Fellendítheti Európát a zöld New Deal?

Hírek2019. dec 11.Szabó Anna

Az új Európai Bizottság egyik legfontosabb feladata az euróövezet stagnálásának elkerülése, a gazdaságélénkítést többek között egy zöld versenyképességi csomaggal képzelnék el. Kérdés, mindez elegendő lesz-e a versenyképesség emeléséhez, és a kereskedelmi háború hátrányainak kivédéséhez.

Kicsit szerencsésebb pillanatban vehette át az Európai Unió „kormányának” vezetését a napokban Ursula von der Leyen, mint elődje, Jean-Claude Juncker. Ma már ugyanis csak rossz emlék a 2008-as válság. Az európai gazdaság, ha csak évi 1–2 százalékkal is, de folyamatosan nő, az infláció visszafogott, a GDP-arányos államadósság és a munkanélküliségi ráta is csökken. 

Ötéves mandátuma alatt egészen másfajta gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie a december elsején hivatalba lépett von der Leyen-bizottságnak.

Ursula von der Leyen a november végi strasbourgi plenáris ülésen létkérdésnek nevezte a éghajlatváltozás elleni küzdelmet, amelyben Európának vezető szerepet kell vállalnia.

Amikor látjuk Velencét a víz alatt, vagy a portugál erdőket lángolni, a litván erdőket pedig kiszáradni, tudjuk, hogy korábban is történt ilyesmi. De ilyen gyakorisággal és ilyen intenzitással nem tapasztaltuk még ezeket a jelenségeket. Nincs vesztegetni való időnk a klímaváltozás elleni harcban

 – jelentette ki.

Egy nemrég közzétett Eurobarometer-felmérés is azt hozta ki, hogy a megkérdezett európai állampolgárok az éghajlatváltozás elleni harcot és a környezet megóvását tartják a legfontosabb uniós feladatnak.

Szemlátomást tehát az új Green Deal (magyarul zöld megállapodás, az amerikai gazdaságot a nagy világválságból kivezető Roosevelt-program, a New Deal nyomán) lesz az új összetételű bizottság zászlóshajója, és már az első száz napban átfogó tervezettel állnak elő a zöld átmenetről. A tervek szerint december 11-én mutatják be a csomagot, és márciusban jöhetne a „klímatörvény”.

A cél az, hogy 2050-re Európa a világon elsőként klímasemleges földrésszé változzon, vagyis a kontinensen az emberi tevékenység ne okozzon további klímaváltozást.

Emellett 2030-ig minden tagállamnak 50-55 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a jelenleg érvényes 40 százalék helyett (az 1990-es kibocsátási szint a viszonyítási alap). Ezek a kibocsátási célok elég érzékenyen érintenek egyes tagországokat – például Lengyelországot a szénbányászat miatt – és vállalatokat is, amelyek arra panaszkodnak, hogy a szigorítás újabb terheket ró rájuk. Ugyanakkor néhány tagállam – köztük Franciaország, Spanyolország, Hollandia és Svédország – a magasabb, 55 százalék körüli csökkentésért lobbizik Brüsszelben.

A bizottság mindenesetre pótlólagos uniós eszközöket ígér arra az esetre, ha egyes tagállamok segítségre szorulnak a megemelt követelmények miatt. Becslések szerint 2030 után uniós szinten évi 290 milliárd euró befektetésére lesz szükség a célok eléréséhez – adja hírül a Bloomberg.

A Bruxinfó értesülése szerint

a bizottság minden olyan jogszabály felülvizsgálatát is kezdeményezi majd, amelynek köze lehet a zöld átmenethez, így kilátásba helyezik az energiahatékonysági és a megújulókról szóló irányelvek felülvizsgálatát, módosítását, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jogszabályok áttekintését.

A testület egy erdő-újratelepítési tervet is letesz majd az asztalra. Miután energetikai korszakváltás előtt állunk, új ipari stratégiát kíván kidolgozni, a digitalizációban is élen szeretne járni, ugyanakkor elkerülhetetlennek tűnik a közbeszerzési szabályok módosítása. Felülvizsgálják az Európai Emisszió-kereskedelmi Rendszer keretében létrehozott innovációs alapot is. Arra törekszenek, hogy a közúti valamint a légi áruszállítás 75 százalékát áttereljék a vasútra és a belföldi folyami hajózásra. Fontolgatják még, hogy büntetőadóval sújtják a lazább klímacélokat kitűző országokból származó importot.

Ugyancsak von der Leyen ciklusának elejére esik a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés kialakítása és elfogadtatása.

Az eddigi nettó befizető britek valószínű kiválása miatt kevesebb lesz a szétosztható pénz, miközben a keleti tagországok – köztük hazánk – ellenzik a felzárkóztatási források csökkentését. Az EU soros elnökségét adó finnek a napokban olyan javaslatot küldtek el a tagállamok kormányainak, amelyben az EU-költségvetés mérete – 2018-as árak mellett – 1087 milliárd euró lenne. Ugyanakkor ebben Magyarország számára nem a korábbi maximálisnak mondott 24 százalékkal, hanem 27 százalékkal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető. Borítékolható tehát, hogy a közös büdzsé körül – amelyet 2020-ban el kell fogadni – még bőven lesz vita és alkudozás.

Az Európai Uniónak helyt kell majd állnia a világgazdasági versenyben is az egymással kereskedelmi háborút vívó Egyesült Államok és Kína ellenében, miközben kezelnie kell a brexitet valamint Oroszország befolyásszerzési törekvéseit.

Ez utóbbihoz is kapcsolódik a nyugat-balkáni bővítés kérdése, amelynek egyelőre a franciák a legnagyobb kerékkötői. E téren is fel van adva a lecke a bizottságnak, s a brexit illetve a további bővítés felveti az alapszerződés-módosítások lehetőségét illetve az EU hatékonyabb működésének kérdését is. Nem lesz tehát könnyű dolga az Európai Bizottság új vezérének, ha – mint ígérte – erősebb Európai Uniót szeretne hátrahagyni, mint amilyet örökölt.