Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Ezen a héten sok fontos adat érkezik a magyar gazdaságról

Hírek2021. jan. 2.MKB Elemzési Központ

Adatdömping lesz a jövő héten idehaza.

  • A 2020. novemberi munkaerőpiaci adatok nyitják az új évet

Január 5-én, kedden közli a KSH a 2020. novemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat.

A KSH tájékoztatása szerint a 2020. áprilisi mélypont (4 368 ezer fő foglalkoztatott, rész- és teljes munkaidős együttesen) óta látott növekedés a foglalkoztatottak számában (augusztus: 4 514 ezer fő) szeptemberben megtorpant és csökkenni kezdett (4 482 ezer fő), mely októberben is folytatódott (4 451 ezer fő), bár nem érte el a tavaszi alacsony szintet. Azonban a KSH előzetesen már közzétette a 2020. novemberi munkaerőpiaci adatokat, melyek ismét kedvező képet mutattak.

A járvány körüli bizonytalanság továbbra is fennáll, ugyanakkor a jövőt illetően egyes tényezők bizakodásra adnak okot. Számos nagy múltú gyógyszeripari vállalat védőoltása (vakcinája) megkapta a szükséges engedélyeket, egyes országokban már megkezdődött a lakosság oltása, az Európai Unió és Magyarország is több forrásból jegyzett elő vakcinákat.

A Danube Capital aktuális Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője szerint  2020. novemberben az előző hónaphoz képest 45 ezer fővel (1,0%-kal) dolgoztak többen, viszont ezzel együtt is az előző év azonos hónapjához képest 26 ezer fővel (0,6%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma.

Továbbá ugyancsak novemberben a munkanélküliek 190 ezer fős létszáma 9 ezer fővel volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, de 34 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A munkanélküliségi ráta novemberben 4,1% volt (október: 4,3%). A KSH kiemelte, hogy ezek csak előzetes adatok, a végleges foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok a január 5-i gyorstájékoztatóban válnak elérhetővé.

A koronavírus-járvány ellenére kedvező munkaerőpiaci folyamatok figyelhetők meg: az első hullámot megelőző időszakhoz képest is magasabb foglalkoztatási adatokkal állunk szemben, ugyanakkor ezekben még nem igazán érezhető a  második hullám hatása. A jelenlegi – az első hullámhoz képest – mérsékeltebb korlátozások kevesebb munkahely elvesztését indukálják, mint amit március-áprilisban láttunk.

A vakcinák megjelenése ellenére a koronavírus-járvány még a jövő évben is a társadalmi-gazdasági élet része lehet, ennek ellenére 2021-től a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 1,1%-os növekedésére számít a Danube Capital (2020-ban 1,2%-kal csökkenhetett éves szinten). A munkanélküliségi ráta is a várható 2020-as éves átlagos 4,2%-ról 3,9%-ra csökkenhet majd 2021-ben.

  • Szerdán friss kereseti adatokat közöl a KSH

2021. január 6-án, szerdán publikálja a KSH a 2020. októberre vonatkozó kereseti adatokat.

2020 szeptemberében a bruttó átlagkereset 8,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (augusztus: 9,1%), vagyis lassult a bérdinamika szeptemberre, viszont továbbra is magasnak tekinthető.

Az idei január-szeptemberi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 9,8%-kal nőtt (év/év alapon).
A Danube Capital decemberi előrejelzései szerint a 2019-ben megfigyelhető kétszámjegyű bérnövekedés 2020-ban lelassulhatott, egyszámjegyűvé válhatott (9,1%), az átlagbér-dinamika csökkenő üteme az előrejelzési horizonton is tovább folytatódhat, 2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7,3%-os, majd 2022-ben 6,9%-os lehet.

  • Csütörtökön a 2020. novemberi kiskereskedelmi adatokat ismerhetjük meg

A nyári helyreállás viszonylag rövid ideig tartott a kiskereskedelmi ágazatban, augusztus óta ismét csökkent a szektor forgalma (éves összevetésben augusztusban 1,2%-kal, szeptemberben 1,6%-kal, októberben 2,4%-kal csökkent a forgalom a nyers adatok szerint). A legfrissebb, idén novemberre vonatkozó kiskereskedelmi adatokat 2021. január 7-én, csütörtökön publikálja a KSH.

A karácsonyi szezon közeledte és az online kiskereskedelem szárnyalása enyhíthetett a kiskereskedelmi szektor forgalmának visszaesésén a megelőző hónapok negatív teljesítményéhez képest a november-decemberi időszakban.

Azonban éves összevetésben kérdéses, miként alakulhatott a karácsonyi szezon: mennyire húzzák vissza az év eleji előrehozott tartós fogyasztási cikk vásárlások (pl. műszaki, számítástechnikai cikkek), illetve a háztartások óvatosabbá válása ; mennyire képes kompenzálni az év közbeni kényszermegtakarítások esetleges felélése (lemondott nyaralások, síelések, egyéb, év közbeni bezártság és a moratórium miatti plusz jövedelmek).

Összességében, a kiskereskedelem, illetve fogyasztás esetében a járvány második hulláma során, elsősorban 2020 negyedik negyedéves adataiban nem várunk olyan drasztikus visszaesést a forgalom tekintetében éves összevetésben, mint amit a járvány tavaszi, első hulláma során tapasztalhattunk (április: -10,2%, év/év).

Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, a vakcina megjelenését és széleskörű elterjedését, használatát követő, várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állíthatja.

  • A magyar ipari termelés novemberi, előzetes adat a i érkeznek pénteken

Az ipari termelés március óta tartó visszaesése szeptemberben ért véget, mikor éves összehasonlításban 2,2%-kal bővült a termelés volumene (nyers adat).
Ezt követően októberben még bővülni tudott az ipari termelés, annak ellenére, hogy már érezhető volt a koronavírus-járvány második hulláma. Több tagállam korlátozó intézkedések ismételt bevezetéséről döntött, amely a tavaszi trendhez hasonlóan negatív hatással bírhatott az ágazatra.

Októberben az ipari termelés volumene 0,6%-kal nőtt 2019 októberéhez képest (nyers adat), míg az előző hónaphoz viszonyítva a bővülés 2,8%-os volt, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66%-kal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás. Összességében év elejétől októberig az ipari termelés 8,2%-kal esett vissza 2019 azonos időszakához képest. A felfutásban jelentős szerepe volt a járműgyártásnak, amely a feldolgozóipari termelés 32%-át adja. A járműgyártás augusztusi, szeptemberi és októberi (rendre: 6,4%, 7,8% és 7,6%, év/év) felfutásában a tavasszal elhalasztott vásárlások is szerepet játszottak.

Az ipari termelés novemberi és decemberi teljesítményére rányomhatja a bélyegét a második hullám, bár a termelés leállítására eddig nem került sor és az októberi számok is optimizmusra adhatnak okot.

Amennyiben a második hullám hatása mérsékelt lesz, úgy éves összehasonlításban novemberben és decemberben is az előző évi szinten stabilizálódhat a termelés és így január-decemberben 6% körüli visszaesésre lehet számítani .