Félti Kínától a kelet-európaiakat a Nyugat

Bulgáriában találkozik a kínai miniszterelnök, Li Keqiang a közép-és kelet-európai országok vezetőivel a hetedik „16+1” csúcs keretei között. A rendezvényen Kína és 16 közép-és kelet-európai ország vesz részt, utóbbiak közül 11 tagja az Európai Uniónak.  A helyszínen van Orbán Viktor, miniszterelnök is. A nyugat-európaiak úgy gondolják, Kína meg akarja bontani az EU egységét. A 16 európai ország közül EU-tag Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A többiek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia. Tavaly Budapesten találkoztak a kelet-európai országok vezetői és a kínai vezetők. Nyugati elemzők a kezdet, 2012 óta úgy látják, hogy a fórumot Peking az EU megosztására kívánja felhasználni azáltal, hogy szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat kezdeményez és közös fejlesztési lehetőségeket helyez kilátásba.   Kína és néhány közép-és kelet-európai ország politikusai, közgazdászai azonban elutasítják ezt az értékelést. Azt állítják, hogy a platform célja a kapcsolatok ápolása és a gazdasági együttműködés erősítése. "A Kína, illetve Közép és Kelet Európa közötti együttműködés szerves része a Kína-EU együttműködésnek. Jó szándékú üzenetet küld a világnak a szabad kereskedelem védelmében” mondta a Deutsche Welle hírügynökség munkatársának Jin Ling, a Kínai Nemzetközi Tudományok Intézetének Európa-szakértője. A két fél közötti kereskedelem az elmúlt évtizedben gyorsan növekedett. Értéke 2017-ben elérte a 68 milliárd US dollárt (1 US dollár = 276,73 Ft). Az elmúlt néhány évben Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy több milliárdot fordít a térség infrastrukturális fejlesztésére, beleértve olyan ágazatokat is – utak, vasutak, erőművek - amelyek az adott ország nemzetbiztonsága szempontjából rendkívül fontosak. Annak érdekében, hogy több kínai pénzt hozzanak a térségbe, az idei csúcstalálkozó mellett megszervezésre kerül egy különleges gazdasági fórum is. E fórumon több, mint 250 kínai vállalat és 700 vállalati vezető vesz részt. „Fő célunk, hogy növeljük a kínai gazdasági jelenlétet Bulgáriában és az egész közép kelet-európai régióban” mondta a Reuters hírügynökségnek Georg Georgiev bolgár külügyminiszter-helyettes. Nem állítható azonban, hogy ezt a lelkesedést mindenki egyformán osztja Európában. Különösen nem Brüsszelben, ahol Peking növekvő befolyása fenyegetésnek tűnik az EU egységére, normáira és értékeire. Sok európai tisztségviselő tart attól, hogy a kínai beruházásokért cserébe a közép-és kelet európai országok hajlandók lesznek Kína oldalára állni és megakadályozni, hogy az EU egységes álláspontot képviseljen az olyan meghatározóan fontos világméretű kérdésekben, mint a nemzetközi jogrend megőrzése vagy az emberi jogok tiszteletben tartása. A 16 kelet-európai ország vezetői felkarolták Peking „Egy övezet, egy út” (BRI) kezdeményezését. Hszi Jinping elnök nagyratörő terve közlekedési és kereskedelmi kapcsolatokat építene ki, majd bővítene Kína, illetve Ázsia, Európa és Afrika országai között. Szakértők megítélése szerint a BRI eszköz arra, hogy megerősítse Peking új, világhatalmi pozícióját.