Ezekre figyeljen, ha Horvátországba készül!

Hírek2018. aug. 11.Növekedés.hu

Rengeteget fejlődött a csodálatos tengerparti adottságokkal rendelkező horvát idegenforgalom. Ám a fizetési megoldások, a szolgáltatások, a fogyasztóvédelem még sok kívánnivalót hagy maga után, érdemes ezekre eleve felkészülni! Horvátország Magyarországgal szomszédos, és elképesztően szerencsés földrajzú ország. Körülbelül 6000 kilométernyi tengerpartja van, ami úgy jön ki, hogy majdnem 2000 kilométer hosszú a szárazföldi partszakasz, és ehhez az 1185 horvát sziget mentén további 4000 kilométer szigetek melletti tengerpart is párosul. Bár az ország hivatalosan nem gazdag, de a 4,2 millió horvát elég jól él, hiszen a GDP-adatokban nem feltétlenül megjelenő idegenforgalmi bevételek bőven eltartják az országot, az embernek sokszor az az érzése, hogy az egész horvát tengerpart egy hatalmas hotel-, apartman- étterem- és boltrengeteg, ahol folyamatosan hömpölyög és fogyaszt a tömeg, nem ritkán magyarok.

Adja magát

Magyarországról autóval is könnyen elérhetőek a horvát strandok, az autóval már nehezebben megközelíthető, inkább repülős desztinációk (Olaszország, Görögország, Törökország, Spanyolország) ezzel nem versenyezhetnek, ahogy eltörpül a horvát irányba induló magyarok nagy száma mellett a mindössze pár településnyi tengerparttal bíró Szlovénia, vagy a távolabbi Montenegró turistavonzó képessége.

Folyamatos fejlődés

A horvátok sokat fejlődtek is az idegenforgalomban, a délszláv háború után azonnal nekiestek az autópálya-építéseknek, a vendéglátók jól beszélnek nyelveket, sokan megpróbálkoznak némi magyarral is, hiszen elsősorban az Isztrián minden harmadik-negyedik vendég magyar. A rekorderedményeket az is segítette, hogy a versenyző turisztikai helyek, Törökország, Tunézia, Egyiptom a terrorfenyegetettség miatt népszerűtlenebbé váltak, a görög reláció pedig a gazdasági nehézségek miatt lett kockázatosabb.

Kártyahasználat

A horvát szolgáltatások azonban sokszor még mindig elég fejletlenek. Szinte elengedhetetlen, hogy az ember jelentős készpénzzel (kunával, esetleg euróval) készüljön, mert a horvát Európa egyik legfejletlenebb bankkártya-kultúrája. Megdöbbentő, de óriási forgalmú éttermekben is előfordul, hogy lehetetlen kártyával fizetni. Természetesen, ha előre megkérdezzük, akkor ez rögtön tisztázható, de sokan kijelentik, hogy vagy egyáltalán nem fogadnak el kártyát, vagy a fizetésnél azt mondja a pincér, hogy a masina éppen „out of service”. Amikor valaki egy egyhetes kiránduláson harmadszor fut bele abba, hogy a POS-terminál éppen elromlott, akkor már tudja, hogy vagy adózási, vagy esetleg a kártyahasználat jutaléka miatt a vendéglősök direkt kerülik a kártyahasználatot.

Parkolás

Horvátországba ráadásul nem elég kunát vinni, de aprót is nagy tételben érdemes beszerezni. A lipa váltópénzeken kívül csak az 1, a 2, illetve az 5 kunás a fémpénz, de az egyik legjellemzőbb parkolóautomata típus csak fémpénzt fogad el. Egész Horvátország minden tengerparti városa tele van fizetős parkolási övezetekkel, ahol 15 kuna (620 forint) körül van egy óra parkolás. Aki egy sétával egybekötött vacsorára igyekszik készülni 45-60 kunával számolhat, aminek több borzalmasan bosszantó körülménye is lesz.
  • Az automatákba sokszor csak legfeljebb két órányi aprót lehet bedobálni,
  • ki van írva horvátul egy mobilparkolási szám, de hazai telefonról, angol ismertető nélkül, ezt szinte lehetetlen használni.
  • bankjegyes, bankkártyás fizetés, főleg eurós fizetés nagyon ritka,
  • a temérdek külföldi általában a parkolóórákhoz közeli fagyisokkal, újságosokkal próbálkozik, de nem is olyan könnyű váltani.

