Ezt tudnia kell, mielőtt elkezdi a jövő hetet

• Az áprilisi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét

A GKI gazdaságkutató intézet április 27-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexüket. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató márciusban még meglepően kismértékben csökkent. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a GKI adatgyűjtése március 13-án lezárult, így az a március 11-én bejelentett veszélyhelyzet előtti állapotot tükrözi. Ugyanakkor az üzleti várakozások így is hat és fél év óta először kerültek a negatív tartományba márciusban (a februári 0,7-ről -1,8-ra), vagyis valamivel több cég látta gazdaságilag rosszabbnak, mint jónak a jövőt.

A GKI konjunktúraindexe a februári -2,6-os szintről márciusra -4,5-re mérséklődött (hasonló szinten utoljára 2016 októberében állt az index).

Áprilisban minden bizonnyal folytatódik majd a konjunktúraindex csökkenése.

A GKI az áprilisi fogyasztói bizalmi index értékét már publikálta: közel 30 éves története során még sohasem zuhant akkorát egy hónap alatt, mint 2020 áprilisában.

A márciusi -12,1-es értékről csökkent -49,8-ra, de történelmi mélypontjánál (2009. április: -72,3) még így is jóval magasabb. Az index legutóbb 2012 novemberében (az európai recessziós kockázatok idején) állt a jelenleginél alacsonyabb szinten. A pesszimizmus legnagyobb mértékben a várható munkanélküliség kapcsán erősödött, de a magyar gazdaság jövőjének megítélése is drámaian negatív lett.

A járvány elhúzódásával egyre nagyobb a valószínűsége a recesszió elmélyülésének. Mind a járvány, mind az annak következtében hozott korlátozó intézkedések a keresletre és kínálatra is hatással vannak. Egyes iparágakat (turizmus, vendéglátás, szórakoztató-ipar) különösen súlyosan érint a jelenleg kialakult helyzet.

A hazai gazdaság jövőbeli kilátásairól a Danube Capital R&A Zrt. frissen publikált Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője révén ad betekintést. A benne található előrejelzések egy rendkívül bizonytalan környezetben készültek el, így nem csak egy makrogazdasági előrejelzés került publikálásra, hanem egy átfogó alappálya mellett (GDP 2020-ban 4%-kal csökken) két alternatív pálya (GDP stagnál idén, illetve a GDP 8,2%-kal esik vissza) is megtalálható a kitekintőben a magyar gazdaság vonatkozásában. Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el, valamint a legfontosabb megállapításokat a Danube Capital szakmai blogján olvashatják ide kattintva.

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Hazánkban 2020. márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezzel az infláció (a februári 4,4%-ról) visszatért a jegybank 3±1%-os toleranciasávjába. A maginfláció azonban tovább emelkedett: a februári 4,1%-ról 4,3%-ra. Továbbá az MNB által kiemelten figyelt, indirekt adóktól szűrt maginfláció a februári 3,8%-ról 3,9%-ra nőtt márciusban.

Ez utóbbiak továbbra is jelentős árnyomásra utalnak, bár a headline infláció 4% alá való csökkenése és a várható további lassulása kedvező az MNB kamatpolitikája szempontjából, mely így a jegybankot – több más tényező mellett – kivárásra ösztönözheti.

A jegybankok több országban is a monetáris lazítás útjára léptek a COVID-19-járvány hatására. Sokan az alapkamat csökkentésével reagáltak a kialakult helyzetre, valamint több jegybank likviditás nyújtásával is támogatja a pénzügyi rendszert repo-műveleteken keresztül (pl. ECB, Fed).

Az MNB is több lépésben jelentett be intézkedéseket és a monetáris politikai eszköztár is jelentősen átalakult. Többek között az alábbi javaslatokat, illetve intézkedéseket hozta a jegybank március óta:

hiteltörlesztési moratórium a vállalatok és a lakosság számára, a fogyasztási hitelek THM-plafonjának szabályozása (a kormányrendeletbe iktatta), fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetése, rugalmas egyhetes betéti tenderek újraindítása, állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási program, Növekedési Hitelprogram bővítése és Növekedési Kötvényprogram lazítása.

A legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülés alkalmával meghozott, illetve az április 7-én bejelentett komplex csomagban foglalt intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a hitelezésre, illetve a pénz- és tőkepiaci kondíciók alakulására, azonban ezen intézkedéseknek átfutási ideje van, míg azok kifejtik a várt reálgazdasági hatásokat. Továbbá releváns makroadatok hiányában jelenleg nem ismertek a járvány pontos negatív hatásai sem. Ez pedig – az infláció várható lassulásán felül – várakozó álláspontra késztetheti az MNB-t, vagyis

a jövő heti MNB-kamatdöntés alkalmával nem számítunk a monetáris kondíciók (pl. kamatfolyosó) érdemi módosulására.

Mégis érdemes figyelni a jövő keddi ülésre, mivel fény derül a már bejelentett állampapír-vásárlási és jelzáloglevél-vásárlási program részleteire, amely a forint-, illetve a hazai állampapír-piac megítélését érintheti.

Az MNB többször is jelezte, hogy továbbra is adatvezérelt üzemmódban működnek (június 25-én jelenik meg a friss Inflációs jelentés az MNB új prognózisaival). Viszont ahogy korábban is láthattuk, a gazdasági helyzet súlyosságától függően eseti módon is beavatkozhat az MNB.

Az MNB szempontjából fontos adatok lehetnek a járvány okozta gazdasági hatások számszerűsítéséről az április végétől, május elejétől folyamatosan érkező munkaerőpiaci és ágazati teljesítményre vonatkozó, kézzel fogható adatok.

Azonban egészen június közepéig kell várni, míg megfelelő mennyiségű információ áll rendelkezésre a hazai, március-áprilisi gazdasági teljesítményről, vagyis a járvány negatív gazdasági hatásairól.

• A jövő héten friss munkaerőpiaci és kereseti adatok is érkeznek

A KSH legutóbb közölt munkaerőpiaci adatait még nem érintették a koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági folyamatok.

A 2019. december–2020. februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5% volt. A munkanélküliségi ráta érdemben nem változott a 2019-es évi átlagos 3,4%-hoz képest.

A 2019. december–2020. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 490 ezer fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája nem változott az egyel korábbi időszakhoz képest, szintén 70,0% volt.

A KSH április 28-án, kedden közli a friss, 2020. január-márciusi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci adatait. Várakozásunk szerint ebben már látszódnak majd a járvány okozta gazdasági válság munkaerőpiacot is érintő hatásai. Előrejelzésünk szerint idén összességében 2,2%-kal (minimálisan több, mint 100 ezer fővel) csökken a foglalkoztatottság nemzetgazdasági szinten.

A munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolhatják a kormányzati beavatkozások: várakozásunk szerint egyrészt újra kibővítik a közfoglalkoztatási programokat (éves átlagban 50 ezer fővel, akár 50%-kal is nőhet a közfoglalkoztatottak száma); továbbá az állami szféra esetében a foglalkoztatottság szinten tartásával számolunk. Másrészt a kormány a járulékok és adók elengedése révén, valamint az újonnan bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében hozott intézkedések által elősegítheti a munkahelyek megtartását és újak teremtését. Továbbá a munkaadók a jó munkaerő megtartását többféle módon próbálják megvalósítani: részmunkaidős foglalkoztatással, külföldi munkavállalók elküldésével, bérek csökkentésével, éves szabadságok előrehozatalával, fizetés nélküli szabadságolással.

A munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,2%-on alakulhat a 2019-es 3,4%-ot követően, ez közel 200 ezer főt jelent az idei évben (200 ezernél több munkanélküli legutoljára 2016-ban volt idehaza, akkor 234 ezren voltak).

Jövő héten csütörtökön január-februári kereseti adatokat is publikál a KSH. 2020. januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH közlése szerint a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában és várhatóan még a januári-februári adatokban sem fog.

Idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminumum összege, és a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek január 1-jétől. Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák csökkenthetik a teljes bértömeget (részmunkaidőben dolgozók arányának jelentős növekedése várható). Továbbá az állami szférában 8%-os béremelést hajtottak végre 2020 elején. Az idei évben összességében 5%-os béremelést várunk az állami szférában, mivel a közfoglalkoztatottak számának emelkedése lefelé húzza a növekedési ütemet (összetétel hatás).

Összességében, nemzetgazdasági szinten 2,5%-os béremelkedéssel számolunk 2020-ban év/év alapon (szemben a korábban várt 10%-kal). A következő években a bérnövekedés dinamikája 6% körül alakulhat a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a hatására.

További elemzések itt érhetőek el.