Út a kiesés széléről a bajnokok közé – a magyar gazdaság elmúlt évtizede

Elemzések2019. feb 11.Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója

Immár több, mint egy évtized telt el a legutóbbi globális pénzügyi válság kitörése óta. Az időszak során a magyar gazdaság jelentősen átalakult és Magyarország egy a korábbitól teljesen eltérő, új növekedési pályára állt. Napjainkban ismét egyre többet hallhatunk egy közelgő újabb válság lehetőségéről, amivel párhuzamosan a gazdasági helyzetünket értékelő – gyakran egymásnak ellentmondó – elemzések is megsokasodtak. Segítendő a tájékozódást a Magyar Nemzeti Bank egy új cikksorozatot indít, aminek célja, hogy az olvasók számára objektív mérőszámokkal, közérthető formában mutassuk be a magyar gazdaság helyzetét és a hazai növekedési modell átalakulását.

2018 utolsó hónapjában rövid időn belül két, a magyar gazdaság helyzetét átfogóan elemző interjút is olvashattunk a novekedes.hu oldalán. Előbb Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke – és az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója – értékelte a magyar bankrendszer helyzetét és a hazai makrogazdasági folyamatokat. Megítélése szerint a jelenleginél 

jobb állapotban még soha nem volt a magyar gazdaság” és ezért joggal bízhatunk benne, hogy a következő válságot sokkal kisebb problémákkal fogjuk átvészelni, mint eddig bármikor az elmúlt száz évben.

Pár héttel később Csaba László, akadémikus, egyetemi tanár tekintette át Közép-Európa és azon belül Magyarország helyzetét. Az értékelése szerint aktuális bizonyítványunk néhány eredmény mellett inkább gyenge. Meglátása, hogy

Ha az ember Magyarországot a maga ligájában elemzi, akkor nehéz megmondani, mi az a terület, ahol mi élen járunk

Egy kivételes pillanat? Vagy nem történt is semmi különös? Joggal merül fel a kérdés, végülis hogyan néz ki a magyar gazdaság helyzete most 2019 elején, amikor a világgazdaságban egyébként újból sötét fellegek gyülekeznek.

A fordulatok évtizede – lecsúszás helyett újrainduló felzárkózás

Gazdasági mutatóink több szempontból is kivételes időszakot jeleznek. A legutóbbi válság Magyarországot strukturálisan legyengült és finanszírozási szempontból fenntarthatatlan állapotban érte. Nem meglepő módon abban az időszakban a befektetők a magyar gazdaságot sokkal inkább a dél-európai sérülékeny országokkal, mint a visegrádi régió másik három országával kezelték egy csoportban. A globális válság hazai eredménye mély gazdasági recesszió, súlyos társadalmi problémák és politikai instabilitás lettek.

2010-et követően egy sor meghatározó területen sikerült jelentős fordulatokat elérni, amelyekkel az elmúlt években a lecsúszás helyett az alapvető makrogazdasági folyamatok és a befektetői megítélés tekintetében is a visegrádi gazdaságok „ligájához” tartozunk.

A tény, hogy a fontosabb makrogazdasági mutatóink többsége az elmúlt években belesimult a Visegrádi régiót jellemző tartományba önmagában is fontos eredmény.

Jelenleg régiónk Európa növekedési motorja és a világ feltörekvő gazdaságainak csoportjában az egyik legstabilabbnak tartott országcsoport.

Ha helyzetünk változását leegyszerűsítve egy sportból vett hasonlattal szeretnénk leírni, akkor azt is mondhatnánk, hogy a 2008-ban még a kiesés szélén tántorgó csapatból, 10 év alatt sikerült a bajnokok ligája csoportkörének stabil résztvevőjévé válni. Az, hogy megítélésünk és relatív helyzetünk ekkora változáson ment keresztül szükségszerűen azt is jelenti, hogy a lezajlott folyamatokat nem elegendő csak – az egyébként Csaba László értékelésében is megjelenő – statikus szemléletben vizsgálni, hanem fontos a folyamatok mögötti dinamikákat is jelezni. A változások dinamikáját vizsgálva számos terület van, ahol Magyarország a régió élén járt.

Gyakran megjelenő állítás, hogy ezen változások gyorsabban jelentkeznek az áramlási (flow) típusú indikátorokban (ilyen pl. a költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyenlege), mint a lassabban változó állományi (stock) mutatókban.

