása is.
Az orosz-kínai közeledés a tartalékokban is látható: az Európából kiszoruló orosz energiahordozók egy része Kínában talál piacra, amelyért részben jüanban fizetnek a kínai partnerek.
A Magyar Nemzeti Bank is vásárolt jüan tartalékot 2015 óta a renminbi program keretein belül, a kínai gazdaság növekvő súlyával indokolva a lépését.
A jüan 2016 októbere óta szerepel a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett SDR tartalék-kosarában, amelyben
- az amerikai dollár,
- az euró,
- a japán jen, és
- a brit font elfogadott.
Ezek a fizetőeszközök a világgazdaságban betöltött súlyuk miatt kerültek az 1969-ben létrehozott devizatartalék-kosárba.
