Fontos adatok a héten: építőipar és európai infláció

Hírek2019. júl 13.MKB Elemzési Központ

Több tényező is az építőipar jelenlegi aktivitásának érdemi túlfűtöttségét jelzi. Ezért érdekes, hogy a héten milyen adatot publikál a KSH az ágazatról

Építőipari adatok állnak a fókuszban a jövő héten idehaza

A július 15-i héten friss, májusi építőipari adatot publikál a KSH. 2019 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 40,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor kibocsátása 45,8%-kal nőtt 2019 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest. Az ágazat idei évben eddig tapasztalt kiemelkedő teljesítménye várakozásunk szerint érdemben lassulhat az idei év végére vagy jövő év elejére. Ez a dinamika tetten érhető az építőipari szerződésállomány csökkenésében, amely 6%-kal volt alacsonyabb április végén az egy évvel korábbi értékhez képest. Az ágazat bizalmi indikátora még midig magas szinten mozog, de az év eleje óta tartó csökkenése már az ágazat romló kilátásait mutatja.

Több tényező is az építőipar jelenlegi aktivitásának érdemi túlfűtöttségét jelzi. Többek között a gyorsuló, bőven infláció feletti áremelkedés az ágazatban. Továbbá ide sorolható a magas kapacitáskihasználtság és a munkaerőhiány. Ennek eredményeként jelentős csúszások tapasztalhatók a projektekben (átlagosan fél év). 

Végleges inflációs adatot publikálnak az eurózónában 

A július 15-i héten publikálják a végleges júniusi inflációs adatot az eurózónában. Az előzetes szám 1,2%-os inflációt jelzett és az ECB az idei év egészére is átlagosan csak 1,3%-os inflációt vár. Sőt, az előttünk álló két évben is mindösszesen 1,4%-os (2020) és 1,6%-os (2021) árszínvonal-romlással kalkulál az eurózóna jegybankja. Az ECB hivatalos inflációs célja a 2% alatti, de azt megközelítő árszínvonal romlás. Egy-két negyedévvel ezelőtt jellemzően 1,7-1,8% körüli inflációt prognosztizált az ECB két-három éves időtávon, amely alapján a kamatemelési ciklus fokozatos elkezdésére lehetett számítani. Azonban a jelenlegi, visszafogott inflációs kilátások és a monetáris unió hosszú negyedévek óta tartó gyengélkedése miatt már aligha lehet számítani kamatemelésekre az előttünk álló két évben. Sőt a jelenlegi kommunikáció szerint inkább a monetáris politika lazítása kerülhet terítékre. Ez továbbra is nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel a fejlett piaci jegybankok abszolút a lazítás irányába tettek kommunikációs lépeseket, míg a hazai inflációs kilátások inkább a szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutatnak. Ez a kettősség pedig továbbra is a legfontosabb tényező maradhat a forint, illetve a hazai állampapírok piacán.

További elemzések itt érhetőek el