MNB: Értékeljük reálisan a hazai készpénzállományt!
HírekCsányi Péter, az OTP Bank Nyrt. ügyvezető igazgatója a portfolio.hu portálon interjújában azonnali lépések megtételét szorgalmazta a hazai készpénzállomány „brutális” növekedésével kapcsolatban. A pénzforgalmi statisztikai adatok ismeretében a jegybank fontosnak tartja tájékoztatni az OTP vezetését a hazai készpénzállományra, és fizetési szokásokra vonatkozó, legfontosabb tényeken alapuló álláspontjáról, amelyek rávilágítanak, hogy nincs szükség a készpénzállományt érintő beavatkozásra - áll az MNB közleményében.
A lakosság készpénzkereslete, készpénzfelvételi szokásai az év során zavartalanul alkalmazkodtak a koronavírus-járvány következtében megváltozott körülményekhez.
2020. márciusában, a járványügyi veszélyhelyzet elrendelését követően a készpénzállomány átmenetileg 250 milliárd forinttal növekedett, amelyet azt követően április és május folyamán gyors korrekció, jellemzett. A nyári időszakban a készpénzkereslet normalizálódott, kis mértékben a megelőző évek átlaga alatt maradt.
A forgalomban levő készpénzállomány értéke 2020. szeptember 30-án 6925 milliárd forint volt. Az idei március hónaptól eltekintve a hazai készpénzkereslet növekedési üteme 2018 óta egyértelműen lassul és fontos – a nyilatkozatokban sajnálatos módon nem gyakran említett – jellemző, hogy a készpénzállománynak csak kisebb, mintegy harmadát kitevő része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki.
A hivatkozott interjú állításával szemben nemzetközi összevetésben a magyar készpénzkereslet Covid-19 járvány következtében bekövetkezett emelkedése kifejezetten mérsékeltnek tekinthető. A világ vezető valutáira, valamint régiónk egyéb államaira is igaz, hogy a koronavírus-járvány kitörése kapcsán rekordméretű készpénz iránti kereslettel kellett szembenézniük: a forgalomban lévő készpénzállomány az év első 8 hónapjában a hazai, mintegy 6,2 százalékos növekménnyel szemben Csehországban 5,9 százalékkal, Lengyelországban 26,2 százalékkal, az Eurozónában 7 százalékkal, az USA-ban pedig közel 12 százalékkal emelkedett.
A készpénzkereslet növekedése még olyan államok (Norvégia, Egyesült Királyság) esetén is megfigyelhető volt, amelyekben a forgalomban lévő készpénzállományt a korábbi években stagnálás vagy lassú csökkenés jellemezte.
A járványhelyzet alatt az online pénztárgépeken regisztrált vásárlási tranzakciók jelentős, mintegy 30 százalékot elérő visszaesése volt tapasztalható, ami elsősorban a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette. A veszélyhelyzet időszakában jelentős ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3 százalékot darabszám szerint, illetve értékben az 59,2 százalékot.
Május és június folyamán a készpénzes fizetések aránya újra emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus-járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, s Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz.
Csányi Péter állításával szemben a lakosság fizetési módokra vonatkozó preferenciáit elsősorban hosszú távú és csak lassan változó szocio-demográfiai faktorok (az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás stb) határozzák meg, így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető.
A Magyar Nemzeti Bank hosszú évek óta elkötelezetten támogatja és kezdeményezi a hazai elektronikus fizetési infrastruktúra fejlődését. A kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően a jegybank a lakossági fizetések esetén azt tartja fontosnak, hogy a fogyasztónak legyen lehetősége választani, hogy készpénzzel vagy elektronikus módon kíván-e fizetni az egyes fizetési szituációkban.
Az MNB a hosszú távú trendeket tekintve a pénzforgalom szerves részét képező készpénz és az elektronikus fizetések harmonikus, párhuzamos működésével számol Magyarországon a készpénzmentes fizetési módok stabil növekedése mellett és ezzel kapcsolatban szívesen nyújt előzetesen szakmai tájékoztatást a tévedések elkerülése érdekében.
