Épül a kézilabdacsarnok, emelkedhet a KATA-összeghatár

Hírek2019. nov 7.Fellegi Tamás

Fontos témák hangzottak el a Kormányinfón, mint a fővárosi nagyberuházások, a nyelvtanulás, a minimálbér vagy a kisadózó vállalkozási forma esetleges változása.

Budapest

A ma tartott Kormányinfó Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter elsőként arról számolt be, hogy a főpolgármester vendég volt a kormányülésen, a cél az volt, hogy megismerjék az álláspontját. A kormány sajnálja, ha a főváros leállít egyes beruházásokat, de egyértelművé tette, hogy ahol közös pontok vannak, ott tovább folyhassanak a fejlesztések. Ezek közül a Népliget melletti kézilabdastadion építését támogatja a főpolgármester, az atlétikai VB és az ehhez építendő stadion ügyében még időt kért november végéig.

Nyelvvizsga, nyelvtanulás

A kormány abban is döntött, hogy visszavonják azt a törvényt, miszerint a felsőoktatási tanulmányok megkezdését nyelvvizsgához kötnék, noha korábban a törvény meghozatalakor egyetértés volt annak szükségességéről. Gulyás szerint pedig gyenge a magyar fiatalok nyelvtudása, a kormány szerint elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásban résztvevők nyelveket tudjanak, ugyanakkor nem szeretnék, ha emiatt akadozna a felsőoktatás egyes ágakban, mint például az óvónőképzés, vagy a mezőgazdasági képzés.

A Növekedés.hu megkérdezte, hogy a nyelvtanulásban nem tervezik-e az anyanyelvi tanárok arányának növelését, esetleg az idegennyelv tanulás korábbi kezdését beszédközpontóan, amire azt a választ kaptuk, hogy a kormány azt várja, hogy a nyelvtanárok, az érintett szakemberek tegyenek javaslatokat a nyelvtanítás hatékonyságának javítására, miután ők jobban értenek ehhez, és ezek alapján tudna a kormány dönteni, hogy mit támogasson.

Minimálbér

Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi minimálbér a tavalyi megállapodás szerinti 8 százaléknál nagyobb mértékben emelkedhet-e, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy ez a munkaadók és a munkavállalók döntése, ők dönthetnek a magasabb mértékről.

Kisadózó vállalkozók

Szó volt a kisadózó vállalkozások kiterjesztéséről és egyben szigorúbb ellenőrzéséről is, ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy akár a jelenlegi 12 millió forintos értékhatár is növekedhet. Megkérdeztük, hogy a kezdettől fogva 50 ezer forintos havi adó emelése nem indokolt-e (hisz közben a bevételi értékhatár duplájára emelkedett, ugyanakkor ez az összeg még a legkisebb nyugdíjjogosultságot sem teszi lehetővé). Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy az emelést legfeljebb a bevételi határ emelésének mértékében tartják elképzelhetőnek, a nyugdíjvonzattal kapcsolatban pedig az a kormány vélménye, hogy akik vállalkoznak, azoknak fel kell tudni mérni a lehetőségeket, és fokozottabban elvárható, az öngondoskodással megfelelő szinten foglalkozzanak.

A készpénzhasználat visszaszorítása

Ugyancsak megkérdeztük, hogy a készpénzállomány és a készpénzhasználat csökkentésének érdekében nem tervezik-e, hogy kötelezővé tegyék mindenhol a bankkártyás fizetési lehetőséget. A miniszter szerint mindenképpen támogatandó, hogy minél több helyen lehetőség nyíljon a választásra, hogy valaki elektronikusan vagy készpénzzel fizessen. Célszerű lehet felmérni, hogy a kiskereskedőkre milyen terhet róhat a bankkártyás fizetési lehetőség üzembe állítása, és hogy ehhez adott esetben milyen támogatás szükséges.