Ezt tudnia kell, mielőtt elkezdi a jövő hetet

• Kedden a hazai építőipari szektor szeptemberi teljesítményét ismerhetjük meg

2019. január-július közti időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai építőipari ágazat: minden hónapban 20% felett bővült az építőipari termelés volumene 2018 azonos időszakához képest (kiigazítatlan adatok). Ugyanakkor már ekkor mutatkoztak jelei annak, hogy vége lehet az építőipar szárnyalásának: a tárgyhó végi építőipari szerződésállomány dinamikája idén január-februárban közel stagnálást, majd márciustól kezdve egyre nagyobb mértékű csökkenést mutatott. A legutolsó, augusztusi adatok szerint a szerződésállomány szintje 12,1%-kal volt alacsonyabb a hó végén az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. 

Továbbá, ahogy egy korábbi elemzésünkben már rámutattunk, a csökkenő szerződésállományon kívül más jelek is arra utalnak, hogy mostanra elértük a konjunktúraciklus csúcsát és az ágazat hanyatló ágba fordulhat: ilyen jel egyebek mellett a gyorsuló és infláció feletti áremelkedés az ágazatban, a magas kapacitáskihasználtság és munkaerőhiány, de gondolhatunk a jelentős csúszásokra is a projektek kapcsán.

Augusztusban már az építőipari termelés növekedési ütemében is megmutatkozott a lassulás: 5,9%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene augusztusban, míg júliusban 32,9%-os termelésbővülést regisztráltak (év/év alapon mérve). Összességében az idei évben eddig megjelent adatok alapján kiemelkedő a szektor teljesítménye, január-augusztus között 29,6%-os éves szintű termelési volumennövekedést tapasztalhattunk idehaza az építőiparban.

A magasépítés és mélyépítés alágazatokat külön vizsgálva, azt láthatjuk, hogy a jövőre vonatkozó kilátások eltérőek a két alágazatban. Míg a mélyépítés szektorban az EU-s források hatásának kifutásával csökkenő szerződésállomány mérhető, addig a magasépítés alágazatban továbbra is emelkedő szerződésállományt és a kiadott építési engedélyek számának további növekedését tapasztalhatjuk. Így előbbi alágazat teljesítményében visszaesés, míg az utóbbiban folytatódó növekedés valószínűsíthető.

Előretekintve, a korábban említett, teljes építőiparra vonatkozó csökkenő szerződésállomány hatása várhatóan az idei év végén és a jövő évtől begyűrűzik a teljes építőipar teljesítményét mutató számokba is, és visszaesést tapasztalhatunk majd az ágazatban. A 2020-tól várható visszaesés azonban feltételezésünk szerint nem lesz olyan mértékű, hogy a 2008 utáni időszakhoz hasonló válságot okozzon, az ágazat túlfűtöttsége azonban biztosan csökken majd.

• Csütörtökön érkeznek a harmadik negyedéves GDP-adatok idehaza

Várakozásunk szerint a harmadik negyedévben 4,8%-kal növekedett a magyar gazdaság 2018 harmadik negyedévéhez képest, melyhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor pozitívan, míg a mezőgazdaság semlegesen járult hozzá. A szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a GDP-bővülés tekintetében.

Az idei évben összességében 4,6%-os átlagos gazdasági növekedés várható idehaza. Ugyanakkor 2020-ban már 2,9%-ra mérséklődhet a hazai gazdaság bővülése, amely leginkább a beruházások növekedésének várható lassulásából fakad. Ezek alapján a hazai üzleti ciklus 2019-ben a csúcsra érhet és 2020-tól már lefordulás várható.

További elemzések itt érhetőek el.