Ugyanakkor, ha a változások tartósak akkor az eredmények egyre inkább az utóbbiakban is megmutatkoznak. Elemzéseinkben ezen elmozdulásokra is kitérünk, bemutatva, hogy vannak olyan területek, ahol a tartós változások, már az állományi mutatószámokban is a régiós élmezőnybe helyezik Magyarországot.

Aktuális cikkünk további részében GDP növekedésünket értékeljük, majd a hazai munkapiacon zajlott változásokat vizsgáljuk meg részletesebben. A sorozat következő részeiben folyamatosan terjesztjük ki elemzésünket olyan fontosabb területekre, mint a költségvetési helyzet, a külső finanszírozás, a lakossági jövedelmek, a növekedés regionális szerkezete vagy épp a bankrendszer folyamatainak értékelése.

Közép-Európa aranykora és a magyar növekedés, ahogy az korábban még sohasem láttuk

A hazai gazdasági felzárkózás 2013-ban indult újra. Az azóta elért, átlagosan mintegy 3,5 százalékos GDP növekedésünk az EU-s rangsor harmadik helyét jelenti (előttünk Lengyelország és Románia található). A régióval kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a rendszerváltás óta eltelt több mint 25 évben első alkalommal láthatunk olyan hosszabb periódust, amikor a régiós gazdaságok egyöntetűen dinamikusan, szinte azonos ütemben fejlődnek. A korábbi növekedési mintázatokban jellemzően mindig volt egy-egy éllovas és egy-egy alulteljesítő gazdaság. Sajnos mi több alkalommal kerültünk az utóbbi, mint az előbbi szerepbe. A jelenlegi mellett legutóbb az 1997-2001 közötti időszakban sikerült hasonlóan kedvező pozícióra szert tenni.

A 2018-as növekedési ütemet még nem ismerjük, azonban az előrejelzések 4,6-4,7 százalék között valószínűsítik, míg az 2019-re vonatkozó prognózisok jelenleg 3 és 4 százalék között szóródnak.

Ezzel a hazai konjunktúra ciklus hossza az idei évben várhatóan már eléri a 7 évet.

A magyar gazdaság elmúlt közel egy évszázadának növekedés ciklusait megvizsgálva érdekes tényekre bukkanhatunk.

Bár az aktuálisnál hosszabb növekedési periódust találhatunk Magyarország modern kori történelmében, ugyanakkor a GDP-bővülésünket az európai környezettel és a makrofinanszírozási körülményekkel együtt értékelve láthatóvá válik, hogy a jelenlegi ciklus többszempontból is egyedülálló. Számottevően gyorsabb növekedést csak a második világháborút követő helyreállítási időszakot jellemezte, azonban akkor Nyugat-Európa is hasonlóan gyors fejlődést mutatott, így konvergencia alig történt.

Az aktuális növekedés ugyanakkor Nyugat-Európa lassabb bővülése mellett zajlik, így jelenlegi növekedési többletünk az 1945 óta eltelt időszak legmagasabb értéke.

A másik különlegesség a növekedés finanszírozási modelljéhez kapcsolódik.

Míg korábban a növekedés rendre a külső adóságok emelkedésével járt együtt, addig a jelenlegi periódus a folyó fizetési mérleg egyenlegének tartós többlete és a külső adósságok erőteljes csökkenése jellemzi.

A külső forrásokra való ráutaltságból adódóan a korábbi növekedési ciklusokat rendre a „húzd meg, ereszd meg” logika determinálta. Vagyis az adósságból vásárolt növekedésnek minden alkalommal a külső egyensúlyi pozíció szükségszerű kiigazítása és az ezzel járó gazdasági visszaesés lett a következménye. Ez az első alkalom, hogy felzárkózásunkat főként belső erőforrásokra alapozva sikerül elérni, így a felzárkózás a kedvező makropénzügyi pozíciók megtartásával párosul.

A munkapiaci trendváltás

A 2008-at megelőző időszak strukturálisan legégetőbb problémája a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony hazai munkapiaci aktivitás volt. A helyzetet a pénzügyi válság és az azt követő mély recesszió tovább súlyosbította. A növekedési modell megújításának első és legfontosabb pillérévé a munkapiaci aktivitás javítása vált. A személyi jövedelemadó-rendszer reformja, az inaktív státuszok és állami juttatások felülvizsgálata, a közmunka-program elindítása és a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetése – csak hogy a legfontosabb lépéseket említsük – egyaránt a munkapiaci környezet fordulatát célozták. Az intézkedések következtében 2010 óta a munkapiaci mutatók trendszerűen javulnak.

