Egyetlen országhatár választja el a legolcsóbbat a legdrágábbtól: így szálltak el az üzemanyagárak Európában
HírekEgy év alatt Európában 21 százalékkal drágult meg a benzin, 40,4 százalékkal pedig a dízel. Látványos árkülönbségek alakultak ki: a francia autópályákon a legdrágább a tankolás, miközben a szomszédos Spanyolországban egyes kutaknál a legalacsonyabb európai árak vannak. Megnéztük, a dízelárak miért növekedtek meredekebben.
Az európai üzemanyagpiacot egyszerre jellemzik a dinamikusan emelkedő árak és az országok közötti jelentős különbségek. A fuel-prices.eu mai adatai szerint Európában egyes franciaországi autópályákon a legdrágább a benzin: 2,399 eurót kérnek egy literért. Mindeközben Spanyolországban érhető el legolcsóbban a benzin: egyes kutaknál literenként 1,494 euróba kerül. A dízelnél ugyancsak spanyol kutaknál mérték a legalacsonyabb európai szintet: 1,669 euróba kerül egy liter. Legdrágábban Dániában lehet hozzájutni a dízelhez, itt 2,755 eurót kell fizetni egy literért.
A 95-ös benzin EU-s átlagára literenként most 1,954 euró, a dízelé pedig 2,146 euró. Az egy évvel ezelőtti árakat nézve a dízelnél 21 százalékos, a dízelnél 40,4 százalékos drágulás következett be egy év leforgása alatt.
Hazánk az uniós rangsor 9.helyén áll az üzemanyagárak tekintetében.
Miért drágult gyorsabban a dízel, mint a benzin?
Az eltérő áremelkedési ütem arra utal, hogy a dízelpiacon nem pusztán a nyersolaj általános drágulása érvényesül, hanem a kínálati és keresleti viszonyok változása is jelentősebb szerepet játszik. Alapvetően öt tényező hajtotta feljebb a dízelárakat:
A közel-keleti konfliktus és a finomítói kiesések. A közel-keleti feszültségek veszélyeztethetik a kőolaj és a finomított üzemanyagok kereskedelmét, miközben a finomítói kapacitások sérülése vagy korlátozása különösen a dízel kínálatát szűkítheti. Az ellátási zavarok így akkor is megdrágíthatják a tankolást, ha a nyersolaj világpiaci ára nem emelkedik ugyanolyan ütemben.
Az orosz üzemanyag-kínálat visszaesése. Az ukrajnai háború és az orosz energetikai infrastruktúrát érő támadások tovább növelik a bizonytalanságot. Európának a korábban Oroszországból beszerzett dízel egy részét más forrásokból kell pótolnia, ami átrendezheti a nemzetközi kereskedelmet és fokozhatja a versenyt az elérhető készletekért.
A kínai exportkorlátozások. Ha Kína kevesebb finomított üzemanyagot exportál, a világpiacon kisebb mennyiség áll rendelkezésre. Ez különösen akkor hajthatja fel az árakat, ha más régiókban is szűkös a kínálat.
A dízel széles körű felhasználása. A gázolaj iránti kereslet nem korlátozódik a közlekedésre: a mezőgazdaság, az építőipar és az ipari termelés is jelentős mennyiséget használ fel. Emiatt a dízel iránti keresletet nehezebb rövid idő alatt visszafogni, mint a személyautók benzinfogyasztását.
A finomítói árrések emelkedése. A nyersolaj és a belőle előállított dízel ára közötti különbség, az úgynevezett finomítói árrés szintén meghatározza a végső üzemanyagárat. Ha a dízelből hiány alakul ki, a finomítók által elérhető árrés gyorsan megemelkedhet, ami tovább növeli a nagykereskedelmi árakat.