Domokos László: 10 éves az Alaptörvény, amely megerősítette a közpénzügyeket
HírekA hazai jogszabályi hierarchia csúcsán álló Alaptörvényben az egyik legalapvetőbb változtatást a közpénzügyek tárgykörének alkotmányos szintre való emelése jelentette, amely az Állami Számvevőszéket, mint közpénzügyi garantőr szervezetet határozta meg - hangsúlyozta Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke az Alaptörvény 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferenciát, 2021. november 4-én.
A jeles évforduló alkalmából az ünnepélyes alkalomhoz kapcsolódó, aktuális témákat érintő szakmai előadások fókuszában az Alaptörvény közpénzügyekre, illetve az ÁSZ intézményi feladatkörére gyakorolt hatása állt, főként azzal a céllal, hogy az elmúlt tíz esztendő kiemelkedő, a közpénzügyek területén elért eredményeit összefoglalja, illetve a megszerzett tapasztalatok és tudás megosztásával, e területen további fejlődést kezdeményezzen - olvasható az aszhirportal.hu-n.
Mindez azért lényeges, mert az ÁSZ legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett alapelvek – úgymint törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve – gyakorlati érvényesülését és fejlesztését.
A konferencia nyitóelőadásában Dr. Báger Gusztáv rávilágított:
az állam akkor működik megfelelően, ha szolgálatát a közjó érdekében sokoldalúan teszi, ha megteremti a gazdaság számára a fejlődés feltételeit és a szükséges stabilitást.
Kiemelte, hogy az eredményes kormányzati tevékenység az alkotmány, az államcélok dallamának végig hullámoztatása a döntéselőkészítési és a döntési folyamatokon, egészen a gazdaságpolitikai és költségvetési stratégiák kidolgozásáig.
Domokos László, az ÁSZ elnöke felidézte:
tavaly ünnepeltük az Állami Számvevőszék jogelődje megalapításának a 150. évfordulóját. Büszkén írhattuk ki az évforduló évében használt logónkra, hogy az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre. Ebből az utolsó közel 10 évben az Alaptörvény által rögzített jogi keretek között végezhettük a munkánkat. Az Alaptörvény rendelkezései lehetőséget és motivációt adtak arra, hogy feladatainkat még eredményesebben teljesítsük.
– hangsúlyozta előadásában Domokos László.
Kitért arra is, hogy a hazai jogszabályi hierarchia csúcsán álló Alaptörvényben az egyik legalapvetőbb változtatást a közpénzügyek tárgykörének alkotmányos szintre való emelése jelentette. Elmondta, hogy ennek jelentősége azóta is többször igazolódott már, elég ha csak az elmúlt időszak gazdasági és társadalmi kihívásaira, illetve azok kezelésére gondolunk.
Dr. Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke arról szólt, hogy a hazai pénzügyi stabilitás megteremtésének és őrzésének, a fenntartható gazdasági növekedés elérésének, valamint a pandémia elleni sikeres küzdelemnek - legújabban pedig a gazdaság gyors növekedést hozó fordulatának - miként lehetett és lehet hozzájáruló segítője az Alaptörvény közpénzügyi szempontból legjelentősebb rendelkezése, az ún. államadósság-szabály, valamint a költségvetési stabilitás szabályainak betartása kapcsán milyen szerep hárul a Költségvetési Tanácsra.
Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette, hogyan járult hozzá az MNB a magyar gazdaság stabilitásának biztosításához. Kiemelte, hogy az előző évtizedben a szervezet számos programot hajtott végre, amelyek hozzájárultak az árstabilitás eléréséhez és a fenntartható növekedéshez.
Az intézkedéseknek köszönhetően a 2020-as járvány idején Magyarország megfelelő gazdaságpolitikai mozgástérrel és stabil fundamentumokkal rendelkezett.
Dr. Kandrács Csaba rámutatott: a mögöttünk álló évtized az elmúlt évszázad legsikeresebb tíz évének számít gazdasági szempontból és a monetáris politikának egyértelműen az árstabilitásra kell fókuszálnia.
Dr. Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, hogy
az alkotmány mindig különleges szerepet tölt be egy nemzet életében: meghatározza az alkotmányos berendezkedés kereteit, a legfontosabb állami intézményeket, illetve az állam és az állampolgárok közötti viszonyrendszert.
Ez a nemzet életének kereteit meghatározó alapvető politikai és jogi dokumentum a távlatokba kell, hogy tekintsen. Dr. Sulyok Tamás kifejtette: az Alkotmánybíróság és Magyarország valamennyi alkotmányos intézményének közös felelőssége az Alaptörvény értékeinek védelme, annak érdekében, hogy az általa teremtett stabilitást és értékrendet megőrizzük, a magunk és az utánunk jövő generációk számára is.