Az aktívak száma több mint 450 ezer fővel, míg a foglalkoztatottak száma 750 ezer fővel emelkedett.

A legutóbbi válság előtti időszakhoz képest az aktivitási ráta a régió valamennyi országában emelkedett, ugyanakkor Magyarországon mutatta a leggyorsabb javulást (az elmozdulás tekintetében Európában csak Máltán regisztráltak a hazainál kedvezőbb értéket). A kedvező tendencia következtében a hazai aktivitási ráta jelenleg már meghaladja a lengyel értéket és a szlovák adattal közel azonos szinten alakul.

A nagyobb munkapiaci aktivitással párhuzamosan a foglalkoztatási mutatók is hasonló pozitív elmozdulást mutattak. A foglalkoztatási ráta hazánkban mutatta a leggyorsabb javulást. A jelenlegi 70 százalékhoz közeli mutatónk magasabb az EU-s átlagnál és a régióban meghaladja a szlovák és a lengyel értéket. Ahogy az aktivitási ráta, úgy a foglalkoztatási ráta is változatlanul Csehországban a legmagasabb.

Végezetül érdemes áttekinteni azon csoportok helyzetét, ahol a munkapiaci lemaradásunk korábban különösen nagy volt. Az alacsony foglalkoztatási ráta kiemelten érintett négy társadalmi csoportot: a fiatalokat, az alacsonyan képzetteket, az 50 év felettiek és a 15-49 éves kor közötti hölgyeket. Ezen csoportokat célozták a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései. A 2010 óta jelentkező foglalkoztatás-bővülés mind a négy társadalmi csoportot erőteljesen érintette.A foglalkoztatási ráta emelkedése valamennyi esetben a régióban a leggyorsabbnak bizonyult. A ráta szintjében ez a legtöbb esetben a régiós átlag megközelítését jelentette, míg az alacsonyan képzettek esetében már a hazai ráta a régió legmagasabb értéke.

A növekedési és munkapiaci mutatókat áttekintve megállapíthatjuk, hogy a bevezetőben feltett kérdésre Patai Mihály lényegre törő értékelése egészen pontosan leírja a helyzetet. A hazai növekedés 2013 óta európai összevetésben dinamikusan, a régióval összhangban alakult. A korábbi konjunktúra ciklusokkal szemben a gyors növekedés finanszírozását külső eladósodás helyett belső megtakarítások adják, így a növekedési ciklus során is sikerült megőrizni a külső és belső egyensúlyi mutatók stabilitását. A hazai munkapiacon 2010 óta jelentős fordulat zajlott le, amelyben az aktivitási és foglalkoztatási mutatók javulása a régiós trendnél is gyorsabbnak bizonyult.

Következő elemzésünkben a megtakarítási és külső egyensúlyi folyamatokat tekintjük át.

SIKERSZTORIK
100% pszichológia: Ebben rejlik a Facebook, Snapchat és az Instagram sikerének titka
A Facebook több mint 2 milliárd, az Instagram 800 millió felhasználóval büszkélkedhet, a Snapchat-et pedig körülbelül 180 millióan használják naponta. Valójában miért kapnak ezek az alkalmazások ekkora figyelmet? Összegyűjtöttük az öt legfontosabb okot.
Siker2018. feb 15.
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Hogyan legyünk sikeresek a 20-as, 30-as, 40-es éveinkben - az Alibaba tulajdonosának jó tanácsai
„Az életben nem az számít, hogy mennyi mindent értél el, hanem az, hogy hogyan élted meg a kemény napjaidat és a hibáidat.” Mondta Jack Ma.
Siker2018. feb 20.
Michael Bloomberg: öt tipp, hogy sikeres vállalkozó legyen
Mindössze öt dologról van szó, ám ezek betartásával lett sikeres vállalkozó Michael Bloomberg, akit később New York polgármesterének választottak.
Siker2018. máj 10.
Kezdő vállalkozó? Akkor erre az öt dologra figyeljen!
Bármibe, és bármikor is vág bele az ember, vannak általános szabályok, amelyek betartása nagy segítséget jelent a kezdő vállalkozónak. Mutatjuk, mit tart a legfontosabbnak egy sikeres vállalkozó, a JÓKENYÉR pékség tulajdonosa, Ludwig Klára.
Siker2018. nov 8.
Soros után ő a második leggazdagabb magyar
Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás 15-18 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ 57. legtehetősebb embere.
Siker2019. jan 12.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.