Fizetetlen szabadság a vállalkozást indító alkalmazottak számára

Jana Cagin soha sem gondolt arra, hogy saját vállalkozást irányítson. Amikor azonban sem egy stockholmi IKEA áruházban, sem az internet kínálatának végigböngészése után sem nem talált kedvére való heverőt, nagy elhatározásra jutott, olvasható a bbc.com hírportálon. Szabadúszó alkotóművész barátjával elhatározták: egy új bútoralkatrész márkát fejlesztenek ki, amely az igényes vásárlóknak lehetőséget teremt arra, hogy a lapra szerelt bútorokra egy-egy művészi ihletésű darabot illeszthessenek. 

Nagyon megtetszett az ötlet és szenvedélyesen nekiláttunk a megvalósításnak

mondja Jana.

A pár szabad idejében látott hozzá a vállalkozás megszervezésének. A munka azonban csak akkor indult el igazán, amikor a pszichológus Jana szabadságot vett ki és minden idejét a szervező munkának szentelte. „Szállítókkal tárgyaltunk, felépítettünk egy honlapot” mondja. Bekapcsolódtunk egy, a start-up vállalkozások számára szervezett programba, amely szakmai segítséget biztosított. „Ha korábbi munkámat megtartom, nem tudtunk volna részt venni ebben a programban, amely hozzásegített ahhoz, hogy higgyünk az elképzelésünk megvalósíthatóságában”. 

A pénzügyi kockázat súlyát enyhítette az a tudat, hogy tervük kudarca esetén visszatérhet korábbi munkájához. „Soha sem tekintettem magam vállalkozónak, ezért ez a fajta biztonság meglehetősen fontos volt számomra”.

Jana nem tért vissza régi munkájához. Az ötlet megszületése után hat évvel a pár e-kereskedelmi vállalkozása dekoratív ajtókilincseket, konyhaszekrény-elemeket és egy sor különböző bútor számára szépen megformált lábakat árusít. A szolgáltatás már 30 országban elérhető, teljes munkaidejű alkalmazottainak száma 6 fő. 

Törvényileg biztosított jog

Az elmúlt két évtizedben a teljes munkaidőben foglalkoztatott, határozatlan idejű szerződéssel rendelkező alkalmazottaknak vállalkozás indítása céljából joguk van hat hónapos, fizetés nélküli szabadság igénybevételére. (Ugyanez a lehetőség biztosított tanulmányi célokra vagy beteg rokon ápolására is). A munkahelyi vezetők csak akkor tilthatják meg az ilyen szabadságok kiadását, ha az illető távozása megoldhatatlan problémát jelent, vagy az induló új vállalkozás közvetlen versenyt támasztana az érintett vállalatnak. A szabadság letelte után az alkalmazott várhatóan ugyanabba a pozícióba térhet vissza, amelyet korábban betöltött.

Ismereteim szerint Svédország az egyetlen állam, amely törvényileg biztosítja a vállalkozás indításához igényelt szabadságot

magyarázza Claire Ingram Bogusz, a Stockholm School of Economics vállalkozással és informatikai rendszerekkel foglalkozó kutatója. „Sok olyan emberrel lehet találkozni, akik engedélyt kaptak munkáltatójuktól valamilyen vállalkozás indítására, amely nincs összefüggésben adott feladataikkal. Ez a megoldás különösen a magas szakképzettségű vállalkozók körében gyakori, akik high-tech cégeket építenek föl”.

Az alig 10 millió lakosú Svédország az elmúlt években jelentős hírnevet szerzett magának, mint az egyik leginnovatívabb európai állam. A svéd start-upok gyors növekedésének fő okaként a fejlett digitalizációs infrastruktúrát, az együttműködés magas szintű kultúráját és az elérhető magán munkanélküliségi biztosítást szokták említeni, amely nagyobb szociális biztonsági hálót képvisel, mint sok más országban.

