Farkas Bertalan: A Mars utazást már nem fogom megérni
HírekA Hold bázis kiépítése is sok kihívást tartogat. Még az se egyértelmű, hogy miként tudják megvédeni az embereket a kozmikus sugárzástól – mondta el az első magyar űrhajós az 58. Közgazdász Vándorgyűlésen csütörtökön.
„Gyerekként nem, hogy űrhajós, de pilóta se akartam lenni” – árulta el Farkas Bertalan a digitális térben megtartott rendezvényen. Ma már persze büszkeséggel tölti el, hogy nem csak hogy megjárta a világűrt, de az életpályájával a fiataloknak is példát nyújthat.
A dandártábornok az előadásában kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatás jövőjének. Elmondta, hogy az amerikaiak csak mostanában ébredtek rá, hogy korai volt még a Mars utazást tervezni. A hosszútávú küldetések kapcsán még túl sok a kérdőjel.
Sokkal reálisabb, ha az emberiség először kitalálja, hogy a Holdat miként lehet tartósabban meghódítani.
Egyelőre itt is sok a bizonytalanság. A bázist inkább a felszínen vagy a felszín alatt érdemes kiépíteni? Hogy fogják megakadályozni, hogy a kozmikus sugárzás kárt tegyen az asztronautákban? Mit kezdenek majd a Holdon a felhalmozódott szeméttel? Ám az égitesten egy esetleges platform nem csak kihívásokat tartogat. Előfordulhat, hogy kiderül: a Holdon lévő kőzetekből akár üzemanyagot is ki tudnak nyerni.
Farkas Bertalan úgy fogalmazott: a Mars utazást valószínűleg már nem éli meg. A reményei szerint azt viszont még nyomon tudja követni, ahogy az emberiség az eddigieknél jobban megveti a lábát a Holdon.
Az első magyar űrhajós a múltat is felelevenítette. Beszélt arról, hogy a hidegháború idején a szovjetek az űrállomások építésében látták a jövőt.
Hisz a Föld körül keringő platformokról például követhették a bolygónk állapotát és roppant hasznos méréseket, adatgyűjtéseket és kísérleteket végezhettek. Kerek 40 éve épp az egyik ilyen űrállomásra, a Szaljut–6-ra jutott el Farkas Bertalan.
Mint elmesélte: magával vitt egy roppant hasznos eszközt, a magyar gyártású Pille-t is. Ezzel meglehet mérni, hogy az űrhajósokat mekkora sugárzás éri. A hasznos találmánnyal azóta mintegy 80 ezer mérést végeztek.
