Erre figyeljen az ünnepek után!

Végleges eurózónás inflációs adat érkezik 

Augusztus 19-én, hétfőn publikálják az eurózóna júliusra vonatkozó végleges inflációs adatát. Az előzetes becslés során 1,1 százalékos árszínvonal romlást publikált az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Ehhez képest nem számítunk érdemi változásra. 

Az idei év során eddig a jegybanki céltól messze elmaradó inflációt lehetett tapasztalni az eurózónában. Ebből pedig jelenleg egy laza jegybanki politika képe rajzolódik ki. Ha mellé tesszük az eurózóna üzleti ciklusának elmúlt időszakban tapasztalt visszafordulását, akkor nem meglepő az ECB júliusi kommunikációja, miszerint a közeljövőben akár újabb monetáris lazító intézkedések érkezhetnek.  

Az ECB jelenlegi előrejelzései alapján 2021-ig az infláció meg sem közelíti a 2 százalékos inflációs célt, így ezek alapján nem számíthatunk érdemi monetáris szigorításra. A laza monetáris kondíciók fennmaradása mellett szól az elmúlt hónapban reflektorfénybe került azon hír is, miszerint az ECB megváltoztathatja az inflációs célját. Legalábbis a jegybankon belül elkezdték informálisan felülvizsgálni, hogy megfelelő-e a jelenlegi „2 százalékot közelítő, de meg nem haladó" hivatalos inflációs cél. 

Várakozásunk szerint a legvalószínűbb, hogy egy szimmetrikus inflációs cél váltaná fel a jelenlegit. Tehát a 2 százalék kiegészülhetne egy konkrét toleranciasávval. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a gyengének ítélt gazdasági aktivitás és a 2 százalékos cél feletti infláció esetén nem kellene elkezdeni a szigorítást. Az inflációs cél megváltoztatása elsőre meglepő lehetőségnek tűnik, de a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben már korántsem számítana akkora meglepetésnek. Ennek hátteréről bővebben itt írtunk. 

Egyre nagyobb gondot okozhat a kamatpálya előrejelzése a FED-nek 

Augusztus 21-én publikálja a FED a július 31-i kamatdöntő ülés részletes jegyzőkönyvét, amelyen a jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal lefelé módosította az irányadó kamatsávot, a korábbi 2,25-2,5 százalékról 2-2,25 százalékra csökkentve azt. A FED döntését a gazdasági kilátásokra negatívan ható globális kockázatokkal (növekedés lassulása, kereskedelmi feszültségek) és a visszafogott inflációs dinamikával magyarázta (PCE árindex júniusban: 1,4 százalék, év/év alapon). 

A FED elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy ez nem egy hosszabb kamatcsökkentési ciklus kezdete, hanem egyszeri döntés volt. A jövőbeli monetáris politikai lépések pedig adatfüggőek lesznek. Ezek az üzenetek csak részben feleltek meg a piaci várakozásoknak, ugyanis a befektetők nagyobb elkötelezettséget vártak a kamatcsökkentések mértéke, ütemezése terén. 

A következő szeptemberi ülés során az eddigi rutinnak megfelelőlen friss előrejelzést kell majd közzé tennie a jegybanknak a várható alapkamat pályát illetően. A publikált kamatpálya fontos monetáris politikai eszköz, hiszen ez alapján igyekszik a Fed horgonyozni a piaci kamatvárakozásokat. A jelenlegi bizonytalan globális kilátások mellett ez egyre nehezebb feladatnak tűnik. Elég arra gondolni, hogy júniusi előrejelzésében idénre még változatlan kamatpályát jelzett a FED és ezt már júliusban felül is írta a kamatcsökkentésével. 

További elemzések itt érhetőek el.