Nem könnyű meghatározni, mennyiben járult hozzá mindehhez a fizetés nélküli szabadság lehetősége. Noha a tendencia létezését – különösen a technológiai ágazatokban – kutatók, szakszervezetek és munkáltatók egyaránt elismerik, nincsenek olyan országos adatbázisok, amelyek bemutatnák, hányan vettek igénybe ilyen szabadságot azért, hogy vállalkozást indítsanak.

Azt azonban az adatok is megerősítik, hogy a különböző célú szabadságok iránti igények emelkedése (beleértve a fizetett szülői szabadságot is) egybeesik a saját vállalkozást indító svéd állampolgárok növekvő számával. A Statistics Sweden  adatai szerint a 2017-es évben 175 ezer 25-54 év közötti, szabadságon lévő alkalmazottat vettek nyilvántartásba, míg 2007-ben 163 ezret. A svéd vállalkozásokat regisztráló Bolagsverket 2017-ben 48,542 kft létezését rögzítette, jóval többet a 2007-ben számon tartott 27,994 cégnél. 

Claire Ingram Bogusz szerint a fizetetlen szabadság vállalkozás-indítás céljából történő igénybevételét az északi ország hírhedten szigorú foglalkoztatási törvényei ismeretében kell értékelni. Ezek a törvények hagyományosan sokkal nehezebbé tették a dolgozók elbocsátását, mint más országokban. A kutató úgy véli, hogy ez számos alkalmazottat ösztönözhet arra, hogy ne mozduljon, ha már sikerült számottevő szerepre szert tennie. 

“Az emberek, ha már megszerezték, nem könnyen adják fel állandó munkájukat” mondja. „Hasonló a helyzet, mint egy ház vagy lakás esetén. Ha valaki egyszer már megszerezte, egykönnyen nem mond le róla.”

Samuel Engblom, a Hivatásos Alkalmazottak Svéd Konföderációjának politikai vezetője szerint a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók támogatták a fizetetlen szabadság igénybevételének lehetőségét, mint „a munkaerő-piac mobilitásának egyik eszközét”.

“A legtöbb alkalmazott nem szívesen hagy ott egy olyan állást, amelyet biztonságosnak tekint egy olyan kétséges valamiért, amilyen egy új vállalkozás indítása”.

„A vállalkozásokat elő lehet segíteni oly módon, hogy jövedelmezőbbé tesszük azokat. Lehet, hogy ez egy sajátos svéd megoldás, de elősegíthető a vállalkozás úgy is, ha kevésbé kockázatossá tesszük”.

Ting Xu, az University of Virginia oktatója, aki a vállalkozások pénzügyeivel foglalkozik, azt állítja: a fizetetlen szabadsághoz fűződő jog kiterjesztése meghatározó szerepet játszhat a vállalkozási kedv élénkítésében, még olyan országokban is, ahol a munkaerőpiac sokkal rugalmasabb. Utal egy 2016. évi európai projektre, amely a jövőbeni technológiai vállalkozóknak kívánt segíteni a hibáktól való félelem akadályainak feloldásában. A projekt során megállapították, hogy a legfőbb kockázat ugyan pénzügyi jellegű, de a karrier megtörése hasonlóan komoly aggályt képvisel.

“Sokakat visszatart a biztos szakmai karrier elveszítésétől való félelem, amennyiben a start-up vállalkozás elbukik. Számos ország biztosít pénzügyi kedvezményeket a vállalkozók számára, ugyanilyen fontos azonban a karrier kockázatának kezelése, amit a politika-csinálók gyakran figyelmen kívül hagynak.”

Számos megfigyelő azzal érvel, hogy a vállalkozás indítása érdekében kivett szabadság után a munkáltatók nehezen engedik vissza alkalmazottjaikat régi szerepkörükbe. Az érintettek fizetésüket vagy előrelépési lehetőségeiket illetően hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek. Svédországban az ilyesfajta vezetői magatartást a törvény elítéli.

„Az, hogy valaki megpróbálkozott valamilyen újjal, de visszatért eredeti munkahelyére, nem elítélendő, sőt, elismerést érdemel, hiszen az illető úgy döntött, hogy számára mégis a korábbi munka az igazi”.