Az extra charge

A horvát apartmantelepek jól meg vannak csinálva, éttermek, boltok, medencék, mindenféle szolgáltatás elérhető. Ugyanakkor különösen szlovén, vagy olasz összehasonlításban egészen elképesztő, hogy mi mindenért kérnek olykor külön fizetést (extra chrge). Az árakban természetesen megjelennek a szokásos kisadók, idegenforgalmi díjak, de ez mindenhol így van, erre már lehet készülni. Az már meglepőbb, hogy pár éve még előfordult, hogy az internet-használatért is kértek külön pénzt, vagy a beígért wi-fi csak a telep recepcióján volt elérhető. Nem ritka, hogy a szállásfoglalásnál feltüntetett légkondicionáló használatáért is fizetni kell. ezt úgy kell elképzelni, hogy az apartmanokban van légkondi, de az csak egy kártyával működtethető, és csak az nem sül meg, aki hajlandó naponta 5 euróért bérelni egy ilyen kártyát.

Éttermek

A horvát éttermek jó minőségű ételeket kínálnak, óriási a forgalom, mindig friss az áru, eléggé egységesek az árak, a termékek. Az éttermek évről, évre egyre drágábbak, és még arra érdemes figyelni, hogy miközben egy-egy kisváros forgalmas sétálóutcáin szinte kartellszerűen ugyanazok az árak, a vendéglők a marketinggel azért trükköznek, versenyeznek. Kiírnak egy-két kifejezetten olcsónak tűnő ételt. Aztán kiderül, hogy nem az étterem jó árfekvésű, csak pár termék akciós. Aki valóban azt rendeli, amivel becsalták, az jellemzően a meghirdetett áron megkapja, de úgyis lesz majd valaki a társaságból, aki mást kér, vagy az italokon jön vissza a szokásos nyereséghányad, de a végső cech ott is magas lesz. Sokan azzal játszanak, hogy ha a legtöbb helyen 85 kuna egy tál grillezett tintahal (kalamari), akkor nagy betűkkel kiírják, hogy kalamari 65 kuna, csak éppen ott a köretként kínált spenótos, fokhagymás krumpli nem az ár része, hanem az külön 20 kuna.

És a sorok

Végül a kellemetlen sorokról és várakozásokról. Horvátország kiválóan megérezte, hogy az autópálya-építés kulcsfontosságú a jó idegenforgalomhoz, és pillanatok alatt remek hálózatot épített ki. Csak éppen a rendszer drága, és aki nem készül megfelelő kütyüvel (ENC), annak olykor elég sokat kell várnia a kártyák elvételére, majd kifizetésére. A kütyü is bonyolult, hiszen azt Budapesten el kell hozni, vissza kell vinni használat előtt és után. Ezek az autópályás sorok és várakozások nagyon meg tudják dobni az utazási időt. Sok magyar ezért Szlovéninán keresztül szalad le a tengerpartra, a nagyszerű szlovén autópálya hálózat mindössze 15 eurós matrica megvásárlásával oda-vissza használható egy egyhetes turnus során, nem kell az ehhez képest ötször-hatszor drágább és sokkal körülményesebb horvát díjakat kifizetni. Csakhogy a tagadhatatlan pénzügyi nyereség mellé már nem feltétlenül párosul időbeli nyereség is, mert hiába uniós tag Horvátország is, a magyar-horvát és a szlovén- horvát határon van útlevél-ellenőrzés, és a csúcsidőszakban a szlovén-horvát határon könnyű belefutni egy 40-50 perces várakozásba. Sajnos a határon eltöltendő időt a navigációs rendszerek sem kezelik jól. A titok az, hogy aki Magyarországról indulva átszeli Szlovéniát, annak nem érdemes egészen a tengerpartig, Koperig, vagy Piranig elmenni Szlovéniában, hanem valamivel korábban érdemes lefordulni Horvátország felé, arra ugyanis sokkal könnyebb átjutni Horvátországba.